Szombat előfizetés 2017

Keresztény cionisták

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

2007. november/ Eperjesi Ildikó

Szavakban és tettekben egyaránt kiállnak Izrael mellett a keresztény cionisták. Egyre többen próbálják ellensúlyozni őket az Egyesült Államokban, de a zsidó állam támogatása már alighanem az amerikai közélet elemévé vált.
Valószínűleg több oka is van annak, hogy az amerikai keresztények Izrael Állam elkötelezett támogatói, szinte felekezettől függetlenül.

   
  Keresztény felvonulás Izraelben  

A vallásos amerikaiak szerint a szabadságot nem az állam adományozza polgárainak, hanem Isten ajándékozza az embernek. Ezért a Közel-Kelet egyetlen demokráciája, Izrael – ahol, a környező országokkal ellentétben, tiszteletben tartják az alapvető szabadságjogokat – nyilvánvalóan természetes szövetségese az Egyesült Államoknak. Ráadásul 2001. szeptember 11-e után sokan felismerték, hogy Izrael ugyanúgy az iszlámista terrorral folytatott küzdelem élharcosa, mint az Egyesült Államok. (Izrael támogatottsága jelentősen megnőtt az amerikaiak körében a New York-i merényletek után.) Ehhez jön még az amerikaiak hagyományos együttérzése a zsidókkal az európai holokauszt miatt.

A teljes evangéliumi keresztények* azonban elsősorban azért támogatják teljes mellszélességgel a zsidó államot, mert a bibliai próféciák beteljesedését látják a zsidók egybegyűjtésében. Az Ószövetségben Ezékiel könyvének 37. fejezete utal erre, amelyben a próféta a száraz csontok völgyében jár látomásában. Izrael házának tetemei előbb egybegyűjtetnek, majd az Úr Isten szellemet parancsol beléjük. Így születik Izrael újjá hamvaiból először fizikailag, majd spirituálisan és erkölcsileg. Az Újszövetségben pedig Jézus prófétál arról, hogy az utolsó időket arról lehet felismerni, hogy virágzik az Izrael jelképének tartott fügefa.

A puritánoktól a cionistákig

Persze ahhoz, hogy idáig eljussanak a keresztények, szükség volt arra, hogy a reformáció nyomán lefordítsák a Bibliát a nemzeti nyelvekre. A középkori „teológiailag megalapozott” zsidóüldözések után bizonyára sokan megdöbbenéssel olvasták az Újszövetségben Pál apostol rómaiakhoz írt levelét. Ebben ugyanis az áll, hogy „nem vetette el Isten az Ő népét” (Izraelt), csak ideiglenesen „lazított” a kapcsolaton, és Izrael visszafogadása „élet lesz a halálból” a világ számára. Ráadásul az angliai puritánok fordulatot hoztak a Biblia értelmezésében. Keresztény körökben ugyanis a 2-3. századtól kezdve hellenista hatásra terjedt el a Szentírás allegorikus értelmezése. Ennek alapján a Biblia Izraelre vonatkozó kijelentéseit jelképesen értelmezték, és csak Szent Ágoston tett olyan „engedményt” a 4. században, hogy a múltra vonatkozó passzusokban Izraelről van ugyan szó, de a jövőre vonatkozó próféciákban Izraelt az egyház helyettesíti. Az úgynevezett „helyettesítési teológia”, amely Izrael üdvtörténeti helyére az egyházat helyezi, táptalaja lett a keresztény antijudaizmusnak. Ebben hoztak fordulatot a puritánok, akik az Izraelről szóló próféciákat szó szerint értelmezték, és vallották, hogy Jézus második eljövetele előtt a zsidóknak vissza kell térniük a Szentföldre. Az Amerikába kivándorolt puritánok természetesen magukkal vitték vallásos meggyőződésüket is. A puritán világlátás aztán a keresztény cionizmus, és egyben az amerikai társadalom egyik alapköve lett.

Az amerikai keresztény cionisták egyik legnagyobb alakja, William E. Blackstone (1841-1935) aktív szerepet játszott a zsidó nemzeti újjászületésben. A második világháború idején néhányan (például Charles Orde Wingate, John Hayes Holmes, Corrie Ten Boom) életük kockáztatásával vettek részt zsidók mentésében.

Izrael Állam megalakulása után a keresztény cionisták egyre inkább bele akartak szólni a világpolitika alakulásába is. A cionizmus támogatására lobbikba tömörültek. Valószínűleg már abban is nagy szerepük volt, hogy az 1967-es hatnapos háború óta az Egyesült Államok lépett elő a zsidó állam legfőbb támogatójává, katonai, anyagi és diplomáciai téren is. Amikor pedig egész Jeruzsálem zsidó kézre került, a keresztény egyházak többségén eufórikus hangulat lett úrrá. A szeptember 11-i merényletek óta pedig egyenesen arról ír a nemzetközi sajtó, hogy az amerikai külpolitikát befolyásoló, hagyományosan erős zsidó lobbihoz csatlakoztak a keresztény cionisták. Mintegy 45 milliós táboruk gyakorlatilag egységesen kiáll Izrael mellett az Egyesült Államokban.

A Cornerstone Congregation („Szegletkő Gyülekezet”) Texasban ötezer tagot számlál. Vezetője, John Hagee lelkész szerint „senki sem mondhatja magát kereszténynek, aki nem szereti a zsidó népet”. Hagee nem csak szavakban, hanem tettekben is támogatja Izraelt: az oroszországi zsidók alijázását pedig dollármilliókkal segítette. Gyülekezetének gyakori vendégei vezető izraeli politikusok, így például Benjamin Netanjahu volt kormányfő. „Jeruzsálem a zsidó állam örök fővárosa. Nem Camp David, hanem Dávid király óta” – mondja a lelkész a kudarcot vallott arab-izraeli béketárgyalások helyszínére utalva. John Hagee egyébként fontos írásokat is publikált a témával kapcsolatban, csakúgy, mint lelkésztársai: Lester Sumrall és Randall Price.

Az amerikai keresztény cionizmusnak a politikai életben is jelentős képviselője volt a nemrég elhunyt Jerry Fallwell, illetve Pat Robertson egykori republikánus elnöki aspiráns (akinek állandó műsora, a 700-as klub minden nap látható a Magyar ATV-n).

A keresztény cionisták nem tartják céljuknak a zsidók „áttérítését” a kereszténységre. A bibliai próféciák alapján ugyanis úgy vélik, hogy a zsidó nép a Mindenható beavatkozása folytán fogja felismerni Jézusban a Messiást. A jelenlegi zsidó államot nem gondolják messiási államnak, csupán annak előkészületét látják benne, de éppen ezért anyagilag és erkölcsileg is támogatják.

Keresztény anticionizmus

Éppen ez a vízválasztó a keresztény cionisták és az egyre inkább szervezkedő más protestáns felekezetek között az Egyesült Államokban. Sokan ugyanis „lazábban” értelmezik a Bibliát, illetve visszatérnek a puritánok előtti értelmezésekhez. Ők a közel-keleti konfliktusban csupán két nép küzdelmét látják, és nem gondolják azt, hogy Istennek bármi köze lenne az eseményekhez. Tavaly, amerikai protestáns csoportok egyenesen Izrael elleni gazdasági bojkottra szólították fel világszerte az egyházakat. Az Izrael-ellenes keresztény mozgalom kibontakozása 2004-re vezethető vissza, amikor az Amerikai Presbiteriánus Egyház „fokozatos szelektív tőkekivonásra” szólított fel olyan multinacionális cégekkel szemben, amelyek részt vesznek „Palesztina illegális megszállásában”. Izraelt a dél-afrikai apartheid rendszerhez hasonlították. Az ötmillió hívet számláló presbiteriánusok vezetői azt állították, hogy a bojkott nem Izrael, illetve a vállalatok ellen irányul, hanem a „megszállás” ellen. A tízmilliós Amerikai Evangéliumi Lutheránus Egyház egy lelkésze pedig azt nyilatkozta, hogy egyedül a tőkekivonással tudnak az egyházak közvetlenül beleavatkozni a közel-keleti eseményekbe.

A 800 ezer taggal rendelkező Egyesült Metodista Egyház, a másfél milliós Krisztus Egyesült Egyháza, illetve az amerikai anglikánokat tömörítő Episzkopális Egyház, amely több mint hárommillió hívet számlál, hasonló lépésekre szánta el magát. Két éve részt vettek a Sabeel nevű arab keresztény csoport konferenciáján, ahol a fent említett tőkekivonási kampány mellett kötelezték el magukat. Felhívták továbbá a keresztényeket az izraeli termékek gazdasági bojkottjára, és Izraelt „etnikai tisztogatással” vádolták meg. Idén nyáron pedig 34 teljes evangéliumi vezető nyílt levélben követelte George W. Bush elnöktől, vegye tekintetbe, hogy a palesztinoknak is legalább annyi joguk van Palesztina földjéhez, mint a zsidóknak.

Összesen mintegy 22 millió hívet számlálnak ezeknek a felekezeteknek a tagjai. John Hagee erre csak annyit mondott, hogy azoknak az evangéliumiaknak, akik hisznek a Bibliában, más a véleményük. Ráadásul a felmérések szerint az amerikai keresztények tömegeit egyelőre nem befolyásolják, hogy mit mondanak a vezetőik. A katolikusok és protestánsok legalább kétharmada egyaránt Izrael-párti. Ám valószínűleg azoknak sincs igazuk, akik szerint a keresztény cionisták eltérítették volna az amerikai külpolitikát. Ahogyan egy amerikai kongresszusi képviselő megfogalmazta, az amerikaiak sziklaszilárdan kitartanak Izrael népe mellett, mert a két ország ugyanazokat az alapértékeket vallja, és ez a támogatás már jóval az evangéliumiak felemelkedése előtt része lett az amerikai közélet alapértékeinek.

*Másik ismert nevükön: karizmatikus keresztények, az Amerikában hagyományos protestáns felekezetekről levált, rendszerint egy-egy karizmatikus lelkipásztor vezetése alatt álló közösségek. Magyarországon a Hit Gyülekezete sorolható ebbe a kategóriába. (a szerk.)

Címkék:2007-11

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A holokausztért a többségi társadalomnak kell anyagi áldozatot hoznia

Díj azoknak, akik sokat tettek a társadalmi békéért Forrás: MTI 2007. november 28. A többségi társadalomnak kell anyagi áldozatot hoznia...

Megnyílt a legnagyobb náci levéltár – Adattár 17,5 millió fogolyról

Forrás: MTI 2007. november 28. Megnyílt a világon a legtöbb, mintegy ötvenmillió náci iratot tartalmazó archívum a németországi Bad Arolsenben....

Close