Szombat előfizetés 2017

Kezdem átlátni a rendszer logikáját – Interjú Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével

Írta: Gadó János - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Önt egy éve választották a Mazsi­hisz elnökének. A fő gondok válto­zatlanok: elöregedett tagság; kor­szerűtlen, szüntelenül a holocaust traumájára apelláló politikai kommu­nikáció; a választott tisztségviselők számára átláthatatlan gazdasági működés; a diktatúra örökségét hor­dozó és ezért sokak által bírált intéz­ményrendszer. Mennyire sikerült ezeken változtatni?

Az egy évvel ezelőtti Mazsihisz el­nökválasztást – úgy vélem – azzal az ígérettel nyertem meg, hogy egy éven belül a tagság elé terjesztek egy új alap­szabályt, ami ezekre a gondokra leg­alább is körvonalazza a válasz lehetősé­gét. Az új alapszabály természetesen csak a lehetőségét teremti meg sok vál­tozásnak, de a kérdésében felsorolt állí­tásokat csak az udvariasság okán nem utasítom vissza. Az új, demokratikus alapszabály tervezetének egyik lénye­ges pontja éppen az, hogy a választott tisztségviselők fokozottabban tudják el­lenőrizni az adminisztrációt és nagyobb döntési jogosítványokkal rendelkezze­nek. Fontosnak tartom, hogy az egész alapszabály tervezete úgy került a köz­gyűlés elé, hogy azt a vezetőség már szó szerint – sorról-sorra – megszavazta. Az új alapszabály tervezete így nem az el­nök, hanem a közösség javaslata volt.

Egy évvel korábbi interjújában ezt mondta: „A Mazsihisz évek óta próbál nyitni a nem hitközségekbe tömörült zsidók irányába, próbál utat találni a zsidó értelmiség felé. Pró­bálkozásaink azonban nem voltak átütőek. Végig kell gondolnunk sikertelenségünk okait.” Mi történt e té­ren?

– Az alapszabály készítés nagyon sok időnket és energiánkat fölemésztette. így egy év alatt csak részeredményeket érhettünk el. Engedje meg, hogy egy példát mondjak: a horvátországi zsidó közösség minden évben több száz fős rendezvényt tart egy adriai szigeten, amelyen minden évben egy-egy ország zsidósága a vendég. Idén a Mazsihiszt hívták meg. Új felfogásunk szellemében – megkerestünk számos – azt hiszem ti­zenhat – zsidó szervezetet, amelyek nagy örömmel fogadták a meghívást. Másik példa az új alapszabály tervezete, ami arról rendelkezik, hogy a többi zsi­dó szervezet – a Mazsihisszel történő megállapodást követően – tanácskozási joggal részt vehet a közgyűléseinken.

Régi probléma, hogy hiányzik egy olyan egyeztető fórum, ahol a zsidó szervezetek megvitathatják a mindannyiukat érintő gondokat. Az alap­szabály tesz említést erről az egyez­tető fórumról?

– Az alapszabály fogalmazásakor két koncepció között kellett választanunk. Az egyik szerint a Mazsihisz ernyőszervezetként működik, amely alá befér az összes többi – kulturális, vallási vagy más alapon álló – zsidó szervezet. A másik szerint a Mazsihisz továbbra is vallási alapon szer­veződik, s e szervezet­nek kizárólag hitköz­ségek lehetnek a tag­jai. A vezetőségben komoly viták voltak e kérdésben is, míg vé­gül a második felfogás kerekedett felül.

– Jelenleg a Ma­zsihisz – a szokásjog alapján – egyedül képviseli a zsidósá­got a magyar köz­életben, legalábbis a kormányzattal folytatott kapcsola­tok terén. Konkrét előrelépés tehát valamilyen egyeztető fórum létreho­zására még nem történt.

Egy négyéves periódus első évében nyilván nem lehet minden ügyet megol­dani. Legfontosabbnak azt tartom, hogy az alapszabály elkészült, s ez támogatja az együttgondolkodást.

A Szim Salom reformzsidó közös­ség vallásos alapon áll, miért nem le­het akkor tagja a Mazsihisznek?

A jelenleg érvényben lévő alapsza­bály a taghitközségekkel szemben bizo­nyos kritériumokat támaszt, egyebek közt azt, hogy a Sulhán Áruch alapján kell állniuk. Mivel ez vallási kérdés, eb­ben a rabbik döntenek és ők írásban is megerősítették, hogy a Szim Salom nem a Sulhán Áruch alapján működik. Úgy gondolom, hogy nekem, mint világi ve­zetőnek, kötelességem rabbijaink vallási állásfoglalását elfogadnom.

A taghitközségek esetében bizo­nyosan mindenki a Sulhán Áruch alapján áll?

– Az egyes személyek magatartása magánügy. A Mazsihisznek hitközsé­gek a tagjai, ezért az a fontos, hogy ma­ga a szervezet felfogásában a Sulhán Áruch-hoz kötődik-e. Erről is volt vita az új alapszabály előkészítése során, de végső döntés szerint benne hagytuk a tervezetben.

Egy évvel ezelőtti interjújában ezt is mondta: „Át szeretném az Alapszabályban strukturálni a társa­dalmi vezetés és az adminisztráció közötti felelősség- és hatásköröket, s szeretnék kialakítani egy admi­nisztrációtól független, belső el­lenőrzési rendszert.” E téren mi tör­tént?

Az átstrukturálás az alapszabályban jól nyomon követhetően megvalósult. Nagyon sok hatáskör átkerült az admi­nisztrációtól a társadalmi vezetéshez. Másodsorban, a pénzügyekben a dönté­si jogköröket megosztottuk: bizonyos összeghatár alatt az ügyvezető igazgató dönt, e fölött elnöki ellenjegyzés szük­séges, még magasabb összeg esetén a vezetőség, utána pedig a közgyűlés ha­tároz.

Mi a helyzet az adminisztrációtól független belső ellenőrzéssel? En­nek vezetője jelenleg az adminisztrá­ció első embere is.

Az átláthatóság szempontjából az lesz a garancia, ha ez a két feladatkör el­válik. Abban gondolkozunk, hogy a belső ellenőrzés – melynek munkatársai alkalmazottak – ne az adminisztráció­val, hanem a választott társadalmi testü­letekkel (így a számvizsgáló bizottság­gal is) álljon szorosabb munkakapcso­latban.

A klasszikus demokrácia szabá­lyai szerint, választott elnök és alkal­mazott ügyvezető igazgató működik együtt. A Mazsihiszben viszont az ügyvezető igazgatót is választják, így az adminisztráció fölötti hatalma azzal párosul, hogy a választott ve­zetők nem tudják őt elmozdítani.

Az ügyvezetőt továbbra is a köz­gyűlés választja, de a választást kö­vetően a vezetőségnek kell szerződést kötnie vele: a munkáltatói jogokat tehát nem a közgyűlés, hanem az elnök fogja gyakorolni. Ha nem tudnak a szerződé­ses feltételekben megállapodni, akkor új választásra lesz szükség.

Így a társadalmi vezetés nem tudja az ügyvezetőt elküldeni.

De el tudja küldeni. Ez egyszerű munkajogi kérdés. A négy éves határo­zott időtartamú munkaszerződés is fel­bontható, ha bármely fél a munkaszerződésben vállaltaktól jelentősen el­tér.

A korábbi elnökök több ízben hangot adtak annak, hogy nem lát­nak bele a pénzügyekbe, az ezzel kapcsolatos döntéshozatalba. Mi erről az ön tapasztalata?

Ha erről csak panaszkodtak, az hiba, tenni kellett volna ellene. Az új alapsza­bály – mint már említettem – a pénzügyi döntéshozatalt szabályozza, így a ve­zetőség és a közgyűlés jóval inkább be­lelát majd a pénzügyekbe. Úgy vélem, az elnök feladata az, hogy megfelelően működő rendszert alakítson ki és te­remtse meg annak garanciáit.

És mi a jelenlegi helyzet? Hozzá­fér ön a gazdasági döntésekkel kap­csolatos információkhoz?

Úgy érzem, kezdem átlátni a rend­szer logikáját – vagy esetenkénti logi­kátlanságát. Az elnök feladatának én pontosan a megfelelő logika kialakítását tartom, hogy azután operatív kérdések­be már ne kelljen beavatkozni – csak el­lenőrizni. Például: a 2003. évről szóló zárszámadás természetesen eltér a köz­gyűlés által elfogadott eredeti költségve­téstől, ennek azonban egy bizonyos ha­táron belül kell maradnia. Egyes tételek­nél azonban nem ez a helyzet. A problé­ma gyökere ott van, hogy év közben, mikor az eltérések már láthatóak, nem kapunk erről információt. Ha a megfe­lelő logikát kiépítjük, onnan kezdve már kontroll alatt van az egész rendszer.

És ha ön ilyen eltérést tapasztal, akkor pontosan, tételesen ellenőriz­ni tudja, hogy az eltérés miből adó­dik?

Igen, ismereteim szerint minden té­tel könyvelt és a könyveink nyitottak, efelől mindenkit megnyugtathatok.

Térjünk át egy másik témára. A Mazsihisz kommunikációja a nem zsidó világ felé gyakran korszerűt­len: nagyon sokat hivatkoznak a holokausztra, és egyáltalán nem reflek­tálnak a tényre, hogy azóta eltelt hatvan év.

– Úgy érzem, ezen a téren valame­lyest javult a helyzet: a kommunikáci­ónk kevésbé ad hoc és kevésbé hisztéri­kus. Jó példának tartom, ahogy a Kőszeg városában tavaly megrendezett – nyilasokat dicsőítő – kiállításra reagál­tunk: először indulatosan felszólaltunk, utána azonban tudatosan visszahúzodtunk, nem nyilatkoztunk, történészekre bíztuk a bírálatot, és az ő hozzászólásaik segítségével ellehetetlenítettük a kiállítást. A másik jó példa szerintem a Passió című film: tudatosan úgy döntöttünk, hogy nem nyilatkozunk, ezt rábízzuk a művészettörténészekre, filmesztétákra. Visszatekintve úgy gondolom, jó döntés volt, hiszen Magyarországon nem alakult ki a film körül olyan hisztéria, mint más országokban. Ez azonban kétségtelenül csak két egyedi eset: a tudatos PR munka terén még nem tettünk érdemi lépéseket.

Az új alapszabály említ valamit ezzel kapcsolatban? Korábban volt szóvivője a hitközségnek.

Ezt nem az alapszabályban, hanem a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell rögzíteni. Lényeges azonban az a változás a korábbiakhoz képest, miszerint az SZMSZ megalkotása – az alapszabály szerint – a társadalmi vezetés felelőssége és nem az adminisztrációé. A régi SZMSZ mára elavult.

Az antiszemitizmus új formái jelennek meg a nyilvánosságban. Konzultáltak-e már nyugat-európai zsidó vezetőkkel, szakemberekkel, akik­nek e kérdésben jóval több tapaszta­latuk van?

Részt veszünk több nemzetközi zsi­dó szervezet munkájában, s olyan ta­nácskozáson is, amelyek épp e témáról szólnak. Az itt hallottakat próbáljuk fel­használni a saját munkánkban, ám min­den ország antiszemitizmusának meg­vannak a maga – mondjuk úgy – nemze­ti sajátosságai. A franciaországi iszlám antiszemitizmusa nyilván nehezen vet­hető egybe a magyarországi antiszemita tradíciókkal.

Mit tart egyéves elnöki munkája legnagyobb eredményének és legna­gyobb kudarcának?

Legnagyobb eredménynek azt tar­tom, hogy a közgyűlés felé tavaly tett ígéretemet megtartottam, és májusban – képletesen – letettem az új alapszabály tervezetét a közösség asztalára. Ami a kérdés másik felét illeti: a PR munka te­rén nem tudtunk előre lépni, és a többi zsidó szervezet felé történő nyitás sok­kal lassabban zajlik, mint ahogy azt sze­rettem volna.

Gadó János

Címkék:2004-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Életmenet – A Halál Földjére, izraeli zászlóval

Élet­menet A halál földjére, izraeli zászlóval Mintegy nyolcszázan érkeztek Magyarországról az „Életmenet” néven ismert, nagyszabású zarándoklatra és erőde­monstrációra, amelynek során...

Az auschwitzi magyar pavilon kiállításai – 1965, 1980

Az auschwitzi magyar pavilon kiállításai 1965, 1979 A mából nézve tisztán látszik, hogy ezek a kiállítá­sok visszatükrözték a kor politikáját:...

Close