Szombat előfizetés 2017

Hová tűnt a vállalkozókedv?

Írta: Szegő Krisztina - Rovat: Archívum, Gazdaság

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Mottó:

Miért lesz a zsidóból hegedűművész és nem zongoraművész? Mert a hegedűt könnyebb fölkapni, ha futni kell.

A Hásomér Hácáir, cionista szervezet általában a fiatalok épülésére szervezi programjait, legutóbb azonban a felnőttek számára rendezett vitaestet, rengeteg hallgatóval. De nem csupán résztvevők „mozdultak rá”, hanem azok is, akik otthon maradtak, indulatokat kavart már a témának felvetése is. „Milyen ma zsidónak lenni Magyarországon?” hangzott a kérdés a meghívón. A vihart azonban az alcím okozta, amelyből kiderült, hogy ezen az estén Fazekas András, az Inter-Európa Bank befektetési tanácsadója a zsidó vállalkozókról tart előadást. Vannak-e Magyarországon ma zsidó vállalkozók; ha vannak, hányán, hogyan boldogulnak, ha nincsenek, hová lettek, hová tűnt a hagyományos, közmondásos zsidó vállalkozó kedv? Egyáltalán, hagyják-e ma Magyarországon vállalkozni a zsidóságot?

Sikertelen kezdeményezések

Az estén megjelentek azok az idős emberek, akik gyerekkorukban váltak a baloldali jellegűnek mondható Hasomér Hácáir tagjaivá, közöttük Mezei András, aki egyébként az összejövetel színhelyét biztosította. A legtöbb, aggodalmat tükröző ellenvélemény a rendezvénnyel kapcsolatban épp az ő részükről hangzott el. Hasznos dolog-e ma ilyesmiről beszélni? Nem vezet-e mindez ahhoz, hogy éppen mi adjunk lovat a zsidó nagytőkéről szóló rosszhiszemű híresztelések alá? Hogy éppen mi kezdjük firtatni, ki zsidó a vállalkozók közt, hány százaléka zsidó ma a vállalkozói rétegnek? Mint említettem, sokan el sem fogadták a meghívást, éppen ezzel fejezték ki rosszallásukat. Akik azonban eljöttek, úgy tűnik, nagyon is érdeklődtek az előadás iránt, olyannyira, hogy a vitát befejezni sem sikerült, még egy alkalommal folytatták azt.

Bevezetésképp Fazekas András elmondta, a rendszerváltás után felmerült a kérdés: vajon a tradicionálisan vállalkozni képes zsidóság bekapcsolódik-e a folyamatokba, vagy nem, esetleg várakozó álláspontra helyezkedik? Vajon meg tud-e a zsidó tőke erősödni úgy, mint valamikor? Nehéz ezt megítélni, mivel felmérések, tudományos igényű feldolgozás nem áll rendelkezésre. Érdemes megemlíteni, hogy amint az egy későbbi hozzászólásból derült ki, New Yorkból, David Moskovits részéről indult egy próbálkozás, Magyarországon egy zsidó Yellow Pages összeállítására. A terv azonban az érintettek félelme miatt kútba esett, senki nem merte kockáztatni, hogy cégét mint zsidó vállalkozást listára vegyék! Ez a kudarc talán a mai magyarországi helyzetnek jó tükörképe lehet. Mások elmondották, hasonló sorsra jutott egy zsidó munkaközvetítő iroda terve is.

Egy ország előmenetele mondta Fazekas András elsősorban attól függ, hogy a munkakorú, vállalkozni képes lakosság mennyire érzi magát otthon. Az ember akkor vállalkozik, akkor invesztál, ha biztonságban érzi magát, ha nem tart attól, hogy bármikor föl kell pakolni a cókmókját. Bizonytalanságban inkább mobil a pénz, ami pedig a vállalkozás akadálya.

Üzlet és morál

A zsidóságot a diaszpórában a pénzügyi és kereskedelmi pályákra kényszerítették, igaz, többezer éves írástudásunk, kultúránk révén jobban is értettünk ezekhez. Magyarországon körülbelül az 1867 és 1918 közötti korszakot tarthatjuk a zsidó vállalkozás virágkorának, ekkor valóban magas volt a gazdasági életben a zsidó bankárok, kereskedők aránya. Ez ma is így lehetne, ha legjobbjaink nem estek volna a Holocaust áldozatául, illetve mások nem külföldön teremtettek volna egzisztenciát mondotta a továbbiakban az előadó.

Az estén szó volt arról is, hogy a rátermettség mellett a vállalkozások indításához egyéb oly tulajdonságok is elengedhetetlenek, vagy elengedetlennek kellene lenniük. Ezek?

A zsidóság, mivel mindig egy igazságosabb társadalomra vágyik, többnyire egyidejűleg lelkiismeretfurdalást is érez, ha anyagi jólétbe kerül. Ami­kor vállalkozásunkat, saját életünket már biztonságba juttattuk, mindig törődünk a rászorultakkal, a jótékonyság fontos szerepet kap a már sikeres vállalatokban. Továbbá: a zsidó vállalkozói etika ugyanolyan értékűnek tekinti az adott szót, mint a legszigorúbb írott szerződést. Manapság pedig, éppen az ország rossz morális helyzete miatt ritka az ilyen vállalkozó. Sajnos a kimondott szónak soha olyan kevés becsülete nem volt, mint ma Magyarországon.

Fazekas Andrásnak talán ez a fejtegetése vetette föl a kérdést: a 60-as évek maszek világában igen széles zsidó vállalkozó réteg alakult ki, talán éppen ennek köszönhetően, a rendszerváltást megelőző időkben, a magyar zsidóság relatíve a gazdagabb rétegek közé tartozott. Napjainkra azonban kialakult egy hihetetlenül jómódú, az átlagot sokszorosan meghaladóan vagyonos réteg. Az ő soraikba azonban már nem, vagy csak elvétve kerültek be zsidó vállalkozók. Vajon mi ennek az oka?

-A zsidók mindig tudtak alkalmazkodni a megváltozott helyzetekhez. A lehetőségek most is rendelkezésére állnak, a kirívó meggazdagodáshoz azonban manapság egy jó adag gátlástalanság is szükségeltetik. E területen pedig a legtöbb zsidó vállalkozó hátrányba kerül, hiszen olyan etikához kötődünk, amely konkurrenseink számára elhanyagolhatónak tűnik. Kiemelkedő zsidó vagyonokról napjainkban valóban nem tudunk, ha mégis van, az nem vállalkozásból származik, inkább valamely ötletből, találmányból, eredményből. Mivel így kevésbé válhatunk versenyképessé, a zsidóság vagyoni helyzete valóban kevésbé kiemelkedő, mint az előző rendszerben volt, és abból még kevesebbet is fordít vissza a magyar gazdaságba, mint fordítana abban az esetben, ha jó identitásérzete lenne.

-Szabad-e tehát, és lehet-e vállalkozni ma Magyarországon tették fel aggódva a megjelentek a kérdést hiszen mintha erősödő antiszemita környezetben élnénk. Igaz-e, hogy az Állami Vagyonügynökség sok esetben diszkriminálja a zsidó vállalkozókat?

Ha nem boldogulunk, hová lehet menni? Még Izraelben is inkább a fiatalokat fogadják szívesen, hiszen az orosz alija miatt egyre korlátozottabbak ott is a lehetőségek!

E felvetett kérdésekre persze sokan adtak választ, ám mivel igazán megnyugtató felelet nem akadt köztük, a Szombat az előadóhoz, Fazekas Andráshoz fordult: A helyzet valóban aggasztó? Mi a véleménye arról, hogy a privatizációs lehetőségeket olyan kormányhű lapban (Pesti Hírlap) teszik közzé, amely alig, s a zsidóság körében még „kevésbé olvasott”? A gazdasági életben egyre gyakrabban hallani olyan hangokat, mint „ magyar ipar védelme”, mint a magyar vagyonok külföldi kézbe kerülésének megakadályozása. Vajon nincs ezeknek a jelszavaknak számunkra negatív felhangja?

Fazekas András úgy vélte, ezek a jelek nem annyira veszélyesek, mint amilyen rossz hangulatot váltanak ki, és nem tapasztalt semmiféle konkrét diszkriminációt a zsidó vállalkozókkal szemben. Még mindig jobb, ha a privatizációs lehetőségek egy kormánylapban jelennek meg, mint hogyha nem jelennének meg. Ami a magyar ipar támogatását illeti, ugyancsak érthetőek az okok, hiszen az embereknek munkát főként az ipari termelés adhat, még akkor is, ha tapasztalatok híján drágábban és rosszabb minőségben termeltetnek, mint a világ gazdagabb felén.

Mindent összevetve, érdemes-e, lehet-e ma vállalkozni Magyarországon, és ha itt nem, akkor hol?

Magyarország ugyan nem Amerika, ám nem is a legrosszabb a vállalkozásokra. Persze megvan a veszélye annak, hogy innen menekülni kell, ám ez a veszély korántsem akkora, mint máshol e térségben. Hogy mégis hol lehetünk biztonságban? Ott, ahol sikerül otthon érezni magunkat. Ez pedig egyénenként, habitusonként változik. Nekünk, zsidóknak éppen négyezer éves egyistenhitünk, írástudásunk révén mindig sikerült valami kiemelkedőt adni a környezetünknek. Manapság, amikor az egész emberiség egy részének jövője kilátástalan, százmillióké válságos, feladatunk, hogy tehetségünket a rászorulók érdekében használjuk.

Szegő Krisztina

 

Engedje meg magának a hagyományos újságolvasás kényelmét!

Fizessen elő a Szombat folyóiratra 2017-ben is!

Előfizetőink közt értékes ajándékokat sorsolunk ki:

szombat_20c.indd

Digitálisan is olvashatod a Szombatot vagy előfizethetsz 10 lapszámára itt.

 

Banki adatok:
Név: Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Szombat
belföldi utalás esetén: OTP 11709002-20066703
külföldről történő utalás esetén:
IBAN: HU45 1170 9002 2006 6703 0000 0000 BIC(SWIFT) OTPVHUHB



Címkék:1993-04

A megbékélés társasága

A Keresztény-Zsidó Társaság azzal a céllal alakult, hogy a keresztények és a zsidók kölcsönös közeledését, a múlt sebeinek gyógyítását és...

Talpra MAZSIKE!

9 pont közgyűlési beszámoló helyett Idézet az 1991-es közgyűlés egyik felszólalásából: „Köszönet az Elnökség tagjainak önzetlen fáradozásáért. Egyesek azonban lankadni...

Close