Szombat előfizetés 2017

Izrael és a zsidók az arab tévéműsorokban

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Izrael és a zsidók az arab tévéműsorokban

A washingtoni székhelyű Middle East Media Rese­arch Institute (MEMRI) rendszeresen szemlézi és fordítja angolra az arab és iráni média híreit, tudósításait, kom­mentárjait. Célja, hogy a nyugati vi­lág első kézből tájékozódhasson: miről mit mondanak, hogyan kommunikálnak a nyelvi akadályok miatt el­zárt és megközelíthetetlen arab-iszlám világban. A www.memri.org honlap az egyik legfontosabb információs for­rás az arab-iszlám média iránt ér­deklődő laikusok számára, fontos tájé­kozódási pont az amerikai politikusok számára és gyakori bosszúság, inge­rültség kiváltója az arab/iszlám világ­ban, ahol sokan azt hiszik: nyelvük át­hatolhatatlan akadályként védi őket, s mindazért, amit otthon mondanak, nem kell felelősséget vállalniuk a nyu­gati közvélemény előtt.

Az alábbiakban néhány fontos arab, ill. iráni közéleti személyiség Izraellel és a zsidókkal kapcsolatos, televízió­ban kifejtett vélekedését gyűjtöttük csokorba.

Palesztina, egész Palesztina nekünk jár”

Musir al-Maszri, a Hamasz gázai szóvivője, 2004. december 5., dubai Al-Arabija televízió:

„Szerintem a Hamasz stratégiája vi­lágos: meg kell szabadítani Palesztina földjének egészét a betolakodóktól. A Hamasz, ahogy az egész palesztin nép is, úgy tekint Tel-Avivra, mint Gázá­ra, úgy tekint Haifára, mint Ramallahra, úgy tekint Madzsdalra,1 mint Han-Juniszra. Vallási, jogi és történelmi sí­kon Palesztina, egész Palesztina a pa­lesztin nép tulajdona. Kizárt, hogy a Hamasz lemondana Palesztina földjé­nek csak egyetlen apró darabkájáról is.”

Palesztina, a tengertől a Jordánig”

Samir Ahmad, a libanoni palesztin írószövetség főtitkára, 2004. decem­ber 21., iráni Szahar televízió:

Amikor látjuk, amint egy palesztin anya felkészíti fiát a vértanúságra, várja a fia vértanúságát, amikor meg­hallja a robbanást… Amikor látjuk, amint a fiatal palesztinok négy hóna­pos munkával alagutat ásnak, hogy hősies vértanúakciót hajtsanak vég­re… Amikor látjuk, amint egy föld­gyalura fellopózott palesztin lemászik egy izraeli katonai bázison… Amikor látjuk, amint egy palesztin átjut min­den cionista ellenőrző ponton, eléri Tel-Avivot vagy Haifát, és felrobbant­ja magát az ellenséges tömegben, ak­kor hogyan mondhatnánk, hogy a nép kimerült, és az ellenállás csak a pa­lesztin nép egy kisebbségének az út­ja?”

Allah azért gyűjtötte össze a zsidókat, hogy a muszlimok megölhessék őket”

Musztafa Muszlim, az Al-Sarika egyetem professzora, 2005. június 19., Al-Madzsd televíziós csatorna – Szaúd-Arábia és Egyesült Arab Emirátu­sok:

„Allah most a zsidókat, akik valaha az egész világon szétszóródtak, össze­gyűjtötte ebbe az országba. Csopor­tokban vezeti oda őket a világ minden országából, hogy érvényre juthasson az Ő egyetemes törvénye: eljő az utol­só ítélet napja, amikor a muszlimok csatába indulnak a zsidók ellen, és a kő és a fa megszólal majd, ’Ó musz­lim, ó Allah szolgája, egy zsidó rejtőzik mögöttem, gyere és öld meg’. Ha a zsidók szét lennének szórva az egész világon, hogyan találnánk meg őket, hogyan indulnánk csatába elle­nük?

A háború közöttünk és a zsidók kö­zött vallásháború. A háború nem egy útért, egy földért folyik, bármerről is közelítünk a kérdéshez. A Korán azon részében, amit Mekkában kaptunk, te­hát még az előtt, hogy a muszlimok ta­lálkozhattak volna zsidókkal, minden fejezetben lehull a lepel a zsidók való­di mivoltáról, perverz természetükről, és a veszélyről, amit jelentenek.

Ez a háború vallásháború, és népe­inket fel kell vérteznünk a hit fegyve­rével.”

A Jad Vasem, a nácik által elkövetett állítólagos holokauszt múzeuma”

2005. március 16., az iráni Al-Alam televíziós csatorna beszámolója a jeruzsálemi Jad Vasem új kiállításának avató ünnepségéről:

Bemondó: „Negyven ország ál­lamfője és külügyminisztere fogadta el Izrael meghívását, hogy vegyenek részt az állítólagos náci holokausztnak emléket állító múzeum felavatásán. Az ENSZ delegációját a szervezet főtitkára, Kofi Annán vezette, aki ép­pen előző este utasította vissza a pa­lesztin nép meghívását, hogy látogas­sa meg a rasszista elválasztó falat.”

Kommentátor: „Ezen a napon arra az 1948-as dátumra emlékezünk, ami­kor a Nyugat megszavazta a Palesztina földjét megszálló entitás megalapítá­sát, teljes mértékben figyelmen kívül hagyva az egész palesztin népet – ame­lyet ma sem vesz figyelembe. A negy­ven ország államfője, külügyminiszte­re és vezető tisztviselője azért ment oda, hogy felavassa a Jad Vasem mú­zeumot. amely a nácik által Németor­szágban, Belgiumban és Lengyelor­szágban elkövetett állítólagos holoka­usztnak állít emléket – amit még az eu­rópaiak közül is sokan vitatnak és megkérdőjeleznek. Azért mentek oda, hogy erősítsék a zsidó államot. Az sem véletlen, hogy a múzeumot Jeruzsálem egyik dombján építették fel. Csak egy nappal vagyunk az után, hogy a meg­szállók kormánya jóváhagyta a rasszista elválasztó fal nyugati oldalán fekvő domb annektálását, ilyen módon aláásva annak az esélyét, hogy a tervek szerint létrejöhessen a palesztin állam Ciszjordániában és Gázában.”

Remélem, lesznek további mártírok, és mindennap meghal egy”

Ilham Aszja palesztin asszony, aki­nek a fia elesett az intifádában, 2004. október 14., szaúd-arábiai Iqra televí­zió:

„Köszönöm Allahnak, hogy egy vértanú anyja lehetek. Megmondom az igazat: dühösnek és szerencsétlen­nek érzem magam, és a gyászom min­den olyan anya gyásza, aki elveszítet­te a gyermekét. De büszke is vagyok, hogy egy vértanú anyja lehetek. Allahra mondom, remélem, hogy lesz­nek más vértanúk, hogy mindennap meghal egy. Ez boldoggá tesz ben­nünket. Van valami rejtélyes dolog, ami boldoggá tesz bennünket. Nem tudom, mi az, ez Allahtól jön.”

A zsidókkal szemben nincs más út, csak a dzsihád”

Szaid Radhwan, a londoni Iszlám Kultúrközpont imámja, 2004. decem­ber 30., iráni Al-Alam televízió:

„A zsidókkal szemben nincs más út, csak a dzsihád. Az ellenállás semmi­lyen más módot nem választhat. Lehe­tetlen más módon visszahódítania a földjeit és szent helyeit, mivel a pa­lesztin földeket és az Al-Aksza me­csetet csak a dzsihád révén szabadít­hatjuk fel.”

Megtanítottuk, hogy miként haljanak meg Allahért, de azt nem tanítottuk meg, hogy miként éljenek érte”

Ahd al-Hamid al-Anszari, a katari egyetem Iszlám Jogi Karának volt dé­kánja, 2005. április 2., Egyesült Arab Emírségek televíziója:

Riporter: „Épelméjűnek tekint­hető-e az a személy, aki olyan me­rényletet követ el, amelynek során fel­robbantja magát?”

Al-Anszari: „Hogy ép-e az elméje? Igen. Nem kezelhetjük elmebetegként. Azokkal sem értek egyet, akik szerint az ilyen személyek rosszul tájékozot­tak, vagy félrevezették őket. Nem. To­vábbá azokkal sem értek egyet, akik szerint tudatlan fiatalokról van szó. Épp ellenkezőleg: szövegeket idéznek, és minden érvvel szemben van el­lenérvük. De annyi biztos, hogy a szélsőségesség torzzá tette a gondol­kodásmódjukat.

Nem sikerült elérnünk, hogy a gyer­mekeink szeressék az életet. Megtaní­tottuk nekik, hogy miként haljanak meg Allahért, de azt nem tanítottuk meg nekik, hogy miként éljenek Alla­hért, hogy miként kell építeni, produk­tívnak lenni, alkotni és találmányokat kifejleszteni Allahért, hogy miként kell érvényre juttatni az iszlám értéke­it és miként kell Allah nevében tole­ránsnak lenni. Itt a gond.

Rosszul értették meg az iszlámot. Rosszul tanulták meg a parancsolatot, hogy ’tegyetek jót és változtassátok meg a rosszat’. Ráadásul miattunk utálnak élni. Éspedig azért, mert azt mondjuk nekik, hogy minden tilos. Mert abszolút szélsőségekben gondol­kodunk. A szélsőségek arra késztetik az embereket, hogy megutálják az éle­tet. És aki utál élni, nemsokára az ön­gyilkos merényletek módozatait kutat­ja, amely szerinte a paradicsomba visz, egyenesen a fekete szemű szüzek karjai közé. Meg akar szabadulni a vi­lág gondjaitól és eljutni a túlvilági boldogság birodalmába. Az a köteles­ségünk, hogy megtanítsuk a fiatalok­nak az élet szeretetét.”

Riporter: „Hogyan?”

Al-Anszari: „A tolerancia, a vallási pluralizmus és a vallásos gondolatok sokfélesége révén. Egy hitszónoknak nem az a feladata, hogy a véleményét ráerőltesse az emberekre, legyen a szóban forgó téma vallási vagy politi­kai. Nincs joga ahhoz, hogy tábornok­ká léptesse elő magát, és dzsihádot hirdessen. A dzsihád kihirdetése a ha­talom előjoga. Egy hitszónoknak nincs joga ahhoz, hogy szónoklatát sajtónyilatkozattá változtassa.”

(A L’Arche francia folyóirat nyo­mán)

Rajki András fordítása

Jegyzetek

Askelon arab neve.

Azaz a Jordántól a Földközi-tengerig.

3 Ez Ciszjordánia, a Gázai övezet és Izrael Állam teljes területe.

Címkék:2005-11

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Egy magán-békeegyezményről

Egy magán-békeegyezményről Ez év október 10-én Joszi Beilin volt izraeli külügyminiszter (jelenleg a radikális baloldali Merec-Jahad párt képviselője) és Jasszer...

Olvasóink írják

Olvasóink írják Temetőügy A napokban kerestük fel feleségemmel a Kozma utcában összesen 9 par­cellában 13 közeli hozzátartozónk sírját. Az 5/A...

Close