Smuél Joszéf Ágnon: Jámim noráim

Írta: Smuél Joszéf Ágnon - Rovat: Archívum, Hagyomány

Jámim noráim”, azaz „Félelmetes napok” ez a címe annak a könyvnek, amiben Ágnon több mint ezer könyvből gyűjtötte össze mindazokat a szokásokat, midrásokat, aggádákat, amiket a tíz bűnbánati nap teljességéhez illő (volna) tudni, és mint előszavában írja eltekintett attól, hogy azokkal a tudnivalókkal is foglalkozzék, amelyek nem kizárólag az Újévtől az Engesztelés Napjáig terjedő ünnepsorozatra, bűnbánó napokra vonatkoznak, hanem közösek a három zarándokünnep kötelmeivel. Nem hoz könyvében sem imákat, sem pijjútokat, sem sz’líhótot, hiszen ilyen tartalmú könyve írja amúgy is van mindenkinek …

Ágnonnak ebből a könyvéből adunk az ünnepek közeledtével pár oldalnyi szemelvényt.

A sófárfúvásról

Boldogok Izrael gyermekei, mivel a sófárral ki tudják engesztelni Ros háSáná napján a Szentet áldott ő. A sáfárnak háromféle megfujása van; t’kiót, s’várim, t’rúá, ama három könyvnek megfelelően, ami Ros háSáná napján ott fekszik kinyitva a Szent előtt áldott ő a tökéletes igazak, a teljesen gonoszok és a köztesek könyve. A t’kiá a tökéletesen igazaké, ahogyan írva van (Jes 27): “És lesz azon a napon, hogy megfúrják a nagy sófárt, és eljönnek, akik elvesztek Asszíria országában, és azok is, akik Egyiptom országába száműzettek, és leborulnak az Örökkévaló előtt Jeruzsálemben a Szent hegyen.” Kik azok, akik leborulnak az Örökkévaló előtt a szent hegyen? Kétségtelenül a tökéletesen igazak, ahogyan írva van (Zsolt 24): „Ki mehet föl az Örökkévaló hegyére, ki állhat meg az ő szent helyén? Az, akinek tiszta a keze és ártatlan a szíve” ezek pedig a tökéletesen igazak.

T ‘rúá ez a teljesen gonoszoknak szól, akiktől el kell szakadni, amint írva van (Jirm 4): “[Jaj nekem] mert kürt szavát hallja lelkem, harci riadót”.

S’várim ez a közteseknek szól; ha megtérnek és megtörnek és szétzúzzák ösztöneiket, a Szent áldott ő magához fogadja őket és életre íródnak be és pecsételtetnek meg, mert írva van (Zsolt 34) „A megtört szívűekhez közel van az Örökkévaló s a bánatos lelkűt meggyógyítja”, továbbá (Zsolt 51): „A megtört és levert szívet, Isten, nem veted meg.” Ezért a s’várim a töredezett kürtszó a közteseknek szól, arra utal: törjék meg (rossz) ösztöneiket és térjenek meg.

פרק •~לישי

הנאת הריח

כל החרבים נזכרים אצל הטא אדם הראשון׳ שכולם השתמשו שם בחטאו, (בראשית ג) ותרא האיבה וגו׳ חוש הראיה, ותקח מפריו׳ חרש המישוש, ותאכל׳ חרב הטעם, וישמעו, חדש השמיעה, אבל חוש הדיח לא נזכר שם• והנה נראה מזה אשד הרש הריח לאי נפגם כשאר החרבים על כן משיה צדקנו שיתגלה במהרה בימינו נאמר בו (ישעיה יא) והריחו ביראת ה׳, ולפי זה אמרו(ברכות מג ב) איזהו רבד שהנשמה נהנית ממנו ואין הגוף נהנה ממנו, הוי אומר זה הריח• ולפי זה לא נאסרה הנאת הריה ביום הכיפורים• [אלומת יוסף לישבת תשובה

בשם בגי יששכר]

יש גוהגין לקחת עמהם מיני בשמים להריח בהם כדי להשלים

מאה ברכות•

אשריהם ישראל שיודעין לרצות להקדוש ברוך הוא בשופר בראש השנה• ושלש תקיעות אלו׳ שהן תקיעות שברים תרועה הם כנגד שלושה ספרים שהם פתוחים לפני הקדוש ברוך הוא בראש השנה׳ והם של צדיקים גמורים ושל רשעים גמורים ושל ביגונים• תקיעה בנגד צדיקים גמורים׳ כמו שכתוב (ישעיה בז) והיה ביום ההוא יתקע בשופר גחל ובאו האובדים בארץ אשור והנדחים בארץ מצרים והשתחוו לה׳ בהר הקדש בירושלים• מי הם המשתחווים לה׳ בהר הקדש׳ הוי אומר אלו צדיקים גמורים׳ כמו שכתוב(תהלים כד) מי יעלה בהר ה׳ ומי יקום במקום קדשו נקי כפים ובר לבב׳ שהם הצדיקים הגמורים• תרועה כנגד הרשעים הגמורים׳ ליפרע מהם, כמו שכתוב (ירמיה ד) (אוי לי) כי קול שופר שמעת נפשי תרועת מלחמה• שברים כנגד בינונים, אם עושים תשובה ומשברים ומכתתים את יצרם הקדוש ברוך הוא מקבל אותם ונכתבין ונחתמין לחיים׳ שנאמר (תחלים לד) קרוב ה׳ לנשברי לב וגו׳׳ וכתוב (שם מא) לב נשבר ונדכה אלהים לא תבזה• לפיכך שביים הם כנגד הבינוניים, שרומזים להם לשבר יצרם ולעשות תשובה• [מדרש יהי אור במנורת המאור לר”י אלנקאוה׳ עיין זוהר פרשת אמוד צח]

Illatok élvezése Jóm Kippúrkor

Az első ember vétkénél mindegyik érzékszerv megemlíttetik, mert mindegyiknek szerepe volt a vétekben. (1Móz 3): „És midőn látta az asszony” – látás érzékszerve; „tépett gyümölcséből” a tapintás érzékszerve; „evett” az ízlelés érzékszerve; „meghallották” a hallás érzékszerve. Hanem a szaglás érzékszervéről nem történik ottan említés. íme, ebből az tetszik ki, hogy a szaglás érzékszerve nem követett el hibát, mint a többi érzékszerv, ezért mondja igazságunk messiásáról jelenjék meg mielőbb, még a mi napjainkban a Szentírás (Jes 11): „.. .az Örökkévaló félelmének lehelete [A „lehelet” szó „réáh”, „ruáh”, gyöke azonos a „szaglás” szó gyökével. A ford.], és ezért mondták a bölcseink (B’rákhót 43.2): „Melyik az a dolog, amit a lélek élvez, a test azonban nem élvez? Nos, ez az illat”. Ezért nincsen megtiltva az illat élvezése Jóm háKippórímkor. [Álumát Joszéf L’sábbát t’súvá, B’né Jisszakhár nevében.]

Jólesz László fordítása

Címkék:1993-09

[popup][/popup]