Szombat előfizetés 2017

Kárpótlási tájékoztató

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Kárpótlási tájékoztató

„Aranyvonat”

Az „aranyvonat” szállította a magyarországi zsidóktól elrabolt értéktárgyak jelentős részét. A nyugat felé menekí­tett szerelvény az amerikai csapatok kezére került. Tartalmának túlnyomó részét Amerikában elárverezték, és az így befolyt pénz 90 százalékát két zsidó szervezet, a Jewish Agency és a Joint Distribution Committee kapta meg, amely szervezetek ebből a pénzből (és egyéb forrásokból) finanszírozták a me­nekült zsidók letelepedését, rehabilitációját. Az egykori tulajdonosok sosem látták viszont értékeiket. Aki bizonyíta­ni tudta, hogy vagyontárgyait elrabol­ták, az Magyarországon 1992 után kár­pótlási jegyet kapott.

2000-ben az egykori károsultak közül tizenhármán perbe fogták az amerikai államot, amiért az javaikat nem juttatta vissza hozzájuk. Hosszadalmas jogi pro­cedúra kezdődött, mivel nem volt bizo­nyos, hogy az amerikai állam perelhető- e egyáltalán. Az igenlő amerikai bírói döntés nyomán tett közzé felhívást a Mazsihisz, melyben kéri az érintetteket, hogy a rendelkezésre álló dokumentu­mokkal jelentkezzenek. Az adatlap egy­ben meghatalmazást is tartalmaz a dr. Egri Ügyvédi Iroda számára. Az iroda ve­zetője, a Mazsihisz jogásza, dr. Egri Oszkár úgy tájékoztatott, hogy egyelőre csupán tájékozódás a céljuk, és továb­bi lépéseket – perbeszállás, vagy peren kívüli megegyezés – a majdani fejlemé­nyek függvényében akarnak tenni.

Dr. Peresztegi Ágnes nemzetközi jo­gász és egyben amerikai ügyvéd, aki ko­rábban a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány munkatársa volt, bírálta a lépést. Mint mondotta: nem világos, hogy a további lépések kinek a hatáskö­rébe tartoznak majd: a Mazsihiszébe, amely ezzel a feladattal megbízta dr. Eg­ri irodáját, vagy dr. Egri irodájára, a Mazsihisztől függetlenül, nem tűnik ki, hogy az adatlapot aláírók mire adnak meghatalmazást, és terheli-e őket bármi­féle költség, vagy fizetniük kell-e valaki­nek sikerdíjat. A Mazsihisz és a károsul­tak egyébként is ellenérdekű felek, hi­szen a Mazsihisz érdeke a közösségnek járó kárpótlás megszerzése, míg az egyének személyre szóló kifizetéseket szeretnének. Továbbá sem a Mazsihisz, sem egy magyar ügyvédi iroda nem vál­lalhat képviseletet egy amerikai bíróság előtt, csak segíthetnek az ügyfeleknek, hogy megfelelő amerikai ügyvédi irodát találjanak. Az amerikai perben a felpere­seket képviselő egyik ügyvéd nemrég Budapesten járt. neki az lenne a leg­jobb, ha sem a Mazsihisz, sem a Mazsök nem jelenne meg önállóan a perben, éppen a fent említett ellenérdekeltségük miatt, nem ismert, hogy a Mazsihisz, amely az elveszett közösségi vagyonra, és a Mazsök, amely az örökös nélküli va­gyonra formálhatna jogot, döntött-e már arról, hogy milyen pozíciót foglal el a perben a jövőben, s készek-e képviselni a magyar zsidóságot egy előreláthatóan hosszadalmas, és politikailag is bonyo­lult érdekek mentén zajló eljárásban. A jelenlegi, teljesen kialakulatlan helyzet­ben, az idős emberekben az a megala­pozatlan remény ébredhet, hogy záros határidőn belül kárpótolják őket hajdani veszteségeikért. A bizonytalankodás nyomán külföldön pedig ismét az a benyomás alakulhat ki, hogy a magyar zsi­dóság nem képes egységesen fellépni és érdekeit védeni.

„30 ezer forintos” kárpótlás

Ez a kárpótlás közösségünk azon tag­jait érinti, akiknek hozzátartozói (szülő, gyermek, házastárs) a náci megszállás alatt vesztették életüket. Az 1998-as költségvetési törvényben rögzített, még a Horn-kormány által elfogadott, 30 ezer forintos összegről kapta nem hiva­talos nevét. A döntést az Alkotmánybí­róság – a Mazsihisz beadványa nyomán – megsemmisítette. Az Orbán-kormány az összeget 300 ezer forintra módosí­totta, amelyet a Mazsihisz a visszame­nőleges kamatokkal együtt lett volna hajlandó elfogadni. A tárgyalások nyo­mán, a 2002 decemberében elfoga­dott, 2003. évi költségvetés végül 400 ezer forintban határozza meg a kifize­tendő összeget. Dr. Egri Oszkár, a Ma­zsihisz ügyvédje úgy tájékoztatott, hogy a kárrendezési irodák július elején kül­dik ki az első határozatokat, amelyek már a januártól esedékes kamatokkal megnövelt összegre szólnak. A határo­zat egy pénzre bármikor átváltható utal­ványt tartalmaz, amely addig kamato­zik, míg eléri a 600 ezer forintot.

„10 ezer márkás” kárpótlás

A német állam és német vállalatok ál­tal fölállított alapból azok kapnak 10 ezer márka értékű kárpótlást, akik a hajdani Németország területén, vagy német cégek, illetve a német állam részére bárhol kényszer- vagy rabszolgamunkát végeztek, vagy akiket a II. világ­háború idején bárhol gettóba zártak. Az ügyben a Claims Conference (CC) buda­pesti irodájától kértünk tájékoztatást, melynek vezetője. Székely Judit úgy tájékoztatott, hogy a jogosultak közül eddig tízezren kapták meg a pénzt, és további hat és fél ezer jogosult várako­zik még mindig. Jelenleg a „saját jogon” érintettek kérelmét intézik, a leszárma­zottak kérelmei még nem kerültek sor­ra. Arra nem tudott ígéretet tenni, hogy a kifizetések 2003-ban lezárulnak.

Az utóbbi fél évben a kifizetések üte­me nagyon lelassult, az érintettek türel­metlen hívásai elárasztják a CC buda­pesti irodáját. Hírek szerint a kifizetés azért lassult le, mert a CC frankfurti iro­dája külön ellenőrzi azokat a csatolt do­kumentumokat, amelyeket a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága (NÜB) illetve Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szö­vetsége (MEASZ) állított ki. Hírek szerint e két szervezet kiállított gettóról szóló igazolást olyanoknak is, akik a nyilas uralmat nem a budapesti gettóban vé­szelték át, hanem máshol bujkáltak. Utóbbiaknak ez a kárpótlás ugyanis nem jár. Székely Judit a fenti értesülést nem erősítette meg, de annyit hozzá­tett, hogy a NÜB és a MEASZ igazolásai valóban nem a „legerősebbek”.

„250 márkás” havi járadék

A német kormány bejelentette, hogy bővítik azok körét, akik havi támoga­tásra jogosultak a német kormánytól. Az eddigi listát kiegészítenék a nácik megszállta Európában gettókba zártak­kal. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy a budapesti gettó szerepel-e ezen a listán. (A budapesti gettó túlélői több kárpótlásról lemaradtak, mivel az ide zárt embereket nem deportálták.) Amennyiben Budapest is fölkerül a lis­tára, először a ma külföldön élő túl­élők lesznek jogosultak erre a kárpót­lásra, s várhatóan egy későbbi idő­pontban kerülhet sor a Magyarorszá­gon maradottakra.

Címkék:2003-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Eredményes év, fejlődő nemzetközi kapcsolatok – MAZSIKE Közgyűlés, 2002

Eredményes év, fejlődő nemzetközi kapcsolatokMAZSIKE-közgyűlés, 2002 2002. december 14-én tartotta évi ren­des közgyűlését a Magyar Zsidó Kultu­rális Egyesület. Feldmájer Péter...

Ahogy az Eszterek látták – Nő és férfi, férfi és nő

Esztertáska A Közgazdaságtudományi Egyetem Szociológia Tanszékének Társadalmi nem- és Kultúrakutató Központja által november 22-23.-án megrendezett nagy, reprezenta­tív és úttörő társadalmi...

Close