Szombat előfizetés 2017

“Ismerjék el a reform betéréseket” — sürgeti a diaszpóra-ügyi miniszter

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Michael Melchior rabbi, az izraeli kormánykoalícióban részt vevő vallá­sos, baloldali Meimad párt vezetője, diaszpóraügyekért felelős miniszter beszél a betérés, a házasodás és a nem ortodox zsidóság elismerésének kérdéseiről, amelyek rendszeresen vi­hart kavarnak az izraeli belpolitikai életben. Véleménye szerint világosan külön kell választani a zsidó vallási törvényt azoktól a feltételektől, me­lyek az izraeli állampolgár­sághoz elengedhetetlenül szükségesek; az Izraelben lezajlott reform- és konzer­vatív betéréseket el kell fo­gadni, mivel ezek olyan legi­tim eszközök, melyek a nem zsidókat izraeliekké formál­ják át. Pártolja a reform- és a konzervatív zsidóság moz­galmának állami támogatá­sát és a polgári házasság in­tézményét. A következők­ben a The Jerusalem Report vele készült interjúját kö­zöljük.

Ön most annak a kormány­bizottságnak az elnöke, amely Izrael nagyon nehezen meg­oldható személyi státusprob­lémáival foglalkozik. Hogyan kezelné a betérések ügyét?

Számunkra egyre na­gyobb problémát jelentenek a volt Szovjetunióból érkező nem zsidó bevándorlók. Már kétszázezren vannak az országban, és ebben az évben a beván­dorlók között a nem halachikus zsidók számaránya 53,2%-ra nőtt. Nekem az a személyes véleményem, hogy el kelle­ne különítenünk a Kneszetet a bet kneszettől (zsinagóga), nincs szükség arra, hogy vallási kérdésekről a Kneszetben döntsünk. Amint korábban elfogadtuk, hogy azok az emberek, akik Izraelen kí­vül nem a halachikus szabályok szerint tértek be, a visszatérési törvény alapján izraeliek lehetnek, abban sem látok semmi problémát, ha ugyanezt a sza­bályt itt, Izraelben is alkalmazzuk.

Tehát az, akit egy reformrabbi betérít Izraelben, izraeli állampolgár lehessen?

Igen. Támogatom azt a javaslatot is, hogy a nemzetiségre vonatkozó be­jelölést távolítsák el az izraeli személyi okmányokból. Ez a Kneszetre tartozik.

A bet kneszetre nézve már máshogy áll az ügy: ha valaki nem halachikus betéréssel fordul hozzám, betérését nem fogadom el érvényesnek.

Ön nem adna össze egy ilyen párt?

Nem hinném, hogy a reformzsidók éppen rám számítanának. Azt sem hi­szem, hogy akár a konzervatívok is el­fogadnák a reformbetéréseket. Az is a pluralizmushoz tartozik, hogy az orto­doxok azt mondhassák: a mi szempon­tunkból ezek nem érvényes betérések.

Vajon ez a megoldás nem teremt el­ső- és másodosztályú állampolgáro­kat? Lesznek olyan emberek Izraelben, akik nem tudnak majd egymással há­zasságot kötni.

Ez igaz, ezért más intézkedéseket is támogatok. A Neeman-bizottság egy olyan betéréssel foglalkozó intézmény létrehozását javasolta, melyben a zsi­dóság összes irányzata képviseltetné magát, és olyan betérési eljárást keres­ne, amelyet mindenki – tehát az orto­doxia is – el tudna fogadni. A probléma ezzel a javaslattal az, hogy ezt soha egyik fél sem fogadta el.

Mit jelent a gyakorlatban a Neeman-megoldás?

Olyan, egymástól is sok szempont­ból különböző zsidó tanulmányi köz­pontokat kellene nyitnunk, melyekben a zsidóság összes áramlata jelen len­ne és együttműködne. Még a volt Szovjetunióban is nyitnánk ilyen köz­pontokat. A bevándorolni kívánók, mi­előtt idejönnének, héberül tanulná­nak, ismerkednének az izraeli kultúrá­val és a zsidósággal. Amikor megér­keznek, lehetőséget adnánk számuk­ra, hogy eldöntsék, kívánnak-e betér­ni, vagy sem. Látogathatnák a betéré­si iskolákat is. Azt szeretném, ha a be­térés egyetlen formája a Neeman-modell alapján működne. Kérdés az is, milyen messzire mehetünk el, mi tör­ténik akkor, ha a halachikusan nem zsidók aránya elérné a 70 vagy 80 szá­zalékot?

– Azt javasolja, hogy szigorítsák meg a visszatérési törvényt?

Semmi esetre sem az a szándé­kunk, hogy a világ zsidóságából akár egyetlen részt is eltávolítsunk. Ám ezek az izraeli társadalom jövőjével kapcso­latos kérdések. Mi történik akkor, ha egy marokkói eredetű fiú el akar venni egy Odesszából származó lányt, aki halachikus szempontból nem zsidó? Mit fognak tenni? Milyen vallásúak lesznek a gyermekeik?

Talán a polgári házasság a válasz.

Igen, meg kell fontolnunk a polgári házasság intézményét is. Százezrek vannak az országban, akik nem tudnak megházasodni, és ez immorális.

A reform- és a konzervatív mozga­lom tevékenykedhessen szabadon Izra­elben?

A legteljesebb mértékben.

Ezek a mozgalmak legitim képvise­lői-e a zsidóságnak?

Ez teológiai kérdés. Joguk van a lé­tezésre, és egyenlőségi alapon anyagi támogatásban is részesülniük kell. De van egy hatalmas, a zsidóság jövőjét fe­nyegető veszély. Az asszimiláció elleni küzdelem a legfontosabb. A reform- és a konzervatív mozgalom nagyon fontos feladatot lát el azzal, hogy erősíti az em­berek zsidó identitását. Személy szerint egyébként úgy vélem, hogy rossz úton közelítik meg a problémát. Teológiailag és halachikusan mély egyet nem értés van köztünk. Azt hiszem, nekem az a kötelességem, hogy betartsam a halacha összes előírását. Ám azokat a zsidó­kat is becsülnünk kell, akik máshogy éreznek és gondolkodnak, beleértve azt a sok szekulárist is, akik legitim partne­rek országunk építésében és értékei meggyökereztetésében.

Szóval lehet eltérő a véleményünk, de végül is mégiscsak az ortodoxiáé az utolsó szó?

A reform- és a konzervatív mozgal­mak – még akkor is, amikor jól tudták, hogy nem lehetnek egyenlőek – nagy bá­torságról tettek tanúságot, amikor úgy döntöttek, aktív szerepet vállalnak a Neeman-bizottság munkájában, hiszen a zsidó népért folytatott közös erőfeszítés reménye mozgatta őket. Nem gondolom azonban, hogy elvárnák tőlem, hogy egy nem halachikus betérést elfogadjak. Ez abszurd is lenne a részemről.

*

Lapzárta után: December 20-án Michael Melchior rabbi új javaslattal állt elő: el­képzelése szerint a bevándorlók gyere­kei közül azokat térítenék be a zsidóság­ba, akik még nem érték el a felnőttség hagyomány szerinti korhatárát, a 13. életévet. Ennek a megoldásnak legfőbb előnye, hogy a gyerekeknek számos micvát még nem kell betartaniuk, ami a betérési procedúrát megkönnyíti. Melchior reményei szerint ez radikális megoldást kínálna a nem zsidó beván­dorlók gondjaira.

Címkék:2000-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Demokrácia és teokrácia között — (Izraeli helyzetkép a bölcsőtől a koporsóig)

Demokrácia és teokrácia között (Izraeli helyzetkép a bölcsőtől a koporsóig) Izraelben nincs szétválasztva az állam és a zsinagóga, s ezt...

Rónai Ádám István — Miért Mózes első könyvével kezdődik a Tóra?

Miért Mózes első könyvével kezdődik a Tóra? A Tóra a zsidó néphez szóló isteni parancsolatok könyve. E paran­csolatokat héberül úgy...

Close