Szombat előfizetés 2017

Judaisztika erdélyi könyvtárakban

Írta: Glück Jenő - Rovat: Archívum, Esszé

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A zsidóság szellemi termékei két csatornán jutottak el az erdélyi olvasóhoz: nemcsak az izraelita közösségek útján, amelyek természetesen a magukénak vallották a judaizmus örökségét, hanem az érdeklődő ke­resztény értelmiségen át is. A történelem viharai jóformán megsemmisítették a hitközségeket, úgyszintén az egyes hívek 1800 előttről származó könyvanyagát. A keresztény értelmiség birtokába került köny­vek valamivel jobban vészelték át ezeket az időket, de bárhol menekedett is meg ez az anyag, ma többnyire közkönyvtárak birtokában található.

A kéziratos műveket érte a legnagyobb pusztulás. A megmaradtak közül megemlíthetjük a kolozsvári akadémiai könyvtárban lévő, kb. a XIV. századból való kéziratot, mely imákat tartalmaz, és hihetőleg egy rabbi tulajdonában volt. Egy XVI. századi kézirat Mózes öt könyvét tartalmazza héberül. A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár megőrizte a Kochelet egyik kéziratát, mely 1634 előbb íródott, és a szombatosoktól származik (ma az állami levéltár őrzi). Ide kapcsolódik a zsoltárokat tartalmazó balázsfalvi kódex stb.

A könyvnyomtatás terjedésével megnövekedett a zsidó könyvtulajdonosok száma. Például a szebeni Bruckenthal könyvtárba került a Talmud egy velencei első kiadása, amely ma Jeruzsálemben van. A minden zsinagógában elengedhetetlen Szentírás egy korai nyomtatott példányát a kolozsvári akadémiai könyvtár birtokolja. Számos részkiadás található Marosvásárhely, Nagyvárad, Gyulafehérvár stb. könyvtáraiban.

Sajnos, teljesen hiányzanak a helyi tudós rabbik művei, amelyek kimutathatóan a XVIII. századtól kezdve gyakran jelentek meg.

A XV. században a humanisták a görög és római régiségek mellett fölfedezték a zsidó kultúra értékeit is. Az erdélyi értelmiség is felfigyelt a humanizmus e fontos új elemére, amit bizonyít az a tény is, hogy a Batthyaneum birtokolja Johannes Reuchlinnek Hágában 1506-ban és 1518-ban megjelent műveit, amelyek megvetették a modern európai héber nyelvtanulás alapjait, sőt idővel a tudományos érintkezés nemzetközi nyelvévé emelték a hébert. Az 1506-os kiadás Szebenben is megtalálható.

A reformáció 1517 után arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hit alapja a Biblia, és a hangsúlyt az “Ó-szövetség” tanulmányozásában az eredeti szövegre helyezte. A katolikus ellenreformáció a XVII- XVIII. században valójában nagyrészt a reformáció szellemi fegyvereit vette át. Ilyen körülmények között a XVI-XVIII. században az erdélyi felsőbb iskolákban – mint például Szeben, Brassó, Gyulafehérvár, Szatmár, Balázsfalva, Kolozsvár, Marosvásárhely, utóbb Nagyenyed iskoláiban – kötelezővé válik a héber nyelv tanulása, sokszor az arameus is, természetesen a Szentírás eredeti szövegének tanulmányozása kapcsán. Nem véletlen, hogy egyedül a szebeni Bruckenthal Könyvtár ma is 134 kézikönyvet, szótárt és szó- magyarázó lexikont birtokol e tárgykörből, amelyek 1800 előtt jelentek meg, és amelyeket legnagyobb részt az ottani lutheránus felsőbb iskola növendékei használtak.

A XVI-XVIII. században igen nagy érdeklődés kísérte a szent könyveket értelmező rabbinikus műve- két is. Sokan szakértői véleményeknek tekintették ezeket. Mostanáig 114 ilyen művet sikerült regisztrálni olyan személyiségek tollából, mint például Avraham Ibn Ezra (1088-1167), Dávid Kimchi (1160-1235), Jichak Abrabanel (1437-1508), természetesen valamennyit keresztény kiadásban.

Nagy súlyt helyeztek arra, hogy rendelkezésre álljon a Szentírás eredeti szövege, és ez magyarázza, hogy az erdélyi könyvtárakban eddig 68 keresztény kiadású héber Bibliát fedeztünk fel, többek között egy Bázelben 1546-ban kinyomtatott példányt, mely Péchi Simon birtokában volt. Részkiadásokat 198 esetben állapítottunk meg.

Nagy érdeklődés kísérte az egyes írók műveit is. Így például Moses Maimonides műveire 35 alkalommal bukkantunk latin fordításban, vagy kétnyelvű kiadásban. Philo 34 példánnyal szerepel. Josephus Flavius műveiből 169 példány került elő.

Nagy előrelépést jelentett az erdélyi héber könyvnyomtatás megteremtése. Az első lépés 1633-ban történt meg, a fejedelem költségén. Két évvel később kiadták Alstedius professzor tankönyvét, amely a gyulafehérvári hallgatók héber tanulását segítette elő. Egy példányát a Bruckenthal Könyvtár őrzi. Az 1638-as török-tatár invázió véget vetett a nyomda működésének, ám az évszázad vége felé újra indul e tevékenység, Misztótfalusi Kis Miklós nyomdájában. Innen került ki Alting professzor héber nyelvtana, majd a Genesis kiadása stb. A XVIII. század folyamán a tevékenység súlypontja Kolozsvárra helyeződött át.

Nem feledkezhetünk meg a brassói Honterus nyomdáról sem, amely 1555-ben kiadta görög és latin párhuzamos szöveggel Philo egyik művét; ez a Fekete Templom könyvtárában tanulmányozható.

Az erdélyi nyomdák szűk kapacitása és az anyagi háttér korlátozottsága miatt több protestáns szerző külföldi hittestvérei segítségét vette igénybe. Így jelent meg Csipkés György nyelvkönyve a hollandiai Utrechtben. – Szólnunk kell azokról a diákokról is, akik európai egyetemeken oly mértékben sajátították el a hébert, hogy többek között üdvözlő verseket is tudtak írni ezen a nyelven. Példányaikat a segesvári, zilahi, székelyudvarhelyi stb. egykori kollégiumi könyvtárak őrizték meg.

A kutatás rávilágított arra a tényre is, hogy a XVIII. század vége felé nagy érdeklődés kísérte Moses Mendelssohn filozófus (1729-1786) működését. Művei 1800 előtt megjelent kiadásaiból jelenleg 87 példányt ismerünk, köztük a magyarra fordított és 1793-ban Fedon, vagy a lélek halhatatlanságáról címmel kiadott kötetet. A kolozsvári akadémiai könyvtár nyolc, az Egységes Protestáns Teológiai Intézet tíz példányt őriz Mendelssohntól.

Ha összképet szeretnénk rajzolni az erdélyi könyvtárak 1800 előtti nyomtatott, zsidó tárgyú állományáról, akkor rámutathatunk; jelenleg 2376 munkáról tudunk, köztük két 1500 előtti nyomtatványról. A XVI. századi művek száma 368, a XVII. századból 917 művet ismerünk, a XVIII. századból pedig 1084 címet jegyeztünk fel.

A mai értelemben vett Erdély zsidósága tehát e számok tanúsága szerint is megőrizte hagyományait, miközben kultúrájából széles körök részesültek.

 

Címkék:1991-09

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

És ki ül a vádlottak padján?

Abból a roppant nagy és roppant sötét dzsungelból, amibe napjainkra könyvkiadásunk jutott, az elburjánzott aljnövényzetből próbál kiemelkedni egyik-másik jobb sorsot...

OHÁVÉ HÁMOLEDET

 Írói kitalációnál izgalmasabb, ugyanakkor hiteles történelem Richard Deacon összeállítása az izraeli titkosszolgálatról. Medinát Jiszraelt megalakulása óta a gyűlölet tengere veszi...

Close