Szombat előfizetés 2017

Jidise arbeiter!

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A szociáldemokraták század eleji héber röpirata!

Genossen Arbeiter Brider!”

Vin unsere Freiheit ist die Rede!”

Jelenlegi ismereteink szerint 1945 után – figyelembe véve a történeti irodalmat és a sajtót, itt a Szombat-ban közlünk először egy héber betűkkel írt jiddis nyelven fogalmazott szocialista röpiratot. A dokumentum impresszumából egyértelműen kiderül, hogy Buda- pesten a szociáldemokrata párt nyomdájában készült. A röpirat keltezése hiányzik. Mikor készülhetett? A szövegben egy október 6-ra, vasárnapra hirdetett gyűlésről van szó, amely összejövetel hivatott előkészíteni az október 10-ére tervezett nagy tüntetést. Ha október 6-a vasárnap volt, október 10-ének csütörtökre kellett esnie. A magyar szociáldemokráciának az első világháború előtt a titkos választójogért folytatott nagy küzdelméhez három kiemelkedő dátum van: 1905. szeptember 15; 1912. május 23., a „Vérvörös Csütörtök” és az 1907. október 10-i „Vörös Csütörtök”. Röpiratunk minden bizonnyal az 1907. október 10-i nagy tüntetés- re, a „Vörös Csütörtökre” mozgósított. Ezen a napon általános sztrájk volt az egész országban. Budapesten 200.000 munkást tudott felvonultatni a magyar szociáldemokrata párt a magyar demokráciáért folytatott nagy had- járatában, amit az utóbbi időkben jobb esetben elfelejtettek, az elmúlt évtizedekben illett lebecsülni. Az irat lelőhelye (MSZP Politika- történeti Intézet. Levéltár.) Jiddis nyelvű röpirat még öt található itt.

A magyar munkásmozgalom fel- karolta a szegény zsidóság ügyét. Ezt bizonyítja a Népszava tudósítása is az 1907. október 10-i tüntetésre gyülekezőkről. A Dob utcából, a Kisdiófa utcából, a Klauzál utcából özönlő tüntetőkről azt írta, hogy ezek „Budapest Ghettójából” jöttek, „ahol a legszembe- szökőbb a nyomor, legzsúfoltabbak a lakások, ahol legkevesebb a levegő, és legerősebben pusztít a tüdővész…

Néhány nappal később a Népszava tárcát hoz. A címe: „Enni!… Német-zsidó zsargonból.” (Szerző, fordító megjelölése nélkül.) Joszele enni kér este az anyjától, aki Rivkelét szoptatja. Cháim, az apa nem tud adni semmit, mert nincs. A gyerek sír, úgy alszik el az apja karjaiban. És mikor reggel felébred a gyerek, akkor sem tudnak adni neki szülei egy falat kenyeret sem.

A dokumentumok talán megérdemlik a figyelmet, és felkeltik az érdeklődést a történeti környezet, a zsidó proletariátus munkásmozgalmi kapcsolatai, a magyar zsidó történelem egy eddig kevéssé ismert fejezete iránt.

 

Címkék:1991-05

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Horn Ede

A Magyar Szabadságharc tábori rabbija, a hazai polgárosodás apostola A Nyitra vármegyei vágújhelyi Einhorn család 1825-ben született Ignác nevű fiának...

„MIÉRT NEM LÁZADTAK FEL?”

Smuel Michaeli előadása a Holocaust emlékünnepé­lyek alkalmával (április 10-én este) Miért nem lázadtak fel? Miért nem támadták meg akár csupasz...

Close