Szombat előfizetés 2017

Hogyan vállalkozhatunk Magyarországon?

Írta: béel - - Rovat: Archívum, Gazdaság, Interjú

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Szüksége van országunknak a külföldi tőkére, várjuk a befektetni szándékozókat, minden segítséget megadunk a vállalkozóknak… Nem soroljuk tovább az ismerős mondatokat. Naponta találkozunk hasonló megfogalmazásokkal a rádióban, a televízióban, a nyomtatott sajtóban, mondják felelős kormányzati tisztségviselők, bankárok; fogalmazhatnánk úgy is, hogy mindenki, akinek szája van. És hallja, akinek füle. Mi a helyzet valójában? Hogyan látják ezt az izraeliek, de legfőképpen azok, akiknek dolguk, hogy a Magyarországgal kapcsolatos gazdasági együttműködést segítsék, támogassák? Beszélgető partnereinket Izrael Állam budapesti nagykövetségén, Illetve a Leuminvest Ltd. Irodájában kértük válaszadásra.

Reuven Sharon kereskedelmi tanácsos és Hussek Katalin kereskedelmi titkár a budapesti Izraeli Nagykövetségen igencsak meglepődtek, amikor első kérdésem úgy hangzott, milyen tapasztalataik vannak az izraeli cégek és magyar-izraeli szakemberek magyarországi tőkebefektetésével kapcsolatban, milyen sajátos információkkal bírnak?

  • Elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy azért mert valaki izraeli, sem előnyt, sem hátrányt nem élvez Magyarországon. Ugyanúgy bírálják el az üzleti életben, mint bármely más ország polgárát. És ez így van rendjén, a diszkrimináció ellen vagyunk.
  • Milyennek tartja az üzleti lehetőségeket Izrael és Magyarország, illetve az izraeli és magyar cégek között?
  • Meggyőződésem, hogy semmi nem akadályozza a közvetlen, cégek közötti kapcsolatokat. Kormányaink számos egyezményt kötöttek, részletesen szabályozottak a gazdasági-, a beruházásvédelmi előírások. Most írta alá a két kormány a kettős adóztatás elkerülését kimondó okmányt. Adminisztratíve tehát nincs akadálya a kapcsolatoknak. Továbbmegyek, még a tudományos együttműködésre is van egyezményünk…
  • Milyen módon lehet a lehetőségeket a gyakorlatban megvalósítani? A Magyarországon üzletet csinálni kívánó izraeli cégek mivel találják szemben magukat hazánkban?
  • Azt hiszem erről többször és több helyen már írtak a magyar sajtóban, beszéltek a televízióban, rádióban. Az első érdekes és fontos probléma az infrastruktúra. Kevés és nem jó minőségű a telefonvonal, a telefax. A cégek egymás közötti kapcsolatteremtése igen nehézkes, és esetenként bizonytalan. Nem tudunk mit csinálni akkor, amikor az izraeli cég felhív, és kéri, hogy nézzük meg, egy adott budapesti vagy vidéki városi szám miért nem felel, miért nem jön létre az összeköttetés. Ide tartozik a banki szolgáltatások színvonala. Nyugat-Európában megszokott, hogy egy üzletnek a pénzügyi, technikai lebonyolítása órákat, esetleg csupán néhány napot vesz igénybe. Ez Magyarországon szintén hosszadalmas, van amikor több hétbe kerül, mire lebonyolítható az üzlet. A különféle szolgáltatások árai viszont csillagászatiak. Ha lakást akar bérelni a külföldi üzletember, üzlethelyiséget vagy raktárát, akkor ma már az izraeli ár többszörösével kell számolnia.
  • Miben tudják a gyakorlatban segíteni a magyar, illetve az izraeli vállalkozókat?
  • Az izraeli cég általában levélben megkeresi a nagykövetséget, és bejelenti, hogy mivel foglalkozik, és mit szeretne csinálni Magyarországon. Kéri, hogy keressünk neki partnert, esetleg valamilyen árucikket, szolgáltatást. Mi ezt megkíséreljük. Jelezzük a magyar cégnek, hogy Izraelből érdeklődés mutatkozik irántuk, vagy termékük iránt, de ugyancsak visszajelezzük a kérő izraeli cégnek is, hogy kivel léphet kapcsolatba. Természetesen ez hasonlóan működik, amikor magyarok kérnek fel minket segítségre, keresnek izraeli üzletfeleket.
  • Befejezésül érdekelne, hogy véleménye szerint mit kellene tenni azért, hogy a megkezdett és létrejött kapcsolatok eredményeként egyre több sikeres üzlet jöhessen létre a két ország cégei, üzletemberei között?
  • Nagyon szeretném, ha nem értenék félre, amit mondok. Minden tiszteletem és megbecsülésem a magyar vállalkozóké, akik most kezdik megtanulni, hogy hogyan kell a világpiacon, amely nagyon igényes -, dolgozni, működni, üzleteket csinálni. A magyar vállalkozók, cégek esetenként nem ismerik teljes egészében saját helyzetüket, lehetőségeiket pedig túlértékelik! Kitűnő elképzeléseket nem sikerül azért megvalósítani, mert a tényleges megvalósításhoz szükséges engedélyek, dokumentumok megszerzésére nincs módjuk, annak ellenére, hogy jó szándékúan mindent megkísérelnek. Miután ők vannak „hazai pályán”, ezért az általuk elmondottakat a külföldi partnerek elfogadják, hiszen tudják, hogy a magyaroknak is érdekük, hogy a tervezett üzlet létrejöjjön. Vagyis nem elegendő a jó szándék a magyar cégek részéről, ha az nem párosul kellő hatékonysággal, amikor a lehetőségeiket vázolják. Figyelemre méltó az is, hogy a tőkével nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben rendelkező cégek sokkal nagyobb üzletekbe kívánnak beszállni, mint amire ez a tőke módot ad. Azt hiszem, hogy az üzleti sikerek ugrásszerűen megnövekednek majd, ha jobb infrastruktúrával rendelkezik Magyarország, a szolgáltatások közelítenek a világszínvonalhoz, és a magyar cégek saját helyzetüket pontosan ismerve, olyan célokat fogalmaznak meg, amelyekben a partnereikkel kölcsönösen kialakított követelményeknek eleget tudnak tenni.

bánhidi-

A Leuminvest Ltd. Budapest Igazgatójával, Dov Broshy úrral magyarul beszélgethettünk, hiszen 1­944-ben távozott Magyarországról. Amikor ez év elején a Leuminvest Ltd, amelynek alapítói, az Izraeli Bank Leumi és a Magyar Hitelbank, a Shamrock Holdings of California valamint az angol CP Holdings Ltd, emberei megkeresték, hogy vállalja el Budapesten ennek a befektető cégnek a vezetését, akkor nem volt könnyű az átállás Bécsből, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség után.

  • Mi segítette ebben a döntésben ?
  • Kelet-Európa jelenleg és az elkövetkezendő évtizedben nagyon érdekes terület, és érdekes befektetési lehetőségeket kínál. A tulajdonosok elgondolása, hogy elsősorban Magyarországra koncentráljunk, de távlatilag foglalkozzunk a többi kelet-európai országgal is.
  • Milyen előnyökkel kecsegtet a magyar gazdaság?
  • Tapasztalatunk szerint a magyarok általában a helyesen megfogalmazott célok és a megfelelő eszközök esetén jól tudnak dolgozni. Társaságunk az első időkben főleg de nem kizárólag az élelmiszeriparban és az idegenforgalom területén kíván tevékenykedni. Köztudott, hogy Magyarországon igen jó élelmiszeripari alapanyagok vannak, és az adottságok az idegenforgalomban is kitűnőek. Azonban a termelési módszerek, a csomagolás és a marketing terén sok fejlesztésre van szükség, hogy az élelmiszeripar bizonyos ágaiban, de egyéb konkurálni kívánó gazdasági ágakban is a jó alapanyag és a gyakorlott munkaerő általi adottságok jobb érvényesülésre juthassanak és versenyképesek legyenek. Ezen a téren úgy érezzük, hogy a Leuminvest, melynek alapítói és részvényesei Magyarország, Izrael, USA és Anglia nagy múltú és széleskörű tapasztalatokkal rendelkező vállalatai, szakembereik révén komoly segítséget tudnak nyújtani. Azonban a Leuminvest nemcsak saját befektetésekben hanem további befektetők vonzásában is érdekelve van, melyek irányában tapasztalatait a gazdasági, pénzügyi és számviteli szaktanács terén is rendelkezésükre kívánja állítani.

-Milyen tapasztalatokat szerzett?

  • Az eltelt hónapok alatt sok jó tapasztalatot szereztem, de elkerülhetetlenül vannak negatív tapasztalataim is.
  • Milyen tapasztalatai vannak például a Vagyonügynökséggel ?
  • Kissé tartok az ilyen kérdésektől, miután a legjobb szándékkal mondott vélemény is esetleg félreérthető lesz. De vágjunk bele. Elsősorban világos mindenki előtt, hogy a vevő és az eladó között mindig és mindenütt természetes érdekellentétek állnak fenn. Ez a probléma nem a Vagyonügynökség találmánya. A privatizáció esetében azonban nem szabad a szóban forgó vállalatokat kizárólag mint adás-vételi ügyletet kezelni, hanem szélesebb perspektívából kell nézni. Mit jelent a jövőre nézve a tulajdonjog változtatása? Egészen bizonyos, hogy a legtöbb külföldi befektető, leszámítva azokat, akik a „quick profit”-ra mennek, gyakorlott és nemzetközi háttérrel rendelkező befektető, aki új termelési módszereket, új árucikkeket és új piacokat kíván elérni és ezek elérésére saját tőkéjét hajlandó kockáztatni.
  • Elmondta, hogy tökéletesen megérti az Állami Vagyonügynökség helyzetét és problémáit. Miért?
  • Az ott dolgozó állami tisztviselőknek kettős feladatuk van: a privatizálandó vállalatot reális áron forga­lomba bocsátani, másrészt idő szempontjából kitűzött forgalmazási célokat kell elérni. Ez nehéz dilemma a legjobb szakembernek is. Mindezek felől véleményem szerint a legnehezebb, általános probléma, hogy nincsenek kéznél objektív értékfelmérési adatok. A privatizálandó cégnek van egy múltbeli mérlege, melyben fel vannak sorolva a vállalat eszközei bizonyos „történelmi” beszerzési árakkal. Ezeknek az értékeknek az infláció menetéhez való egyeztetésére még sehol a világon nem találtak általánosan elfogadható megoldásokat. Hozzáfűzendő, hogy ezen eszközök jelentős része régi, használt és nem korszerű.

A külföldi befektető szemszögéből egy vállalat értéke főleg a hozamra van alapozva és nem a felszerelések múltbeli könyvi értékére, amelynek gyakorlati befolyása valószínűleg kevés.

  • Jelezte, hogy probléma a magyar vállalatoknál, különösen a nagyobbaknál, az úgynevezett „management information system” hiánya, továbbá az azonnali pénzügyi és gazdasági adatok áttekinthetősége. Kérjük, részletezze, mit ért ezen!
  • Láttam egy jó néhány komoly méretű vállalat évi kimutatásait és arra a megállapításra kellett jutnom, hogy valószínűleg magának a vállalat vezetőségének sem állnak rendelkezésükre fontos gazdasági komponensek megbízható adatai. Ez logikus következménye a múlt rendszerek gazdasági beállítottságának. Nyugaton, főleg az USA-ban, az utóbbi évtizedekben egy „Computer revolution” történt, mely a múlt számviteli rendszereit alapjában megváltoztatta és lehetővé tette egy a múltban elképzelhetetlen információs folyamatot. A cél, mindenre kiterjedő és azonnali adatokat szolgáltatni a managementnek az állományról, az egyes árucikkek forgalmáról, a termelési menet minden fázisának költségeiről. Továbbá bevett szokássá vált a részvényeseknek, de a nagy közönségnek is legalább negyedévenként pontos és a laikusok számára is áttekinthető információt nyújtani a vállalatok gazdasági és pénzügyi eredményeiről, és ha lehet előrejelzést adni a következő 3 hónap várható eredményeiről. Ez a nyíltság Nyugat-Európa számára is meglehetősen új, hiszen a kontinentális Európában, főleg a német nyelvterületen, hosszú évtizedek bevett szokása volt, hogy az évi jelentések nem szakemberek részére úgyszólván érthetetlenek voltak és a részvényeseknek nyújtott információ is a törvényben előírt minimumot ritkán lépte túl. Az Európai Közös Piac országaiban is sok fejtörést okozott, amíg a pénzügyi jelentések tartalmát és formáját harmonizálni tudták. Így tehát nem meglepő, hogy a volt szocialista országokban ezen a téren még sok tanulni való és fejlesztésre váró téma van. Alapvetően, a vállalatok pénzügyi eredményeinek áttekinthetősége elengedhetetlen kritérium a külföldi befektetések és a tőzsde iránti nyitás felé.

A Leuminvest alapítói remélik, hogy ezen a téren is hozzá tudnak járulni a magyarországi és a kelet-európai piac nyitása felé.

béel –

Címkék:1991-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Alelnöki játszma

A Magyar Rádió elnöke a miniszterelnök által javasolt rádiós alelnökök kinevezésével kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy számára egyedül Rózsa T. Endre...

Kiket mentenek fel az új litván bíróságok?

Vytautas Landsbergis litván államfőt minden demokratikus gondolkodású, jóérzésű állampolgár rokonszenve és együttérzése kísérte nemrég, amikor Magyarországra látogatott. Figyeltük a televízió...

Close