Szombat előfizetés 2017

“Igenis szellemi Holocaust” – Beszámoló a Mazsihisz 1998 augusztus 6-i küldöttgyűléséről

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Igenis szellemi holocaust”

Beszámoló a Mazsihisz 1998. augusztus 6-i küldöttgyűléséről

A mintegy három és félórás gyűlés első húsz percét a dr. Schweitzer József or­szágos főrabbi személye és tisztsége körü­li viták töltötték ki. A Mazsihisz elnöke – az országos főrabbi határozott kérésére – a közgyűlés első napirendi pontjaként az or­szágos főrabbi jogkörét és feladatait rögzí­tő rövid két és fél soros paragrafus beikta­tását javasolta az alapszabályba. A kérdés­hez maga Schweitzer József szólt hozzá elsőként, kifejtve, hogy a tisztséggel járó jogok és kötelességek nem tisztázottak, nehezményezte dr. Feldmájer Péter Ma­zsihisz-elnök tartózkodó magatartását az ügyben, aki – szerinte – úgy nyilatkozott, nem biztos, szükség van-e erre a funkció­ra és ezen belül Schweitzer József szem­élyére. Az országos főrabbi megbántottan fordult a közgyűléshez, kérdezvén: bírja-e még bizalmukat? Ha nem – folytatta – úgy ötven év szolgálat után emelt fővel fogok távozni! Kérem döntésüket, hogy bírom-e bizalmukat! – zárta szavait emóciótól átfűtve. Csend következett, Schweitzer fő­rabbi várt, talán közfelkiáltásra, a közgyű­lés szintén várt, mivel spontán érzelemki­törésben nem volt trenírozva, néhányan bizonytalanul fölemelték a kezüket. Úgy látom, nem bírom a bizalmukat! – állapí­totta meg szemrehányóan az országos fő­rabbi. Erre valamivel többen emelték föl a kezüket és támogatólag bekiáltottak. Vé­gül egy kis tanácstalanság és szóváltás után Feldmájer elnök megszavaztatta a ja­vaslatot, amit a közgyűlés tartózkodás nél­kül elfogadott. Az újonnan beiktatott passzus értelmét ezután több hozzászóló kétségbe vonta, mondván: az országos fő­rabbi tisztségének tartalmi részét és jog­körét ezzel nem tisztázták. Fröhlich Ró­bert Dohány utcai főrabbi találta meg az áthidaló megoldást: az országos főrabbi jogairól és kötelességeiről szóló passzuso­kat emeljék át az alapszabályba. (A tiszt­ség megalkotásakor megszövegezték vi­selőjének jogait és kötelességeit, de ezek a passzusok a „levegőben lógtak”, mivel a Mazsihisz alapszabályba nem kerültek be­le.) Az elnök ezt megszavaztatta, a köz­gyűlés elfogadta, és ezzel a kérdés fölött napirendre tértek.

Ezután az elnök Zoltai Gusztáv ügyve­zető igazgatónak adta át a szót, emlékez­tetvén, hogy ez alkalommal első ízben ke­rül sor évközi küldöttgyűlésre, ahol megvi­tatják a folyó évi költségvetést és a jövő évi terveket. Az ügyvezető gazdálkodási kérdésekről tájékoztatott. A lényeges in­formációk közt elmondta, hogy ez évben először a bevételek meghaladják a kiadásokat. A pozitívum összege 29 millió fo­rint. Vita támadt viszont az új kormánnyal, amely elvben elismerte ugyan az előző kormány által jóváhagyott évi 600 milliós támogatást egyes visszaigényelt ingatla­nok megváltása fejében, viszont 1998-ban csak a második félévre esedékes összeget akarja kifizetni. (A katolikus egy­ház az egész évre járó összeget megkapja.) Örömteli hírként közölte, hogy a felekezeteknek fölajánlható 1 százalékból 13 mil­liónyi érkezett a hitközség számlájára.

Olti Ferenc elöljárósági tag a zsidó ok­tatás pártfogója, a költségvetési preferen­ciák közt külön felsorolandónak nevezte a zsidó intézményeken kívüli iskolai vallá­soktatást. Ez azt jelentené, hogy kapcso­latot keresnek az intézményeken kívüli zsidó ifjúsággal. Ez azért fontos – vélte Ol­ti Ferenc – mert a hitközség beágyazottsá­ga a zsidó közösségbe rendkívül csekély. Ezt támasztja alá a 13 millió forintnyi adó­bevétel, ami az ő kalkulációi szerint mindössze ezer ember felajánlásából jött össze. A hozzászóló offenzívabb stratég­át javasolt a magyar társadalom zsidóság­képiének alakítására – egyebek közt a ma­gyar történelem-tankönyvek átvizsgálásá­val és a holocaust témájának tudatosítá­sával a magyar társadalomban. Válaszá­ban Feldmájer Péter 4-5 ezerre becsülte azok számát, akiknek felajánlásából a 13 millió kikerekedett.

Orbán Ferenc, a hitközség oktatási fe­lelőse Olti Ferenc felvetésére válaszul tu­datta, hogy a történelem tankönyvek át­vizsgálását a Scheiber Sándor tanintézet két tanára már elkezdte, a nem zsidó is­kolákban megindítandó vallásoktatáshoz pedig most keresnek szervezőt.

Fixler Herman, az Autonóm Ortodox Hitközség elnöke minden közgyűlésen hangoztatott mondandóját ismételte meg: kasrut nélkül nincs zsidóság. Miután ennek biztosítását az ortodoxia vállalta magára, a magyar zsidóságnak biztosíta­nia kell mindennek anyagi fedezetét, an­nál is inkább, mivel nincsen sem ortodox metsző, sem rabbi. Ennél fogva bejelentette igényét 180 millió forintra, a Mazsi­hisz költségvetéséből pedig a felajánlott tíz százalék helyett harmincat követelt.

A következő hozzászóló, az elmúlt hó­napokban forgalomba került holocaust­tagadó videokazetta kapcsán felvetette, hogy az ilyen nézetek terjesztését tiltsa tör­vény. Feldmájer Péter válaszában felidézte, hogy a holocausttagadás büntető tör­vénykönyvbe iktatását a hitközség már két ízben javasolta. Az első szabadon válasz­tott kormány erre ígéretet tett, de végül semmit nem csinált, a szociálliberális koa­líció viszont a sajtószabadságra hivatkozva elzárkózott a javaslat elől. Az elnök indignálódottan idézte föl az SZDSZ zsidó szár­mazású prominenseit, akik – úgymond – a Népszabadság hasábjain foglaltak állást amellett, hogy mindenki zsidózzon nyu­godtan, bezzeg amikor egyiküket valóban lezsidózták, azonnal rendőrért kiáltottak.

Beer Iván a holocaust szó sűrű emle­getésétől óvott, megkérdezvén egyebek közt: vajon helyes volt-e a messiáshívő zsidók budapesti térítő tevékenységével kapcsolatban is a holocaustot emlegetni. Schweitzer József megvédte az Új Élet­ben ezzel kapcsolatban megjelent állásfoglalást: az említett csoport tevékenysé­ge igenis szellemi holocaust. Az erőteljes hangú állásfoglalás után azonban az or­szágos főrabbi azt is kijelentette, hogy egy olyan csoportot kell fölállítani, amely a kellő szellemi felvértezettség birtoká­ban veszi fel a védelmet a térítők ellen. Más témáról szólva Schweitzer József a vallásos zsidó élet elsőbbségét hangoz­tatta a közösségi élet más formáival szemben, szembeállítva az általa gyakran bírált „klubzsidóságot”, (amely persze megfelelő arányban elfogadható) a „templomzsidósággal”.

Engländer Tibor elöljárósági tag, a Ma­gyarországi Cionista Szövetség elnöke és a Bethlen Téri Oneg Sabbat Klub mento­ra helytelennek tartotta ezt a szembeállí­tást, rámutatván, hogy a zsidó klubok az egyén magánéletében ott vannak jelen, ahová a templom nem jut el.

Feldmájer Péter egy korábbi hozzászó­lásra reflektálva megemlítette, hogy a je­lenleg hivatalban lévő művelődési mi­niszter nyitottnak mutatkozott a tanköny­vek által bemutatott zsidóságkép felül­vizsgálatára, ezért ezt a munkát egy tudó­sokból álló bizottságnak el kell végeznie. Ezután – a nyilvánosságban meg nem je­lent véleményekkel vitatkozva – a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elosztási princípiumairól szólt, mondván: nem helyes az a felfogás, amely a Közala­pítványt kizárólag a hitközség céljaira akarja igénybe venni. Közölte, hogy a 100 miliő forintnyi elosztható pénzre 900 milliónyi igény érkezett.

Deutsch László főrabbi, az eddigi szo­kástól eltérően, nem magyar, hanem hé­ber nyelven mondta el a záró imát.

Címkék:1998-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Hatalmas hangerő , visszafogott hangnem – beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület rendkívüli tisztújító közgyűléséről

Hatalmas hangerő, visszafogott hangnemBeszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szeptember 27-i rendkívüli tisztújító közgyűléséről A közgyűlést az ez év májusában...

Indul az adatfelvétel – Átfogó szociológiai kutatás a magyar zsidóságról

Indul az adatfelvételÁtfogó szociológiai kutatás a magyarországi zsidóságról Kovács András szociológus veze­tésével kezdi meg ez év végén az adatfelvételeket az...

Close