Szombat előfizetés 2017

Kárpótlási diszkrimináció

Írta: Várai Emil - Rovat: Archívum, Belpolitika, Hazai dolgaink, Interjú

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A lopott holmi visszajár!

Minden becsületes embert megdöbbentett a kormány nyilvánosságra került javaslata a politikai üldözöttek kárpótlásáról, mert az a többieket megelőzően és a legszörnyűbb megpróbáltatásokon átment zsidóságot a jóvátételből részben kirekesztené. Hogy ne csak az érzelmek alapján ítéljük meg a tervezetet, felkerestük dr. Tímár Györgyöt, hogy jogi véleményét kérjük. A neves ügyvéd a Budapesti Zsidó Hitközség elnökségének elnöke, s a valamennyi érintett szervezet összefogásából született Holocaust Áldozatok Magyarországi Szövetségének elnöke, s egyben képviselője kárpótlási ügyekben a kormányhivatalokban, így az Igazságügyi Minisztériumban is, ahol a javaslatot megfogalmazták.

Egy héten belül másodszor találkozunk. Első alkalommal a megdöbbentő kormányjavaslat nyilvánosságra kerülése előtt jártunk Önnél, akkor nem tudott még megjelenéséről. Hogy lehet ez?

Magam sem értem! A kárpótlássál foglalkozó kormányhivatalnokok kérték jogi véleményemet, s azokat szakmailag vitathatatlannak, a kétszáz éves Code Napoleonnal és a mai törvényekkel egyezőnek találták; nevezetesen azt, hogy csak a kár súlyossága szerint, és nem a károsultak személye alapján lehet különbséget tenni a jóvátételben. Ezt az alapvető tényt egyébként újfent magyarázni sem vagyok hajlandó, mert csak újabb megaláztatást jelentene bizonygatni: a zsidó ember élete ugyanolyan értékes, mint másé!

Hallottunk már olyan elkeseredett kijelentést, hogy ez a törvénytervezet egy újabb zsidótörvény, ha úgy tetszik a negyedik. Mi erről a véleménye?

Ha egy természetes, vagy jogi személy a zsidók terhére elkövetett fasiszta jogfosztásokat annak ellenére tartja hatályban, hogy visszaállíthatná az eredeti állapotot, azt nem lehet másként minősíteni, mint hogy egyetért a fasiszta jogtalansággal.

A halottak meggyalázása

A törvénytervezetben ez áll: azok hozzátartozói, akiket törvénysértő módon halálra ítéltek, vagy a ״hatóságok szándékos közreműködésével” vesztették életüket, ״egymillió forint összegű kárpótlásban részesülnek…” Azt állítják, hogy ez nem vonatkozik a deportáltakra.

Sajnos nem! Erre rákérdeztem és tagadó választ kaptam. Annak ellenére, hogy a deportálást magyar közigazgatási szervek végezték, fegyveres testületének tagjai

kényszerítették az embereket a halálba szállító vagonokba; hogy 1944. október 15. után a kormányzó Nyilaskeresztes Párt fegyveresei gyilkoltak, a tervezet álszent módon ezeket nem akarja hatóságként elismerni. Tehát Horthyék hivatalnokaihoz semmi köze a mai kormányzatnak, Rákosi pribékeihez annál inkább, mert azok elítéltjeit rehabilitálják. Felhívom a figyelmet, hogy a törvényjavaslat a németek és cigányok sérelmeit is figyelmen kívül hagyja!

-A Magyarországgal kötött Párizsi Békeszerződésben körvonalazott, törvénnyel létrehozott, ám később nem funkcionáló Zsidó Helyreállítási Alapnak mi lesz a sorsa?

– Ismereteim szerint ebbe 300 ezer ingatlan, 10 ezer vállalkozás és 1 millió hektár kitűnő föld tartozik. Azoknak az elpusztítottaknak – zsidó közösségre szállt – vagyonáról van szó, akiknek nem volt örököse. Jelenleg aktuális, sőt kiemelt fontosságú a Helyreállítási Alap felállításának követelése. A privatizáció során ugyanis félő, hogy mások ügyes megoldással a zsidó közösséget megillető javakat érték alatt átruházzák. Annak ellenére, hogy mindenki tudja: az államosított javakat nem a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint szerezte meg az állam, továbbá a forgalmi árnál lényegesen olcsóbban vásárló vevő nem jóhiszemű, sőt orgazda, mégis további adásvétel esetén egy későbbi tulajdonos már jóhiszeművé válik, akitől már nem lehet a vagyontárgyat visszakövetelni. Szerintem a megfelelő rendezés az lesz, amikor kárpótlási jegyet adnak a nem jóhiszemű szerzőnek, a vagyontárgyat pedig visszaszármaztatják az eredeti tulajdonosnak, örökösnek; örökös híján pedig a Helyreállítási Alapnak.

Nem akarunk elviselhetetlen terhet róni az államra

Így jogos, így etikus. Mégis megkérdezzük: nem reálisabb egy bizonyos mértékű önkorlátozás?

Mint a zsidóság érdekeinek képviselője, nincs jogom más alapállást elfoglalni. Nem kaptam engedélyt az Auschwitzban elégetettektől, hogy lemondjak arról, amit elődeik és ők maguk szereztek. Nem csökkentjük követelésünket, de nem akarunk elviselhetetlen terhet sem rakni az államra, ezért elképzelhető, hogy igényeink kielégítésének idejét meghosszabbítjuk. Talán az egyházi ingatlanok visszaadásának idejével azonos periódusra. Szó lehet az állam és a Helyreállítási Alap közös gazdasági vállalkozásáról, amibe a külföldi zsidó tőkét is bevonjuk. Ezek az elképzelések azonban csak akkor ölthetnek tárgyalási formát, ha a kormány tudomásul veszi kárfelelősségét, s nem alkalmaz velünk szemben diszkriminációt.

És mi lesz, ha ez a jóindulat nem mutatkozik, ha a parlament elfogadja a kormány javaslatát a hátrányos rendelkezéssel egyetemben?

Hogy azt majd semmissé tegyem, minden alkotmányos eszközt igénybe fogok venni. Végső lépésként valamelyik rangos külföldi ügyvédi irodát bízunk meg képviseletünkkel, valamely nemzetközi fórumon. Megbízzuk, hogy tárja a világ elé: Magyarországon megszegték a második világháború utáni egyik legfontosabb megállapodást, a Párizsi Békeszerződést, megszegték a Helsinki Alapokmányt az állampolgári egyenlőségről!

Várai Emil

A fent említett törvényjavaslatot a kormány visszavonta. December 13-án csupán találgatni tudunk, hogy méltányolják-e a kritikát, avagy azt semmibe véve, lényeges módosítás nélkül terjesztik tervezetüket a törvényhozás elé.

 

Címkék:1991-12

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ez már a béke nemzedéke?

Még röpködtek a Scud-ok Izrael felé, de az Öböl-háború végéhez közeledve már sejteni lehetett, hogy a válság kilendíti holtpontjáról az...

A meggyilkoltakat „leírják”?

A kormány novemberben a parlament elé terjesztette törvényjavaslatát az életüktől, illetve szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról. A javaslat régi...

Close