Izrael hangja

Az 1948-as államalapítás óta az Izraeli Rádió egyik elsődleges feladata, hogy külön műsoro­kat sugároz az új bevándorlóknak. Az emigránsok éveken át hallgathatják a Jeruzsálemből sugárzott Kol Jiszrael – Izrael hangja – adásait a legkülönfélébb nyelveken: spanyoltól, angoltól, fran­ciától, orosztól, magyartól, jiddistől kezdve a ladinon, amharán, grúzon és üzbégen át egészen olyan egzotikus nyelvekig, mint az Észak-Afrikában használatos maghrebi, illetőleg a kaukázusi zsidók nyelve, a tat. Egy­szerűsített héber nyelvű műsorokat is közvetítenek azoknak a folyékonyan még nem beszélő, új bevándorlóknak, akik nagy buzgalommal igyekeznek megérteni az új nyelvet.

Az adások terjedelme és a nyelvek kiválasztása a bevándorlási hullámok­kal érkezők szükségletei szerint válto­zott az évek során. Amikor a Szovjetunióból megindult százezrek befogadása zajlott, a Reka – Reshet Klita l’Olim (az Emigránsok Beilleszkedését Segítő Hálózat) néven ismert adó – napi 10 órán át kezdett oroszul sugározni. Szinte azzal egy- időben tizennégyezer etióp zsidót si­került drámai körülmények között, légi-hídon Izraelbe juttatni – esténként számukra kétórányi amhara nyelvű adás is megszólalt az addigi 15 perces helyett.

Az orosz és amhara nyelvű műsorok főképp útmutatást nyújtanak az újdon­sült bevándorlóknak a munkaügyi és lakáshelyzettől az egészségügyi és ok­tatási kérdéseken keresztül, egészen a fogyasztással kapcsolatos témákig. Az Izraeli Rádió olyan fórumot is biztosít az emigránsok számára, amelyhez kérdéseikkel, vagy akár panaszaikkal fordulhatnak.

A műsor híreket, alapvető infor­mációkat tartalmaz, csakúgy, mint min­dent, ami megkönnyíti a beilleszkedési folyamatot. A legnagyobb érdeklődés a foglalkoztatási információk iránt nyil­vánul meg. Gyakran hozza össze a rádió a leendő munkavállalókat az állásköz­vetítőkkel.

Hasonló mohó kíváncsisággal bom­bázzák kérdéseikkel a hallgatók az am­hara nyelvű osztályt. Az eső hetekben az adásidőt a személyes üzenetek köz­vetítése töltötte ki, a családok újraegyesítését segítette, olyan bejelen­tésekkel: kik érkeztek meg, és hol tartózkodnak. Azután az amhara nyelvűek is a letelepedés gyakorlati ten­nivalóira koncentráltak – mint például hogyan kell a gyerekeket beiskolázni, vagy betegbiztosítást szerezni.

Minthogy az etióp zsidó örökség eltér az izraeli vallási hagyományoktól, s az egykori „szovjeteknek” is csak kevés alkalmuk volt gyökereiket tanulmányozni, számukra a rádió műsorokat készít a zsidó hagyományról és a zsidóság történetéről.

Etióp és orosz művészek előadásai is szerepelnek a programok között, így a bennszülött izraeli hallgatók is megis­merkedhetnek a bevándorlók kultúrá­jával.