Szombat előfizetés 2017

Kárpótlási hírek

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Hírek

ÚJ ZSIDÓ KÖZÖSSÉGI KÖZPONT MOSZKVÁBAN Szeptember 18-án hivatalosan is megnyílt az új moszkvai zsidó közösségi központ. Az avatáson megjelent Vlagyimir Putyin orosz államfő is. Az új központ az 1926-ban épült Marina Roscsa zsinagóga romjain épült fel, ugyanis a zsidó imahely egy 1993-as gyújtogatás következtében leégett. Az avatáson felvonult az oroszországi Chabad vezérkara is. Mint arról már hírt adtunk, a Zsidó Közösségek Federációja vezetője a lubavicsi küldött, Berel Lazar rabbi, míg az Orosz Zsidó Kong­resszus vezetője az a Vlagyimir Guszinszkij, akit az orosz vezetők – és főleg a kormányfő – nem nagyon kedvelnek, így a kormányfői részvétel a federáció hatalmi beágyazottságáról árulkodik. Az avatáson egyébként részt vett Mordechaj Elijahu rabbi, Izrael volt szefárd főrabbija is.

AZ IZRAELI-PALESZTIN VISZÁLY HATÁSÁRA VILÁGSZERTE FELERŐSÖDÖTT AZ ANTISZEMITIZMUS A fellángolt palesztin-izraeli ellenségeskedés nyomán az egész világon felerősödött az antiszemitizmus. Csak az összetűzéseket követő két héten belül több, mint kétszáz incidensről számol­tak be. A legtöbb antiszemita provokációra a többmilliós arab népességgel ren­delkező Franciaországban került sor, ahol – többek között – gyújtóbombákat dobtak zsinagógákra, és zsidó közösségi központokra, de több zsidó tulajdon­ban lévő boltot is támadás ért.

Történtek incidensek Nagy-Britanniában is: egy londoni buszon megkéseltek egy jesiva-bóhert, valamint fatwát (vallási döntést) adtak ki, mely dzsihadra, az­az „szent háborúra” szólít fel a zsidók ellen. Belgiumban több zsidót megtámad­tak az utcán, és gyújtóbombákat dobtak zsidó épületekre. A németországi Essenben moszlim aktivisták együtt demonstráltak a helyi szélsőbaloldali fiatalok­kal, és kőzáport zúdítottak a helyi zsinagógára.

A korábbi szovjet tagköztársaságokban is történtek incidensek. Ami még megdöbbentőbb: Észak-Amerikában sem teltek el az elmúlt hetek zsidók elle­ni támadás nélkül. Chicagóban tüzet nyitottak egy csoport ortodox zsidóra, a kanadai Montrealban pedig iszlám csoportok Jom Kippur napján „Halált a zsi­dókra!” felkiáltással tüntettek. A syracusai (New York állam) Bet El zsinagógára fáklyát dobtak, és ugyanez történt Minnesotában is. A zsidók elleni gyűlölet­kampányba több iszlám rádióállomás is bekapcsolódott (pl. a Dél-Afrikai Fokvárosban). Még az Afrikai Nemzeti Kongresszus konferenciáján is hallhatóak voltak zsidóellenes jelszavak.

Az izraeli és a zsidó reakciók csak nagy késéssel voltak érezhetők. A helyi in­cidensek nyomán több zsidó közösség próbált nyomást gyakorolni a kormá­nyokra, hogy erőteljesen ítéljék el a történteket. Párizsban keresztény, zsidó és muzulmán vezetők közös nyilatkozatban emelték fel a szavukat a rasszizmus és az antiszemitizmus ellen. Michael Melchior diaszpóraügyi miniszter, aki eu­rópai kőrútján megállt Londonban, és részt vett egy, a késelés utáni nagy zsi­nagógái összejövetelen, megjegyezte: „a második világháború óta a legkomo­lyabb antiszemita hullámmal” néz szembe a Diaszpóra közössége. A többségé­ben iszlám radikálisok által elkövetett atrocitások felkészületlenül érték a zsidó vezetőket.

Mendel Kaplan, a Keren Hajeszod nevű cionista alap tiszteletbeli igazgatója – egy Európából érkezett szolidaritási csoport előtt – kijelentette, hogy a zsidók mindenhol a világon veszélyeztetve érzik magukat, ha Izrael veszélyben van. Dr. Avi Becker, a Zsidó Világkongresszus vezetője szerint nagy kérdés, vajon a zsidó szolidaritást nem kéne-e felcserélni azzal az igénnyel, hogy belpolitiká­ja alakításakor Izrael vegye figyelembe, milyen veszélyeket hozhat mindez a zsi­dókra szerte a világon. Erre egyébként Michael Melchior is utalt, amikor azt mondta, különleges felelősséggel ruház fel bennünket annak a tudata, hogy ami Izraelben történik, az kihat a zsidó világra”.

IZRAELI ASSZONYOK ROMÁNIÁBAN VÁRJÁK A PETESEJT-ÁTÜLTETÉST Több izraeli házaspár utazott Romániába azért, hogy mesterséges megtermékenyítési eljárás segítségével végre gyermekük legyen. A kezelések a bukaresti Sybic Egészségügyi Központban folynak, egy izraeli orvoscsoport irá­nyításával. A csoport vezetője, Rafi Ron-El professzor elmondta, hogy az átül­tetést az izraeli törvényeknek megfelelően hajtják végre, és ehhez megszerez­ték a román egészségügyi minisztérium engedélyét is. A petesejteket olyan ro­mán nőktől szerzik, akiket az izraeli orvosok cserébe kedvezményesen vagy in­gyen juttatnak hozzá a megtermékenyítési eljáráshoz. Az izraeliek mindezért személyenként 15 000 sékelt fizetnek, nem számítva a romániai szállást, ellá­tást és a repülőjegyeket.

Az együttműködésről szóló megállapodást az Aszaf Harofe kutatási alapítvány nemrégiben írta alá a román egészségügyi központtal. A romániai programra azért került sor, mert nemrégiben Izraelben visszaélésekre bukkantak: a Petah Tikva-i Saron kórház megtermékenyítéssel foglalkozó orvosai több izraeli asszonyt hormonálisán túlkezeltek, az így keletkezett petesejteket pedig jó áron eladták olyanoknak, akik magánklinikákon vártak a termékenységi eljárásra. Az ügylet lelepleződött, az orvosok ellen eljárást indítottak, és a termékenységi ke­zelések izraeli szüneteltetése vezetett a külföldi megoldáshoz. Ron-El professzor – a felháborodott és kétkedő hangokat lecsillapítandó – kijelentette, hogy „minden ügy történik, mint az izraeli magánklinikákon, teljes összhangban a törvényekkel”.

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VALLÁSI ALAPÚ DISZKRIMINÁCIÓVAL VÁDOLJA IZRAELT Egy nemrégiben az Egyesült Államok külügyminisztéri­umának a Demokrácia, Emberi Jogok és Foglalkoztatás Osztálya által készített éves jelentés elmarasztalja Izraelt az arabokkal szembeni inkorrekt bánásmód, a keresztények és a nem ortodox zsidó csoportok elleni megkülönböztetés, továbbá erőszak, valamint a Mekkába irányuló izraeli állampolgárságú arab za­rándokokkal kapcsolatos előírások alkalmazása miatt.

A jelentés meglehetősen kemény szavakkal ír arról, hogy Izrael nem zsidó polgárait másként kezeli: oktatásuk, lakhatási lehetőségeik, elhelyezkedésük világos eltérést mutat az ország nyolcvanszázalékos zsidó többségétől. A doku­mentum ugyan elismeri, hogy a jeruzsálemi kormány törekszik az ország zsidó és arab szektora közötti különbség csökkentésére, de – szerinte – ennek ered­ményei nem láthatók a gyakorlatban. Hivatkozik arra az arab vádra is, hogy Iz­rael „judaizálja” Galileát, valamint hogy a Vallásügyi Minisztérium által szétosz­tott pénzeknek csupán két százaléka jut el a nem zsidó állampolgárokhoz. A je­lentés ugyanakkor dicséri az izraeli legfelsőbb bíróság márciusi döntését, mely törvénytelennek nyilvánította a bevándorlók letelepítésével foglalkozó nagyha­talmú hivatal, a Szochnut (Jewish Agency) gyakorlatát. Ez ugyanis akadályozta nem zsidók földvásárlását.

A jelentés elismeri, hogy Izraelben védik a szabad vallásgyakorlás jogát. Ugyanakkor – a tavalyi jelentéshez hasonlóan – most is beszámol a különféle vallási csoportok elleni erőszakról. Állítólag sanyarú a sorsa a Magyarországon is jól ismert Jehova Tanúi közösség izraeli csoportjának, akik több mint száz panasszal éltek a rendőrségen, de egyikre sem kaptak választ. Tartalmazza a je­lentés a reform- és konzervatív zsinagógák elleni vandál akciókat is.

Részletesen írnak arról, hogy a Mekkába induló úgynevezett hadzs zarándo­kok ellen életkor szerinti megkülönböztetést alkalmaznak: csak 30 évesnél idősebbeket engednek ki az országból. Azok a zarándokok, akik engedély nél­kül távoznak Szíriába, nem térhetnek vissza Izraelbe. Az izraeli belügyminiszté­rium képviselője megerősítette, hogy a Szaúd-Arábiába irányuló zarándokoknál tényleg érvényben vannak bizonyos feltételek, ám a visszatérés megakadályo­zásának vádját nem erősítette meg. A Szaúd-Arábiába irányuló zarándoklat korlátozásának oka valójában a terrorizmus elleni védekezés. A szaúd-arábiai Mek­ka ugyanis nemcsak az iszlám szent helye, de egyben különféle fundamentalis­ta csoportok találkozóhelye is.

EHUD BARAK: JERUZSÁLEM PALESZTINA FŐVÁROSA IS LEHET

Az izraeli miniszterelnök a The Jerusalem Postnak adott újévi interjújában kije­lentette, hogy – amennyiben a palesztin fél aláírja a békeszerződést – Kelet-Jeruzsálem egyes részeiből létrejöhet Al-Quds (ez Jeruzsálem arab neve), Palesz­tina fővárosa, míg a város többi része Izrael fővárosa marad. Barak kijelentette:„Ha valóban létrejön a megegyezés, ez véget vet a konfliktusnak, és a világ által is elfogadott állandó határokat létesít” (Izrael és a szomszédai között). Ba­rak szerint a júdeai és somroni telepesek nyolcvan százaléka, akik nagyobb tömbökben élnek, a határok meghúzása után is izraeli fennhatóság alatt marad­nak majd. A tervezett megállapodás olyan intézkedéseket is tartalmaz, melyek célja a keleti határok biztonságosabbá tétele. Jeruzsálem pedig nagyobb lesz, mint Dávid király óta valaha. Szilárd zsidó többség (lesz a városban) hosszú ge­nerációkra, a város a fennhatóságunk alatt egységes lesz, és az egész világ Iz­rael fővárosának fogja tekinteni.” Barak az első politikus, aki hajlandó a város megosztásáról beszélni, miután mindeddig egyetlen izraeli politikus sem merte nyilvánosan megkérdőjelezni „a zsidó nép egységes és oszthatatlan fővárosa” eszméjét. A megosztás gondolatát több tényező is alátámasztja: Kelet-Jeruzsálem arab lakosságának népességnövekedése többszöröse a város zsidó lakos­ságának, mely fejlemény nemcsak a már ismert demográfiai tényezőknek kö­szönhető, hanem annak is, hogy egyre több szekuláris zsidó hagyja el az egyre inkább ultraortodox befolyás alá kerülő és méregdrága lakásállománnyal bíró várost, és költözik a Jeruzsálem és Tel-Aviv között épülő új településekre, vagy az ország távolabbi pontjaira. A Kelet-Jeruzsálemtől nem messze, a Területe­ken elhelyezkedő zsidó települések – Maale Adumim, Givat Zeev és Gus Ecion – mindenképpen izraeli ellenőrzés alatt maradnak, és Barak azt is világossá tet­te, hogy nem óhajtja átadni a palesztinoknak a Templom-hegy feletti katonai el­lenőrzést. A vallási és polgári ellenőrzés – Mose Dajan 1967-es döntése nyo­mán – az iszlám hatóság, a waqf kezében van. A Har Ha-bajit-ra (ez a Templom­hegy héber neve) halachikus döntés nyomán hagyományőrző zsidónak tilos fel­mennie, de egyes vallásos cionista csoportok alapvető fontosságúnak tekintik birtoklását, mert – szerintük – a majdan megépülő Harmadik Szentély itt, a ré­gi helyén fog felépülni. Nem vallási, hanem politikai okokból ragaszkodik a hegyhez az izraeli jobboldal is, amint azt Ariel Saron legutóbbi látogatása is mutatja.

Barak „szentségtörő” bejelentése a város megosztásáról – számos értékelő szerint – annak jele, hogy az izraeli miniszterelnök a békekötés érdekében el­ment a legvégső határig, komoly belpolitikai konfliktusokat – koalíciós partne­reinek kormányból való távozását is – vállalva ezzel. A miniszterelnök koncep­ciója ugyanis – mondják az elemzők – az volt, hogy hivatali idejének első két évében tető alá hozza a béke-megállapodást, majd – ezzel a győzelemmel a tar­solyában – nekilát Izrael súlyos belső konfliktusainak rendezéséhez. Az enged­ményekre azonban a palesztin fél nem válaszolt hasonló gesztusokkal, így pél­dául továbbra is Kelet-Jeruzsálem egész területét követelte. Barak kezdeménye­zése megfeneklett, a béketárgyalások elakadtak, Barak népszerűsége otthon nagyot zuhant, az arab-zsidó viszonyban pedig föllángolt az erőszak.

IZRAELI AGGODALMAK A SZÍR RAKÉTATESZTEK MIATT

Szíriában sikeresen próbálták ki az Észak-Koreából beszerzett föld-föld típusú Scud-D rakétákat, melyek könnyen felszerelhetők kémiai és biológiai fegyverek­kel. Bár az izraeli légierő Héc (Nyíl) elnevezésű ellenrakétája fel tudja fogni a mintegy 600 kilométer hatótávolságú Scud-D-t, gondot okoz, hogy annak ki­lövőállásait rendkívül nehéz lokalizálni. A térségben az utóbbi években más – Izraelt veszélyeztető – rakéták is felbukkantak: ilyen a folyamatosan korszerűsített iráni Sihab 3, valamint a szintén észak-koreai No-Dong. Ez utóbbit Moamer al-Kadhafi Líbiája birtokolja. Mindezek fényében Ehud Barak miniszterel­nök már jóváhagyta az izraeli válaszlépést: a hadsereg olyan harci eszközöket fog beszerezni, mely képes az ellenséges területen belül megsemmisíteni a tám­adó rakétákat.

Címkék:2000-11

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A zsidóság a tankönyvek tükrében

A zsidóság a tankönyvek tükrében Előző számunkban közölt cikkünk második, befejező részében azt tekintjük át, miként mutatják be a zsidó­ságot,...

Zsidók Berlinben 1938-1945

Zsidók Berlinben 1938-1945 A porosz birodalmi főváros szívében az 1866-os esztendő zsidó újévén avat­ták fel az Új Zsinagógát az Oranienburger...

Close