Szombat előfizetés 2017

Jeruzsálemi hozzászólás

Írta: Avigdor Löwenheim - Rovat: Archívum, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Tisztelt Uraim,


olvastam szeptemberi számukban dr. Varga Lász­ló értékes és érdekes cik­két. Szíves engedelmükkel szeretnék pár gondolatot leírni ezzel kapcsolatban.

Mint sok mindennel, a „modern” fogalmával is úgy vagyunk, hogy sokfé­leképp tudjuk meghatároz­ni. Ha az ésszerű gazdál­kodást és az iparosítási, közlekedésfejlesztési tö­rekvéseket vesszük alapul, lehet, hogy már az 1830-as évektől és nem 1848-tól kezdődik Magyarország modernizációjának a fo­lyamata. Ami a zsidóság­nak a társadalomba való integrálódását illeti, Bern­stein Béla kimutatta, hogy 1848-tól 1849-ig ez csak egyoldalú vágy volt, és sem a polgárság, sem a nemes­ség különböző rétegeiben nem keltett hasonló vissz­hangot.

A galíciai zsidó bevándor­lással kapcsolatban meg­említeném, hogy Marton szerint ez a bevándorlás 1825 körül szűnt meg gya­korlatilag, és nem 1850-ben.

A német polgárság és a polgárosult zsidók viszo­nyának zavartalansága szintén vitatott. Büchler és Venetianer kimutatta, hogy a városi polgárok, különösen a kereskedők és a céhek minden tőlük telhetőt megtettek a zsidók távol tartására és életük megkeserítésére. Ez nem akadályozta meg őket abban, hogy zsidó nagykeres­kedőktől vásárolt áruval töltsék fel üzleteiket, a pestieket például Óbudáról.

Meg kell említeni, hogy nemcsak a városi német lakosság idegenkedett az esetleges zsidó konkurenciától, hanem a magyar is. Debrecenben is tiltakoztak zsidók letelepedése ellen. (Lásd: Zsoldos Jenő: 1848-1849 a magyar zsidó­ság életében. Bp. 1948. Neuwald, 11. old. Idézi Andrew C. Janos: The po­litics of backwardness in Hungary. 1825-1945. Princeton University Press, 1982. p. 80.)
Ami a kiegyezés utáni liberális érát illeti, röviden meg kell említeni néhány jelenséget.
A századforduló sajtója tele van antiszemita cik­kekkel. Roppant érdekes olvasni ebből a korból a zsidó újságokat a „társa­dalmi antiszemitizmus­sal” kapcsolatban. Egyes írók úgy vélték, hogy Lueger Bécse kevésbé volt zsi­dógyűlölő, mint „Judapest”. Ami az első világ- háborús éveket illeti: már korán elkezdődtek a nyílt és burkolt heccelődések a zsidók ellen, és nemcsak a vidéki klerikális sajtóban. A katonai szolgálat alól ki­bújó árdrágító zsidó spe­kuláns lébecoló alakját csak a flancoló, erkölcste­len lipótvárosi dáma ár­nyékolta be kissé a kor el­vakult, fantazmagorikus pszichózisában. 1918-ban a széteső magyar állam egyik legfontosabb gondja az volt, hogy a tábori csend­őrséget zsidóellenes razzi­ákra küldje a vonatokra, sőt a zsinagógákba, még a Jóm Kippúrt sem tisztel­ve. Az úgynevezett galíciai zsidók deportálása Magyarországról „osztrák” terü­letre, tehervagonokban nem a második világhábo­rú korának találmánya volt, akkor legfeljebb csak felújították.
Bár a magyarság és a magyar zsidóság kapcsola­tát kialakulásától fogva nagymértékben befolyá­solták gazdasági okok és fejlemények (ha nem téve­dek, dr. Varga kiemeli ezt a tényezőt), de érdemes ku­tatni a kölcsönös érzelmi világképet is. Szívesen ol­vasnék erről lapjukban.

Avigdor Löwenheim Jeruzsálemi Héber Egyetem a zsidó nép történetének tanszéke

Címkék:1991-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

1990. decemberi szám

Gadó János: Megalakult a Zsidó Diákok Szövetsége Virág Teréz: Közös Út Találkozó Rajk András: „Mindenkinek, kiben lélek lakik...” Kertai Klára:...

Női rabbik

Pauline Bebe párizsi lány, ott vé­gezte középiskoláit. Az érettségi után a londoni Leó Baeck Collégé­ben tanult tovább, Európa egyetlen olyan...

Close