Szombat előfizetés 2017

Honvágy az időben

Írta: s. z. - Rovat: Archívum, Irodalom

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

(Charles Fenyvesi: Mikor kerek volt a világ. Európa Könyvkiadó, 1992. Fordította: Walkóné Békés Ágnes, 265. oldal, 235 Ft)

Angolul íródott ez az ízig-vérig szabolcsi családi dokumentumregény, így hát amikor az unokahúg Walkóné Békés Ágnes fordításában, s az unokaöccs, Thury Levente által tervezett borítóba kötve megjelent a könyvhétre, végső fokon hazaérkezett. A XVIII. század közepétől kezdi mesélni Fenyvesi Károly famíliája históriáját, legendás, mitikus vonzódását a nyírderzsi földhöz, mely szülőföld, haza, s egyben munkalehetőség és megélhetés egy vallásos zsidó család jó néhány nemzedéke számára. Krúdy és Mikszáth világa elevenedik meg, átszőve a zsidó hagyomány és humor megannyi elemével, hogy újabb és újabb, ízét, illatát, színét, egyszóval bukéját élvezhessük egy kerek világnak. Talán a megszépítő messzeség időben és térben – az újságíró-szerző ma az USA-beli Maryland egyik farmján műveli földjét – eredményezi azt a burjánzó életet, ami egy feledhetetlen sütemény, lombokon átszűrődő, arany és zöld árnyalataiban pompázó alkonyi nap, romantikus lánykérés, vagy egy hihetetlen szépséget, ritka erkölcsi tartást sugárzó végrendelet formájában tükröződik könyve lapjairól. Ahogy mindez mesévé, mítosszá lényegül Fenyvesi tollán, el kell hinnünk, hogy nemcsak utólag, neki szép a múlt, el kell hinnünk, hogy túl az ő honvágyán az időben, a valaha élt ősök is kereknek érezték maguk teremtette világukat.

A Schwarczokat – mert ez az „ősi” családnév – a rend iránti feltétlen vonzalom és alázat tette naggyá, ez körvonalazódik mindinkább előrehaladva a történetben. Harmóniában éltek önmagukkal – készen kapott és választott kötődéseikkel – s környezetükkel egyaránt. A századfordulón felszökő” asszimilációs láz és a család ifjaiban is honos dzsentri-mentalitás összefügg a fénykor végével, a gazdaság hanyatlásával. Megbomlik az a belső rend, mely tartást adhatott, ezzel egyidejűleg a külvilág is mindinkább ellenségessé válik, s a vészkorszak nyomán az „utolsó földbirtokos”, a megtizedelt család oly kevés túlélőjének egyike is csak élete alkonyán érzi fontosnak legalább lejegyezni a múltat, a családtörténetet. Ha már folytatni nincs erő, legalább rögzíteni ami történt – ez munkál Sumi bácsiban, aki a história magvát feljegyzései száz oldalán szolgáltatta a szerzőnek. Kerek, szabályos egész – sugallja Fenyvesi minden sora, s egyúttal azt is: lezárult, vége. Mégsincs konklúziójában keserűség, hiszen ahogy végig jelzi, hisz a visszatérésben, az újjászületésben. A család utódainak névadásakor – zsidó szokás szerint – hagyomány ma is valamely elhalt rokon nevét adni az újszülöttnek, s Fenyvesi teljes hittel hiszi, hogy ez a túlélést jelenti. A kerek világ teljességét, melyből nem hiányozhat egyetlen valaha élt Schwarcz sem.

s. z.

Címkék:1992-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Régi nóta, hírhedt nóta

Szomorú ismertségre, mondhatni hírhedtségre tett szert a múlt század végén és századunk első évtizedeiben egy zsidóellenes gúnydal, az ún. „Erger-Berger"....

A tékozlásról

(A tékozló apa. Amerikai-izraeli-magyar film. Rendező: Zsigmond Vilmos.) Zavarba- és kétségbeejtő film. Imponál a stáblista, s bennem, a nézőben ártatlan...

Close