„Hol van az ezer tag?”

Írta: (g.) - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1997. június 15-i közgyűléséről

Megnyitójában Korányi László elnök megállapította, hogy a közgyűlésen összesen 30 fő jelent meg. Mivel ez keve­sebb, mint a tagság fele, az ilyenkor szo­kásos formák szerint 20 perccel későbbi időpontra újabb közgyűlést hívott össze. Az időpont elérkezvén Korányi László megtartotta beszámolóját. A hatéko­nyabb munkavégzés érdekében létreho­zott bizottságok csak részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket – állapí­totta meg. „A kulturális bizottság nem iga­zán működött” – de a Zsidó Kultúra nap­ja jól sikerült. Egyetlen tervet említett: a Magyarországon működő külföldi kulturá­lis intézetekkel közös rendezvényeken szeretnék az adott ország zsidóságát a hallgatósággal megismertetni.

Pénzügyi téren azonban minden eddigi­nél súlyosabb a helyzet – tért át az elnök a problémákra. A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány létrejöttével sok más forrás bedugult, mivel sokan azt hi­szik, ez minden anyagi gondot orvosol majd. Erre azonban még várni kell. Jelen­leg az egyetlen út a kiadások radikális csökkentése, amely még a legelemibb te­vékenységeket is érinti. Sokkal erőseb­ben szükséges a tagok önkéntes vállalá­sára építeni.

Ezután Simonyi Péter ügyvezető igaz­gató számolt be az elmúlt év programjai­ról. Mintegy 260 programja volt az egye­sületnek az elmúlt egy évben (ha az ügye­leti szolgálatot is beszámítjuk). Bálok, könyvbemutatók, kiállítás, Mazsike-est a Korona cukrászdában, beszélgetés zsidó származású magyar olimpikonokkal – so­rolt néhányat a rendezvények közül. A Dohány utcai zsinagógában tett látogatá­son háromszázan vettek részt. „Ha azon­ban programjaink változatosságát meg akarjuk őrizni, nem mondhatunk le az infrastruktúráról: mobil-telefon, főállású adminisztrátor, iroda, gépkocsi használati lehetőség nélkül nem lehetünk meg” – szögezte le az igazgató. Szavait tapssal fo­gadta a jelenlévők többsége, az egyesület programjait látogató „kemény mag”, amely ezen alkalmakkor mindig látja a szervezéssel foglalkozó igazgatót, de igen ritkán vagy soha a rendezvényeket nem látogató elnökségi tagokat.

„Sajnos az igazgató kívánságai jelenleg a vágyálmok közé tartoznak. Felelős, fel­nőtt embernek csak az nevezhető, aki a tényeket tudomásul veszi” – válaszolt Ko­rányi László, aki ugyanakkor méltatta az igazgató áldozatvállalását.

Szántó T. Gábor, a Szombat főszer­kesztője ismertette ezután a lap által szer­vezett rendezvényeket, majd az anyagi helyzetről szólva elmondta, hogy az Egye­sület az elmúlt két évben 850 ezer forin­tot vont el a laptól.

Hajósné dr. Vértes Antónia gazdasá­gi vezető beszámolt arról, hogy az 1996-os esztendőben a Mazsike összesen 1.4 millió forint bevétellel gazdálkodhatott, miközben a kiadások elérték a 4 milliót.

Első ízben fordult elő, hogy a tagdíjak és adományok összege meghaladta az álla­mi támogatást – mert az utóbbi negyedé­re csökkent Jelenleg üres a kassza – kö­zölte a jelenlévőkkel. Hasonló a helyzet az alapítás korszakához, ezért az akkori önkéntes lelkesedéssel kell dolgoznunk, „különben be kell csukni a boltot”.

Dr. Révai Károly arról elmélkedett, hogy az előző kormánytól jóval több tá­mogatást kapott az Egyesület (Tízszer annyit – pontosított Korányi László.)

Az alapszabály módosításához látott ezután a közgyűlés, mert az 1988-ban írt dokumentum több pontja fölött eljárt az idő. Törölték az egyesület céljai közül a magyar zsidóság föderalisztikus szerveze­ti rendszerének kiépítését Az átmeneti korszakban ez még lehetségesnek tűnt, mára azonban – tekintve a hitközség túl­súlyát a zsidó közéletben – elvesztette re­alitását. Heves vitába torkollott azon pon­tok módosítása, amelyek a tagság elvesz­tésének kritériumait illetve az elnökség létszámát határozzák meg.

Az adminisztratív ügyek lezárása után hozzászólások következtek. „Hol van az az ezer ember, aki az alapító közgyűlésen ott volt?” – kérdezte egy hűséges tag, vé­gigtekintve a végére 17 fősre fogyatkozott közgyűlésen. Egy másik hozzászóló Szán­tó T. Gábor szavaira reagált, ha a Szom­bat az Egyesület lapja, akkor miért kifogá­solja a főszerkesztő, hogy az Egyesületet támogassa? Azért sem kérhető ez szá­mon – érvelt -, mert a kezdeti években a Mazsike anyagilag biztosította a Szombat megjelenését.

A kezdeti években az egyesület leg­főbb tevékenysége a Szombat kiadása volt – válaszolt Hajósné dr. Vértes Antó­nia, majd így folytatta: Szántó volt az első főszerkesztő, aki vállalta, hogy a lapot ön­álló anyagi alapokra állítja, mert be kellett látni, hogy a két, különböző tevékenység nem élhet közös kasszából. Ezért szüle­tett az az elnökségi döntés a pénzügyi elkülönülésről. „Nincs értelme számon kér­ni az elválás előtt a lapnak juttatott pén­zeket”- összegezte válaszát.

 

Címkék:1997-09

Mazsihisz: A felajánlott összeg méltányos

A nyitóima elhangzása után dr. Feldmájer Péter elnök vázolta az új helyzetet a kormány képviselői - a Vatikánnal kötött megállapodás...

Megteremtődnek a hitélet biztos anyagi alapjai?

Szerződést köt a Hitközség a kormánnyal A vallásgyakorlás, sőt a magyarországi hitközségek teljes körű működésének jö­vőjét meghatározó ügyről tárgyalt 1997....

Close