Jonathan Eybeschütz (1690/95-1764)

Jonathan Eybeschütz 1690 körül született Lengyelországban. 1714-ben Prá­gába költözött, és hamarosan megkezdte prédikációit a prágai közösségben. 1725-ben részt vett a sabbateánusok kiközösítésében. 1736-ban, David Oppenheim halála után ő lett a dajján (bíró) és a jesiva vezetője. 1742-ben el­hagyta Prágát, és Metzben lett rabbi. 1750-ben Altona, Hamburg és Wandsbeck főrabbijává választották.

Eybeschütz korának egyik legnagyobb halákhikus és kabbalista tekintélye volt. Doha többször is fellépett a sabbateánusok ellen, egész életét végigkísé­ri az a vád, hogy az eretnekmozgalommal szimpatizál. Jakob Emden, egy szin­tén nagy tekintélyű rabbi, azt vetette szemére, hogy csak a nyilvánosság előtt lép fel a szekta ellen, titokban ő maga is Sabbataj Cvi hívei közé tartozik (kriptosabbateanizmus). Drámai vita kezdődött, ami évtizedekig izgalomban tartotta Európa zsidóságát. Az igazságot tulajdonképpen mind a mai napig nem tudjuk. A téma ismert szakértője, Gershom Scholem úgy vélte, hogy Eybeschütz kriptosabbateánus volt.

Eybeschütz legendás darsan (hitszónok) volt. Prédikációit életében nem ad­ták ki, de kéziratban terjedtek. Még a nagy ellenség, Jakob Emden is elismer­te, hogy nem sokan képesek versenybe szállni vele ezen a téren.

A ros ha-sanát megelőző szombat az egyik hagyományos alkalom az erkölcsi intőbeszédek tartására. Egy ilyen beszédből valók az alábbi részletek is. A kor barokk ízlésének megfelelően a beszéd hosszú, elkalandozó, részei között csak laza összefüggés található. Az itt közölt részletek a teljes beszédnek csu­pán egy tizedét teszik ki. A prédikáció eredetileg jiddisül hangzott el, a nyom­tatott szöveg azonban a hébert, a tudományos nyelvet használja.

A fordítás a következő kiadás alapján készült: Ja’arot Devas (Varsó, 1889), 33b-36d. Felhasználtam Marc Saperstein angol fordítását is (Jewish Preaching, 1200-1800, An Anthology. New Haven-London, 1989 pp. 329-346.). A témához: Bettan, I.: The Sermons of Jonathan Eybeshitz. HUCA, 10. (1935) pp. 553-597.