Szombat előfizetés 2017

Jelentés a szövetség helyzetéről

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A BZSH és a Mazsihisz képviselő-testületének minden tagja megkapta dr. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnökének fenti című összeállítását, amelyik részben az 1995. december és 1997. április közötti időszakban tartott Mazsihisz-vezetőségi ülések jegyzőkönyveit kivonatolta, részben az elnök észrevételeit tartalmazta a Mazsihisz költségvetésének szerkezetéről, a hagyatéki ügyekről, a nemzetközi zsidó szer­vezetekkel fenntartott kapcsolatokról. E jelentésből közlünk részleteket.

A vezetőségi ülések

1996. szeptember 8.: Az ülés áttért a közös­ségi kárpótlás ügyeinek tárgyalására. Vita bontakozott ki arról, hogy helyes volt-e a Mazsihisz vezetőinek tette, amikor a vezető­ség hozzájárulása nélkül küldték el a kurató­riumi tagok névsorát.

Dr. Olti Ferenc hangsúlyozta, hogy a veze­tés teljesen lükének nézi a vezetőséget, lé­nyeges kérdésekben kamarillapolitikát foly­tat, olyan javaslatokat tett, amelyeket nem egyeztetett senkivel, abszolút kontroll nélkül működik. Határozati javaslatként kérte meg­szavaztatni: a vezetőség sajnálattal veszi tu­domásul, hogy ebben az ügyben eljáró tár­gyaló személyek semmibe vették a testületet, és nélküle hozták meg a személyi döntést.

A szavazás során a javaslat nem kapta meg a többséget, így az elvetésre került.

1996.október 23.: Zoltai Gusztáv ismer­tette a gimnázium építésével kapcsolatos sajtótámadásokat. Hangsúlyozta, hogy min­den szabályszerűen történt, a döntések nem egyszemélyiek, hanem kollektívek voltak.

Dr. Olti Ferenc az oktatás helyzetéről és a javasolt lépésekről tartott tájékoztatást. A reguláris zsidó oktatási intézményekben az 1357 diákot igen kevésnek ítélte. Nagy hibá­nak tartotta, hogy a hitközség vezetői nem szentelnek kellő figyelmet az oktatási intéz­ményeknek, és ez azt az érzést kelti az isko­lák vezetőiben, hogy nem figyelnek rájuk.

Dr. Engländer Tibor hangsúlyozta, hogy az oktatásügy stratégiájának kérdése a hit­község létezésének komplex koncepciójától függ. Az alapvető problémát abban látta, hogy a hitközség nem tud a fiatalsággal megfelelő kapcsolatot kialakítani.

1996.április 27.: Feldmájer Péter: „Hogy az intézményrendszer fenntartásához szük­séges anyagi támogatást meg tudják-e sze­rezni a hitközségek a magyarországi zsidó­ságtól, az két dolog függvénye: az egyik a zsidóság gazdasági helyzete, a másik a hit­községek erkölcsi hitele és hatása. Az utóbbi időszakban a hitközségek hatása csökkenő, és ez összefügg a vezetés, az adminisztráció munkájával…

Amennyiben nem sikerül ezeket a tenden­ciákat megfordítani, és nem sikerül a hitköz­ségeket olyan intézményként működtetni és elfogadtatni, hogy a közösség elhiggye az abszolút erkölcsi tisztaságot és az anyagi korrektséget, elhiggye, hogy az egész szer­vezet kizárólag a köz hasznára dolgozik, úgy ennek komoly anyagi kihatásai lesznek, hi­szen az adományozók csak ilyen hitben ado­mányoznak…

Az elmúlt hat év tapasztalatai azt is mu­tatják, hogy a jelenlegi vezetési rendszer megfelelő operativitással működik, ugyan­akkor magában hordja azt a veszélyt, hogy egy vagy két ember dönt minden kérdésben. Ez pedig megnöveli a hibás döntések veszé­lyét, és kiszolgáltatja a döntéshozóknak az embereket, a különböző intézményeket.

Az ügyvezető igazgatónak – mint az admi­nisztráció vezetőjének és mint a döntések meghozójának – kontrollja nem megfelelő, a társadalmi ellenőrzést felette csak formálisan gyakorolja a vezetőség. Ez a testület legfel­jebb havonta ülésezik, így a napi döntésekbe nem tud belefolyni, a kontrollt. Így az elnök­nek kell biztosítani, ami vagy érvényesül, vagy nem, a szervezeti biztosítékai gyöngék…

Meg kell határozni a jövőbeli stratégiát. Eb­be tartozzon az alapszabály módosítása. Kizá­rólag olyan módosítások képzelhetők el, ame­lyek erősítik a nem kellően működő demokra­tikus formákat, amelyekkel jobban biztosítha­tó a nyilvánosság és a társadalmi ellenőrzés. Jelentős csoportok ellenzik az ezzel kapcsola­tos további lépéseket, sőt igyekeznek az eddigi jogokat megkurtítani. Erre volt igen veszélyes példa az a javaslat, hogy a közgyűlé­sek legyenek zártak. Tehát a Mazsihisz egyet­len fórumát, amely nyitott mindenki előtt, be akarta záratni, és ezzel a szélesebb társadalmi kontroll lehetőségét megszüntetni.

A nemzetközi zsidó szervezetekkel fenntartott kapcsolatok

A Mazsihisz tagja a legfontosabb nemzetkö­zi zsidó szervezeteknek. A Zsidó Világkongresszus kelet-európai irodája Budapesten működik… A részére érkezett anyagokat nem adja át a magyarországi zsidóság veze­tőinek, így az a sajátos helyzet állt elő, hogy azokban az országokban, ahol nincs ilyen iroda, a ZSVK anyagai a hitközségek rendelkezésére állnak, míg Magyarországon nem!

A nemzetközi tanácskozásokon a Mazsi­hisz vezetői és a külügyi osztály vezetője vesznek részt. Más országokban több embert igyekeznek bevonni, és ezek különböző szer­vezetekben képviselik országuk zsidóságát.

A Mazsihisz igyekszik nemzetközi össze­függések esetében előre koordinálni tevé­kenységét, de ez nem mindig jár sikerrel. A nemzetközi zsidó közösség bojkottálta az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadu­lásának 50. évfordulóján rendezett hivatalos lengyel állami megemlékezéseket, az Euró­pai Zsidó Kongresszus külön is felhívta az egyes tagszervezeteket, hogy attól tartsák magukat távol. Ennek ellenére a külügyi osz­tály vezetője és az Új Élet főszerkesztője el­ fogadta a lengyel kormány meghívását, és részt vett a többi szervezet által bojkottált rendezvényen. Ez igen bonyolult helyzetet teremtett, és rámutatott arra a valós tényre, hogy egyesek nincsenek tekintettel a világ zsidóságának érdekeire.

Hagyatékok

A Mazsihisz részére juttatott hagyatékokról az elnök szúrópróbaszerűen vizsgálatot foly­tatott arról, hogy a Mazsihisz milyen va­gyontárgyakat szerzett, milyen feltételekkel, és mi lett a vagyontárgyak sorsa.

A megvizsgált hagyatékok a következők:

1. M. örökhagyó egy XIII. kerületi egyszobás lakást, egy vidéki zártkerti ingatlant, 316 000 Ft értékű ingóságot, 500 000 Ft tőkekövetelésű betétkönyvet, 829 000 Ft értékű nemesfém tárgyat hagyott a Mazsihiszre azzal, hogy a hagyatékot közjóléti célra és az Újpesti Szoci­ális Otthon ápoltjaira kell fordítani.

Nem állapítható meg, hogy a végrendele­ti célok megvalósultak-e.

2. W. 268 000 forint értékű ingóságot, kö­zel 800 000 forint értékű kárpótlási jegyet, több mint 2 millió forint értékű valutát és több mint 4 millió forint tőkéjű betétköny­vet hagyott a Mazsihiszre azzal, hogy fele­részben a rabbiképzőre, felerészben a szeretetkórházra kell fordítani.

Nem állapítható meg, hogy a végrendelet céljai megvalósultak-e.

3. B. egy VI. kerületi öröklakást hagyott a szeretetkórházra, 1,5 millió forint értékben.

Nincs nyoma annak, hogy a Mazsihisz köz­gyűlése az ingatlan eladásához hozzájárult volna.

4. Z. egy II. kerületi öröklakást hagyott a szeretetkórházra.

Nem állapítható meg, hogy a közgyűlés az eladáshoz hozzájárult volna.

5. M. és F. egy XIII. kerületi öröklakást, kü­lönböző ingóságokat hagyott a Mazsihiszre azzal, hogy a szeretetkórházra kell a hagya­tékot fordítani.

Nem állapítható meg, hogy a közgyűlés az ingatlan eladásához hozzájárult volna, és hogy a végrendelet céljai teljesültek-e.

6. V. egy VII. kerületi öröklakást, különbö­ző ingóságokat, betétkönyveket, ékszereket hagyott a Mazsihiszre kb. 1,5 millió forint ér­tékben, továbbá kb. 1,5 millió forint értékű valutát, azzal, hogy a hagyatékot a szeretet­kórházra kel fordítani.

Nem állapítható meg, hogy a közgyűlés hozzájárult-e az ingatlan eladásához, és a végrendelet célja megvalósult-e.

7. L. egy V. kerületi lakást hagyott a Ma­zsihiszre több mint 8 millió forint értékben, egy kb. 900 000 forint értékű balatoni ingat­lant, kb. 80 000 forint tőkekövetelésű betét­könyvet és 300 000 forint értékű devizát, az­zal, hogy a szeretetkórház javára kell a ha­gyatékot fordítani.

A budapesti ingatlan bérbeadás útján ke­rült hasznosításra, a balatoni ingatlan eladá­sa folyamatban van. Nem állapítható meg, k hogy a végrendeleti célok érvényesültek-e.

8. L. különböző betétkönyveket és érték­papírokat hagyott a szeretetkórházra, kb. 500 000 forint értékben azzal, hogy a hagya­tékot a betegek jobb ellátására kell fordíta­ni, és a Dohány utcai zsinagógában az örök­hagyó és szülei emlékére emléktáblát kell ál­lítani. Nem állapítható meg, hogy a hagyaté­ki célok teljesültek-e.

9. G. néhány ékszert, és több mint 200 000 forint tőkekövetelésű takarékbetétkönyvet, továbbá 500 USD-t hagyott a szeretetkór­házra.

10. S. egy XVI. kerületi ingatlan fele részét hagyta a szeretetkórházra, továbbá 200 000 forintot a budapesti zsidó iskolákra, azzal, hogy a pénz kamataiból nem a legjobban ta­nuló, hanem a legérdemesebb, szegény sor­sú tanulókat kell jutalmazni.

Nem állapítható meg, hogy az ingatlan el­adásához a közgyűlés hozzájárult volna. A végrendeleti célok részben teljesültek, mert a diákok jutalmazása megtörtént.

11. K. egy XIII. kerületi öröklakást a szere­tetkórházra hagyott.

Nem állapítható meg, hogy a közgyűlés hozzájárult-e az ingatlan eladásához és hogy a végrendeleti célok teljesültek-e.

12. L. egy XII. kerületi házat 4,5 millió fo­rint értékben hagyott a szeretetkórházra, a Mazsihiszre és az Anna Frank Gimnáziumra, míg több mint 200 000 forint értékű ingósá­got a Szociális Segély Alapítványra.

A végrendeleti célok csak részben teljesül­tek. Az Anna Frank Gimnáziumnak a végrendelkező meghagyta, hogy az örökölt hagya­tékból létesítsen L. A.-emlékdíjat, amelyet azok a diákok kapjanak, akik a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelvek terü­letén a legjobb eredményt érik el. Az ingatlan eladását a BZSH elnöke saját hatáskörébe vonta, és nem állapítható meg, milyen felha­talmazás alapján került az értékesítésre. A be­folyt jövedelem végrendelet szerinti negyed­részét nem adták át az Anna Frank Gimnázi­umnak, így az emlékdíj alapítása formálisan nem történt meg, ugyanakkor a díj kitűzésre került. Az oktatási törvény szerint az oktatási intézmény önálló jogi személy, így a végren­deletnek megfelelően az ingatlanvételár ne­gyedrészét át kellett volna adni.

13. K. egy kaposvári ingatlan 4/21-ed ré­szét hagyta a szeretetkórházra.

Nem állapítható meg, hogy az eladáshoz a Mazsihisz közgyűlése hozzájárult-e.

14. W. Ö. kb. 2,5 millió forint értékű érték­papír 30%-át hagyta zsidó szeretetottho­nokra.

Nem állapítható meg, hogy a végrendele­ti célok teljesültek-e.

15. A. egy V. kerületi öröklakást több mint 2 millió forint értékben és több mint 200 000 forint értékben értékpapírokat hagyott a szeretetkórházra azzal, hogy azt az ápolt és gondozott idős betegek életkörülményeinek javítására kell fordítani.

Nem állapítható meg, hogy a közgyűlés az eladáshoz hozzájárult volna, és hogy a ha­gyatéki célok teljesültek-e.

16. B. 1100 forint (azaz egyezeregyszáz) ér­tékű ingóságot hagyott a szeretetkórházra.

17. M. 1 300 000 forint értékű betétköny­vet és különböző ékszereket hagyott a Ma­zsihiszre.

18. S. 50 000 forint értékű betétkönyvet a szeretetkórházra, másik 50 000 forint érté­kűt az Alma utcai szeretetotthonnak ha­gyott.

19. G. egy IX. kerületi lakást, egy XVII. ke­rületi gyümölcsöst és kb. 1,4 millió forint ér­tékű betétkönyv 4,2735%-át hagyta a Mazsi­hiszre.

Nem állapítható meg, hogy az ingatlan el­adásához a közgyűlés hozzájárult volna.

20. F. több mint 500 000 forint értékű in­góságot hagyott a Mazsihiszre.

21. K. egy XI. kerületi lakást hagyott a sze­retetkórházra.

Nem állapítható meg, hogy az ingatlan el­adásához a közgyűlés hozzájárult volna.

A fenti leltárhoz Feldmájer Péter a követ­kező megjegyzéseket fűzte: A Mazsihisz alapszabálya szerint az ingóságok elidegení­téséhez a vezetőség hozzájárulása kell. Az elmúlt hat évben az adminisztráció ilyet nem kért a vezetőségtől, s így nem is kaphatott. Ebből következik, hogy a jelenlegi eljárás alapszabály-ellenes… Problémát jelent az is, hogy nincs olyan összesített leltár, amely egyértelműen és összességében mutatná, milyen vagyontárgyak kerültek öröklés útján a Mazsihisz tulajdonába, és ezzel kizárja a nyilvánosság ellenőrzési lehetőségét.

Címkék:1997-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A hitéletről esett a legkevesebb szó

MAZSIHISZ Május 9-én ült össze a Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szö­vetségének képviselőtestületi ülése az 1996-os év gazdálko­dásának elszámolására, az idei költségvetés...

Gondos munka, rágalmazás és zsidó egység

Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség májusi képviselőtestületi üléséről Zoltai Gusztáv terjedelmes be­számolójában átfogó képet igye­kezett adni a BZSH budapesti működéséről....

Close