Szombat előfizetés 2017

Kárpótlási fejlemények

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Kárpótlási fejlemények

 

  • A kárpótlási ügyek legújabb szenzációja az „aranyvonat”, a deportált magyar zsi­dóktól elrabolt értéktárgyakat Ausztriába szállító vonat ügye. A vonat létezéséről, illetve arról, hogy az azon lévő értékeknek csak töredéke jutott vissza Magyaror­szágra (és azt is elnyelte a magyar államkincstár) ugyan 1945 óta tud a magyar zsi­dóság és a nemzetközi közvélemény, de az ügy csak most került reflektorfénybe. Az Egyesült Államok ugyanis, amely oly következetesen szorgalmazta a zsidóság­tól elrabolt javak felkutatását és azokért fizetendő kárpótlást, most elérkezett sa­játmagához: a vonat 1945-ben amerikai kézre jutott, és az amerikai katonai ható­ságok döntöttek úgy, hogy tartalmának legnagyobb részét nem juttatják vissza Ma­gyarországa. A lapzártánkig lezajlott vizsgálódások szerint a magyar zsidóság ez­zel kapcsolatos kimutatható – így követeléseinek alapot adó – vesztesége akkori értéken a százmillió dolláros nagyságrend körül mozog (ami mai értéken ennek tízszerese, kamat nélkül). Jelenleg még az elvett javak értékét pontosító kutatások folynak. Ez még évekig eltarthat, ám az már most is látható, hogy egy ilyen nagy­ságrendű összeg felmerülése a magyar zsidó közösség pénzügyeinek horizontján teljesen új helyzetet teremt. Ekkora összeg „fogadására” a honi zsidóság egyelőre sem koncepciójában, sem infrastruktúrájában nincsen felkészülve.

Talán ennek belátása motiválta a Mazsihisz elöljáróságát, amely a kárpótlási ügyek szakszerű kezelésére ötfős bizottságot felállítását határozta el. A bizottság vezeté­sére Sessler Györgyöt, a Mazsök titkárságának helyettes vezetőjét kérte föl a Ma­zsihisz vezetése. Miután a bizottságnak tagja lesz Sebes Gábor, a Mazsök irodájá­nak vezetője is, az operatív ügykezelés rendje nem fog radikálisan megváltozni. A Mazsihisz keretében működő bizottság valószínűleg olyan operatív testület lesz, amely mind MAZSIHISZ vezetése, mind a MAZSÖK kuratóriuma elé gyakorlatilag ugyanazokat a javaslatokat terjeszti majd. A Mazsök kuratóriuma ugyanis nem tu­dott ekképp működni: a több mint húszfős testületnek már az összehívása is igen nehézkes volt, nem egyszer kellett határozatképtelenség miatt ülését elnapolni.

  • Mint ismeretes, svájci bankok és cégek 1.25 milliárd dolláros kárpótlási össze­get ajánlottak fel, amely az európai zsidóságtól elrabolt és kerülő utakon Svájcba jutott vagyon valamint olyan károk ellentételezésére szolgál, melyeknek Svájc volt okozója vagy (közvetve) haszonélvezője. A magyar zsidóság számára széles körben meghirdetett kárpótlásra október közepéig mintegy 8 ezren jelentkeztek az amerikai bíróságnál. (A legújabb hírek szerint jelentkezési határidő nincs.) A Mazsök munkacsoportja által elkészített és a bíróságnak benyújtott hetven olda­las tanulmány kimutatása szerint mai értéken számolva több mint 200 millió dol­lár értékű magyarországi zsidó vagyon került Svájcba a háború évei alatt. A magyarországi zsidóság képviselői ennek megfelelően ilyen nagyságrendű igénnyel kívánnak fellépni, amikor az 1.25 milliárd dollár elosztására sor kerül.

  • Az életüktől és szabadságuktól jogtalanul megfosztott zsidóknak eddig fizetett 30 ezer forintos kárpótlás ügyében nem történt pozitív fordulat. Annak ellenére, hogy három hónappal ezelőtt Orbán Viktor kormányfő az ügy (határidő nélküli) felülvizsgálatát ígérte Schweitzer József országos főrabbinak és Tordai Péter Mazsihisz-elnöknek, a 2000. évre beterjesztett költségvetésben nincs nyoma ezen adósság törlesztésének. (Az időhúzásnak alighanem az is oka, hogy nem igazán volt sikeres az érintettek tiltakozó akciója: mintegy ötszázan küldték vis­sza a pénzt Orbán Viktornak, illetve Áder János parlamenti elnöknek, több tí­zezer érintett viszont – a folytatásban reménykedve – fölvette a 30 ezer forintot.)

A Németországban a háború évei alatt kényszermunkát végzetteknek fizeten­dő kárpótlás ügyében lapzártánkkor változatlanul folynak tovább a hónapok óta húzódó tárgyalások. A pillanatnyi állás szerint már harminchat német cég jelez­te készségét hogy „beszáll” a kárpótlási alapba (két hónapja még alig tucatnyi volt), amelynek összege körül nagy a nézetkülönbség. A német cégek és a né­met állam képviselői jelenleg 3,4 milliárd dollárnál tartanak, a károsultakat – köztük a magyar kényszermunkásokat – képviselő ügyvédek: Ed Fagan és Michael Witti viszont egyelőre ragaszkodik a 20 milliárd dollárhoz.

Címkék:1999-11

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Az orosz zsidó elit 1989 után

Lev Kricsevszkij Az orosz zsidó elit 1989 után* Zsidók az orosz parlamentben és az adminisztrációban 1993-ban Oroszország 450 képviselőt választott...

Hírek

Hírek AZ OSZTRÁK SZABADSAGPART ES A ZSIDÓK Az ausztriai vá­lasztásokon nagy sikert aratott osztrák Szabadságpárt zsidó és izraeli kapcso­latokkal is...

Close