Szombat előfizetés 2017

Kettős kisebbségben

Írta: Pór Gábor - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Interjú a Magyar Zsidó Leszbikus és Homoszexuális Csoport egyik alapítójával

Múlt év november végén, december elején zajlott az Első Budapesti Homoszexuális-Leszbikus Filmfesztivál. December elején az AIDS világnapja kínálta az alkalmat, hogy a téma széles nyilvánosságot kapjon.

Keser héberül annyit tesz: kapcsolat. Gay angolul azt jelenti: homoszexuális.

1991 szeptembere óta működik Budapesten a KeserGé Magyar Zsidó Leszbikus és Homoszexuális Csoport. Jelenleg körülbelül harminc tagja van, akik közül kéthetente tartandó találkozóikon átlagosan tizenöt ember szokott részt venni. Az egyik alapító tagot aki nevét nem kívánta nyilvánosságra hozni kérdeztem tevékenységükről.

Először 1989 őszén hallottam arról, hogy létezik egy világszervezet, a The World Congress of Gay and Lesbian Jewish Organisations, mely a meleg és leszbikus zsidó szervezeteket koordinálja, szervezi a regionális és nemzetközi konferenciákat. 1990 tavaszán egy meleg, zsidó barátommal részt vettünk az amszterdami regionális konferencián. Hazatértünk után megpróbáltunk egy magyarországi csoportot létrehozni, eredménytelenül. 1991 májusában egyedül képviseltem a San Francisco-i nemzetközi konferencián szinte az egész keleti blokk meleg zsidóságát. Egy szeptemberi vasárnap délelőtt már hat társamnak meséltem el a konferencián szerzett élményeimet. A csoport bővült, s egy idő után felvetettem a kérdést, van-e kedvük a többieknek is egy zsidó homoszexuális csoportot alakítani. Ha igen, akkor mit várnak a csoporttól, mit tudnak tenni a csoportért, a többiekért. Mint amikor kinyitnak egy szelepet, úgy nyílt meg mindenki, mintha régi barátok volnánk. Olyan volt mindenki számára ez a ,,vallomás”, mintegy mélyinterjú. Az a fajta elnyomottság, elkeseredettség, ami a kettős kisebbségből fakadt, az mind felszínre jött. Milyen sérelmek érték azért mert meleg, azért mert zsidó, azért mert meleg és zsidó. Hiszen mindannyiunknak vannak olyan élményei, amelyeknek nemcsak azért negatív élmények, mert valamilyen módon a zsidóságunk vagy a homoszexualitásunk miatt ért atrocitás, hanem azért is, mert meleg körön belül is van valamilyen antiszemitizmus. Tehát mint meleg zsidót is érnek minket rúgások. A csoport lehetőséget kínál mindkét, társadalmilag nem elfogadott vagy nem tolerált mivoltodnak a megélésére.

Így alakult ki a programunk, azaz, hogy hetente találkozunk. A mózesi könyvek zsinagógái felolvasásához hasonlóan, mi is tanultuk az egyes heti szidrákat. Tartottunk közös Sabbat köszöntőket, búcsúztatókat. Nagyünnepeinket nemcsak egymás között ünnepeltük meg, hanem vendégeket is hívtunk. Sokan vannak közöttünk, akik mint magam is, nem vallásos zsidó családban nőttek fel, de szeretnénk valamilyen módon a zsidó tradíciót is ápolni, feleleveníteni, életünk elválaszthatatlan részeként megélni.

  • Mi volt a következő fázis?
  • Egy éven keresztül hetente találkoztunk valamelyik csoporttársunk lakásán és folyamatosan alakult ki a már említett rendszer. Az első évforduló megünneplésére termet

béreltünk és meghívtuk az általunk akkor ismert összes magyarországi meleg szervezet vezetőjét, sőt itt voltak az ausztriai homoszexuális szervezetből is ketten. Ez a rendezvény jól sikerült. Három nagyon lényeges kérdést beszéltünk meg. Az egyik az volt. hogy jelentkezzünk-e a World Congress teljes szavazati joggal rendelkező tagjainak sorába. A kérdés eldöntése nem okozott különösebb problémát, mindenki egyetértett a jelentkezéssel. A második kérdés az volt, hogy vajon az állam felé formálisan rögzítsük-e a működésünket és létünket. Nagy vita alakult ki. Többségi szavazás eredményeképpen úgy határoztunk, hogy nem jelentjük be magunkat, mert ettől gyakorlatilag semmiféle pozitív változás nem várható azon kívül, hogy legfeljebb általában a magyar melegség megítéléséhez lenne most már egy harmadik hivatalosan bejegyzett csoport is. De ennek különösebb jelentőségét nem láttuk; anyagi támogatásra pedig nem számíthattunk. A harmadik kérdés: vajon a Hitközség felé tudatosítsuk-e, hogy már egy éve működik egy ilyen csoport. A World Congress küldött egy hivatalos levelet a magyar Hitközségnek, melyben informálták arról, hogy ilyen csoportok léteznek szerte a világban. A Hitközség nemzetközi osztálya válaszában megköszönte az információt, és jelezte, hogy várja a további tájékoztatást. A World Congress arról nem írt, hogy már Magyarországon is működik egy csoport. Tehát előkészítette ugyan nekünk a lehetőséget, de a további lépéseket ránk bízta. Halogattuk a dolgot.

Idén, amikor a megalakulásunk második évfordulóját ünnepeltük, ugyanezek a kérdések merültek fel: deklaráljuk-e magunkat az állam és a Hitközség felé. Ismét nemleges válasz született mindkét kérdésre. A Hitközség felé való nyitásunkat nehezíti az is, hogy szerintünk jelenleg a magyar zsidóság vezetése nehéz napokat él meg. Nincs egy kialakult, kiforrott, egységes vezetés. Nem igazán hiszünk abban, hogy amennyiben a Hitközség elismer bennünket, ez valamilyen támogatásban is megnyilvánulna azon kívül, hogy tudomásul veszik létünket. Amennyiben pedig mégsem ismernek el bennünket, akkor inkább el szeretnénk kerülni azokat a támadásokat, amelyek egy ilyen hivatalos megkeresés miatt érnének bennünket.

Mindezek ellenére létünk nem maradt titokban, hiszen rendszeresen jelentek meg hírek, beszámolók a konferen­ciákról a Másokban, a magyarországi homoszexuálisok havilapjában. Rendszeresen jelen vagyunk a különböző meleg szervezetek rendezvényein, mint kimondottan zsidó, meleg egyesület. Tavaly megjelent egy hétoldalas cikk a Képes Európa magazinban a homoszexuálisokról, amely kapcsán egy riport készült velünk. Részt vettünk a tavaly tavasszal rendezett kisebbségi konferencián. A Fekete Doboz filmet is készített a szekció-ülésről. A miskolci szociológiai konferencia homoszexuális szociológiai problémákkal foglalkozó ülésén csoportunk egyik tagja nagy sikerű bemutatkozó előadást tartott. Annak ellenére tehát, hogy nem vagyunk hivatalosan bejegyzett csoport sem a Hitközség, sem az állam felé, létünk teljesen nyilvános és publikus.

  • Milyen kapcsolatotok van a zsidó szervezetekkel?
  • A csoport egésze nem tagja egyiknek sem. Csoportunkból többen tagjai a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületnek, de rejtve, homoszexuálitásunk felvállalása nélkül.

A meleg szervezetekkel való kapcsolatról tudok még beszélni. Nagyon jó kapcsolatunk van a Másokkal, jó a kapcsolatunk az egyetemisták meleg szervezetével, van kapcsolatunk az első hivatalosan bejegyzett meleg szervezettel, a Homeros Lambdával. Mindig elmegyünk a László kórházban rendezett AIDS-megemlékezésckre. Részt veszünk az AIDS-világnap meleg oldaláról történő szervezésében. A homoszexuális szervezetekkel való jó kapcsolatunk oka az is. hogy mint melegnek egységesen kellene fellépni, ezért maximálisan próbálunk minden ilyen rendezvénybe bekapcsolódni, a tömegbázist erősíteni.

  • Összehasonlítható-e a zsidó körök esetleges homofóbiája a meleg körök esetleges antiszemitizmusával?
  • Nem tudok erre a kérdésre válaszolni. Ugyanis a melegek közt a melegséget felvállalni nem kell. A melegek között a zsidóságot vállalni már kicsit kockázatos. Amennyiben valaki ezt teszi, vagy „rá van írva”, tehát nemcsak vállalás kérdése, könnyebb találkozni antiszemita megnyilvánulásokkal, mint egy zsidó közösségben a homofóbia jelenségével. Hiszen, ha valaki egy zsidó közösség tagja, nem biztos, hogy kinyilvánítja, hogy meleg. Azért nem lehet ezt megítélni és mérlegre tenni, mert nem azonos fajsúllyal szerepel a kétféle társadalmi rétegben a coming out, a másság nyilvános vállalása. Mivel a zsidó közösségben kevésbé vállalják fel a melegséget, mint egy meleg körben a zsidóságot, azt hiszem, hogy az összehasonlítást nem lehet megtenni.
  • A csoport vallásosabb tagjainak okoz-e a tórai tiltás vagy vallásos neveltetésük homoszexualitásuk miatt lelki problémát?
  • Nem tudom. Azt hiszem még azok sem mérlegelték ezt. akik valóban a vallásosabb vonalat képviselik. Minden csoporttag eljutott odáig, hogy elfogadta önmaga szántára, hogy homoszexuális. E pillanatban merül fel a kérdés, hogyan tudja elfogadni magát homoszexuális zsidóként, hiszen a tórái tiltás szerint megkövezés a büntetés. Ez olyan belső konfliktust okoz, amelyet nem lehet feloldani, márpedig létezni kell. Hosszabb távon pedig nem lehet frusztráltan létezni. Az esetek többségében, épp ezért mindenki lerendezte magában, hogy elfogadja magát zsidónak és melegnek egyaránt. Önmaga megítélésében megbékélt önmagával, a Tórával.
  • Mitől félsz ma jobban Magyarországon: az antiszemitizmustól vagy a homofóbiától?
  • Az életem azt mutatta, hogy a zsidóságom elfogadtatásával sohasem volt igazán problémám. Viszont tudom, hogy akadályokba ütközne ilyen egyértelmű elfogadtatása a homoszexualitásomnak. Mint egyén, jobban félek tehát a homofóbiától. Társadalmi szinten viszont nagyobb a veszély az antiszemitizmus szempontjából. A homoszexuálisokat általában mint egyéneket ítéli meg a társadalom. Az antiszemitizmus viszont egy csoportra, egy társadalmi rétegre vonatkozik, tehát a zsidókra általában. Ez sokkal veszélyesebb, nagyobb történelmi hagyományai is vannak, mint a homofóbiának.

*

A csoport postacíme: KeserGé, Budapest 1464, Pf: 1489

Pór Gábor

Címkék:1994-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Csak 2000-ben akar kivonulni Budapestről…

David Moskovits jókat tud nevetni és nagyon könnyen elérzékenyül. Mélységesen meghatódott, amikor tavaly november 17-én Budapest önkormányzatának dísztermében átvehette a...

Menóra a kultúrházon

A mellékelt plakát eredetije, a hatalmas menóra és a kékbetűs szöveg függött az Erdei Ferenc Művelődési Központ bejáratánál, belül pedig,...

Close