Késlekedik az államosított ingatlanok visszaadása

Írta: V. E. - Rovat: Archívum, Belpolitika, Interjú

Az ortodoxia is bejelentette igényét

Lapunk szeptemberi számában jelent meg a Miniszterelnöki Hivatalból kapott információ az 1948-ban és a rákövetkező években államosított egyházi ingatlanok részbeni visszaszolgáltatásáról. Egyebek között beszámoltunk arról, hogy az interjú elkészültéig a hitközségek hetven ingatlant természetben igényeltek vissza, hatvan­négyért pedig pénzbeli megváltást kérnek, összegét 14 milliárd 626 millió forintban állapították meg. A legfrissebb hírekért ismét felkerestük a Miniszterelnöki Hivatalt, ahol dr. Fedor Tibor főosztályvezetővel és Kovács Andrea előadóval beszélgettünk.

Megtörtént a végső megállapodás az elmúlt negye­dévben?

F. T.: Sajnos nem! Az összes egyházzal még mindig 3588 ingatlan ügyét kell rendeznünk. Augusztus óta törvényességi felülvizsgálat alapján csökkentettük az igényelt ingatlanok számát. A költségvetés gondjaira tekintettel a Pénzügyminisz­térium illetékesei okkal ragaszkodnak ahhoz, hogy csak a törvény hatálya alá eső ingatlanokat szólaltassuk vissza…

K. A.: Tehát azokat, amelyek a kisajátításkor a hitéletet, az oktatást, a nevelést, az ifjúságvédelmet, továbbá kulturális, egészségügyi és szociális célokat szolgáltak, és hasonlót fog­nak a jövőben is ellátni.

Befolyásolta a kontroll a hitközségek igényét is?

K. A.: Öttel csökkentette. További lényeges változás, hogy most már nyolcvannyolc ingatlan pénzbeli megváltását kérik, míg korábban csak hatvannégyért kívántak forintot, a termé­szetben visszaigényeltek száma pedig negyvenegyre fogyat­kozott.

Hogyan történik az értékbecslés? A tárgyaló felek al­kudoznak?

F. T.: Igen! Az egyházak előterjesztik igényeiket, saját becslésük vagy önkormányzati felmérések alapján majd mi ellenőrizzük az igények jogosultságát, majd az egyeztető bizottsági tárgyalások során vizsgálják meg az illetékesek az in­gatlant, és ha sikertelen közöttük a megegyezés, akkor külső szakértőt is bevonhatnak az érték megállapításába.

K. A.: Előfordult, hogy egyes hitközségek meg sem nézték az ingatlant, anélkül mondták ki az árát…

Amikor negyedéve itt jártam, úgy tűnt számomra, hogy lépésnyire a megállapodás, rövidesen a kormány, majd a parlament elé kerül, most viszont mindez távo­labbinak látszik. Mi várható?

F. T.: Szakmailag indokolt lenne az egyeztetőbizottságokat a jövő év elejére összehívni, mert erre 1995 ősze óta nem ke­rült sor. Ideje, hogy véglegesítsük a visszakerülő épületek lis­taiját, azt terjesszük közösen a Pénzügyminisztériummal a kor­mány elé, az pedig javasolja a parlamentnek napirendre tű­zését. Az Országgyűlés mondja majd ki, hogy a költségvetés évente mekkora összeget folyósít a visszaszolgáltatáshoz. Nem csupán a pénzes megváltáshoz kell a forint, hanem a ter­mészetbenihez is, például egy ház jelenlegi lakásbérlőinek el­helyezéséhez. A Mazsihiszt és a BZSH-t 8 milliárd 834 millió fo­rint illetné meg 5,5 milliárdot az ingatlanok felszabadítására, tehát az átadás feltételeinek megteremtésére kellene fordítani.

Itt kérdezem meg, amit a múltkor elmulasztottam: hogyan ellensúlyozzák az inflációt? Mert ki tudja, mit ér­nek a mai milliók tizenöt év múlva?

F. T.: Ezt is az elkövetkező egyeztetéseken öleljük meg.

Tehát lehet, hogy évekig nem látnak még pénzt az egyházak?

K. A.: Szó sincs róla! Közülük a hitközségek 1992 óta egymaguk már 516 millió forintot kaptak.

F. T.: Közismert, hogy ez év márciusában már az új iskola felépítésére utaltunk ki 225 millió forintot, 1997 márciusá­ban, tehát négy hónap múlva ismét kapnak 195 millió forin­tot! A megállapodástól függetlenül pedig további 550 milliót utalunk ki számukra ingatlanok megváltásaként a korábbi kormánydöntések alapján 1997-2000 között. Öt éve tartanak a tárgyalások az egyházakkal, ezért váratlanul ért bennünket, hogy a Budapesti Autonóm Ortodox Hitközség ez év elején váratlanul beadta igényét több tucat ingatlanra. Az pedig külön zavart okoz, hogy olyanokat is igényelnek, amelyek a BZSH tulajdonában vannak, illetve amelyekről a BZSH már évekkel ezelőtt megegyezett az önkormányzatokkal.

Kaphatnék ez utóbbira példát?

K. A.: A BZSH már 1993 januárjában kérte a IX. kerületi Bokréta utca 17. alatti tizennyolcmilliót érő telek felét.

Ingatlant kapott vagy pénzt?

F. T.: Kormányzati döntés nem született, ezért ezt a ferenc­városi önkormányzat és a BZSH megállapodása döntötte el.

*

Fel akartuk keresni a Budapesti Autonóm Ortodox Hitköz­séget is a Miniszterelnöki Hivatalban elhangzottakkal kapcso­latban, azonban Fixler Hermann elnök úr csak telefonon állt rendelkezésünkre. A következőket mondta: Azért az idén nyújtották be igényeiket, mert csupán tavaly lettek önállóak, váltak ki a Budapesti Zsidó Hitközségből. Azt nem tudják, hogy a BZSH az ortodoxiának járó ingatlanok közül melyeket kért vissza, mert erről őket „a Síp utca nem informálta.

Rövidesen összeállítják a teljes listát, eljuttatják a hiány­pótlásokkal együtt a Miniszterelnöki Hivatalba, és annak má­solatát szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátják – ígérte az ortodox hitközség elnöke.

 

Címkék:1996-11

[popup][/popup]