Kárpótlási tájékoztató
A kárpótlással kapcsolatos legfontosabb esemény október hónapban a Vilniusban megtartott nemzetközi konferencia volt, melynek témája: a holocaust idején elrabolt műkincsek és értéktárgyak sorsa. A magyar állami delegáció mellett a Mazsök háromfős küldöttséggel képviseltette magát. A két delegáció közti együttműködés nem volt problémamentes: a Mazsök képviselőinek panasza szerint az állami delegáció – ígéretével ellentétben – még a Mazsök érkezését sem jelentette be a szervezőknek.
A jelenlévők elmondása szerint a magyar állami szerveket számos bírálat érte, Magyarországról pedig olyan kép alakult ki a konferencián, hogy a közép-kelet-európai országok közül a legkevesebbet teszi az eltűnt értéktárgyak felkutatása érdekében. A Mazsök memoranduma rámutatott, hogy a magyarországi jogi szabályozás nem teszi lehetővé a személyek tulajdonát kárpótlási céllal kutató feltáró munkát. Mindezt egy tárcaközi bizottságnak kellene koordinálnia, amely már számos európai országban megvalósult. A kutatást egyebek közt az is akadályozza, hogy a levéltárak az iratokat hatvan évre zárolják.
Nemzetközi szervezetek és aukciós házak panaszkodtak, hogy Magyarországról elrabolt műkincsek ügyében a hazai illetékesektől semmiféle segítséget nem kaptak.
Meg nem erősített információk szerint a Hatvany– és a Herzog-gyűjtemény hazatérésére addig kevés az esély, amíg az említett családok jogi képviselői perük az orosz államot.
Az orosz állam hozzáférhetővé teszi a „Rosenberg-kommandó” (a műkincsek szisztematikus „begyűjtésével” foglalkozó náci szervezet) háború után szovjet kézre került irattárát. Az USA-ban további egymillió oldalnyi – a témával kapcsolatos dokumentum – válik hozzáférhetővé. Mindezek feltehetőleg magyar műkincsekről is tartalmaznak adatokat, így kutatásuk mindenképpen szükséges volna.
Az amerikai elnök mellett működő bizottság, mely a magyar zsidóktól elrabolt értékeket szállító „aranyvonat” sorsát hivatott felderíteni, záros határidőn belül elkészíti jelentését, amelyet a Mazsök is megkap véleményezésre.
A Mazsök-delegáció tapasztalatai szerint a kárpótlási szervezetek és a nemzetközi zsidó szervezetek körében kedvezőtlen a Magyarországról kialakított kép. A többi országéhoz viszonyítva elégtelennek tartják az eddigi magyar erőfeszítéseket, és jelezték, hogy további nyomásgyakorlással fognak élni. Általános volt az a nézet, hogy a kormány nem nézi jó szemmel a külföldi zsidó szervezetek jelenlétét a Mazsök kuratóriumában, és kiszorításukra törekszik.
A konferencián – mint minden kárpótlási kérdéssel foglalkozó fórumon – vita alakult ki arról, hogy ki a holocaust során elpusztított európai zsidó közösségek jogutódja: az ott élő maradék közösség vagy Izrael Állam. A konferencia határozata végül az előbbi álláspontot támogatta: e szerint az elrabolt műkincseket a túlélő kelet-európai zsidó közösségeknek kell visszajuttatni.
*
Októberben első fokon ítéletet hozott a bíróság abban a perben, amelyet az egykori műgyűjtő Herzog-család leszármazottja, Martha Nierenberg indított a magyar állam ellen. Nierenberg asszony az egykor családja tulajdonában lévő tizenkét képet követelte vissza, amelyek jelenleg a Szépművészeti Múzeumban illetve a Nemzeti Galériában találhatók. A bíróság helyt adott a felperes kérelmének és – egyelőre nem jogerős – ítéletében kötelezte az érintett múzeumokat tíz kép átadására. Az államot képviselő Kincstári Vagyonügynökség valószínűleg fellebbez. Az ítélet precedens értékű lehet, mert a magyar múzeumokban számos olyan műkincs található, amelyek egykor a holocaust üldözöttéinek tulajdonában voltak.
Címkék:2000-11