Szombat előfizetés 2017

Két jiddis tudós halálára

Írta: Szabó Vera - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Két jiddis tudós halálára Bihari József

(1908-1997)

89 éves korában elhunyt Bihari József professzor. Egerben temették el, sírjánál családján kívül egri főiskolai tanítványai búcsúztak tőle. Bihari professzornak a fő­iskolai tanítványokon kívül azonban számos olyan diákja és követője is volt akik a hivatalos kereteken kívül tanultak tőle valami egészen „nem hivatalosat” – jid­dist. Az ő nevükben búcsúzom itt reb Jojszeftől ahogy mi hívtuk felidézve jiddis tudományos tevékenységét és kapcsola­tát a jiddis világgal.

Bihari (Berkovits) József Érmihályfalván született. Anyanyelve jiddis volt, iskoláit azonban jiddis, magyar, román és német nyelven végezte. Az egyetemen német és francia szakot végzett. Tudományos tevé­kenysége elsősorban a szlavisztika terüle­tére irányult – ezekről a Révai Új Lexikonának nemsokára megjelenő új kötetében részletesen olvashat az érdeklődő.

Valamikor az 50-es évek végén Bulgári­ában egy nyelvészeti konferencián talál­kozott Uriel Weinreich-hel, a jiddisztika neves professzorával, és az ő bátorításá­ra kezdte el jiddis tudományos kutatásait. A 60-as évek közepén Hutterer Miklós professzorral együtt jiddis nyelvjárás gyűj­tésbe kezdtek, majd 1969-re megírta jid­dissel foglalkozó nagydoktori disszertáci­óját, melynek diplomatikus címe „Szláv örökség egy germán nyelvjárásban” volt. Később elkészült egy jiddis nyelvtan is, és számos műfordítás, elsősorban barátja, a mai napig Csemovicban élő Josef Burg műveiből. Bár az utóbbi években már nem nagyon publikált, szellemi kapcsola­tait halála napjáig intenzíven ápolta: rend­szeresen olvasta a Forverts és a Naye Tsaytung c. Amerikában illetve Izraelben megjelenő jiddis hetilapokat, részt vett az ezek hasábjain folyó irodalmi és nyelvé­szeti vitákban, figyelte az izraeli napi híre­ket és sokakkal levelezett.

Az új generációból elsőként a 80es évek elején Nádasdy Ádám „fedezte fel”, hogy van Egerben valaki, akitől meg lehet tanulni jiddisül. Lejárt Egerbe Bihari pro­fesszorhoz jiddis magánórákra, de mi, akik a 80-as évek közepétől már Nádasdy Ádámnak az ELTE Angol tanszékén Ma­gyarországon elsőként indított jiddis filo­lógiai kurzusán ismerkedhettünk meg a nyelv alapjaival, mi is rendszeresen jár­tunk Egerbe, élő, igazi jiddist hallani. Bi­hari József természetesen nem az egyet­len volt Magyarországon, akinek jiddis volt az anyanyelve, de ő volt az egyetlen olyan tudós ember, aki anyanyelvét nem elvetette és megvetette, hanem ápolta és tudományosan is foglalkozott vele. Értő tanításával reb Jojszef indított útra szinte mindenkit, aki ma Magyarországon komo­lyan foglalkozik jiddissel. A jövendő gene­rációk szegényebbek azáltal, hogy már nem ismerhetik őt személyesen.

A hétköznapi életben persze nem sok alkalma nyílt neki sem, hogy jiddisül be­széljen – az utolsó években könnyes szemmel mondogatta nekünk, tanítványainak, hogy rajtunk kívül nincs kivel beszél­nie. A „földalatti” jiddis tudományos tevé­kenységen kívül azonban volt még egy hely, ahol néha alkalma nyílt megszólalni anyanyelvén. A következő történetet ma­ga mesélte, boldogan-büszkén.

A 60-as években főiskolai tanári tevé­kenysége mellett néha orosz nyelvű ide­genvezetést is vállalt szovjet csoportok számára. Amikor a minaret mellett men­tek el, beszélt Eger török múltjáról, és elmagyarázta, mire való a minaret. Hogy a müezzin az imaidőt megelőzően fel­megy oda, és elkiáltja magát: Kimt, kinderlakh, davenen! (Gyertek, gyerekek, imádkozni! – jiddis) Mire a szovjet turis­ták közül néhányan jelentőségteljesen ránéztek és azt mondták, ismerősen cseng nekik ez a török nyelv…

Aki megértette a müezzin szavát, az tudta, hogy a városnézés után hivatalos az idegenvezetőhöz egy teára és egy kis smúzra…

Reb Jojszef emlékére, tanuljunk törökül!

   Hutterer Miklós

(1930-1997)

Lapzárta után értesültünk arról, hogy a magyarországi jidddisztikát még egy nagy veszteség érte: meghalt Hutterer Miklós germanista professzor. 1930-ban született, 1958-tól a budapesti ELTE-n, ’80-as évektől a grazi egyetemen tanított germanisztikát. A jiddis nyelv­vel gyermekként találkozott először – a Dob utca környékén, ahol felnőtt. Ké­sőbb germanisztikai tanulmányai során nagy ügyeimet szentelt neki, több cik­ket is irt, elsősorban a magyarországi jiddis nyelvi sajátságairól.

Címkék:1998-02

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Lapozgatás az interneten

Lapozgatás az interneten http://www.jpost.com/ Reggel felébredsz és megfőzöd a kávét (tudod, szombaton és zsidó ünnepnapokon nem főzhetsz), elő­veszed kedvenc napilapodat...

1998. januári szám

Feldmájer Sándor: Lapozgatás az interneten Szegő György: Tábori Kurázsi mamája Ács Gábor: Ámosz és Cvi Jesivabóherek és a high-tech Kevesebb...

Close