Szombat előfizetés 2017

Hírvilág

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Külföld

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

MONTREAL A Szombat októberi számában közöltünk tu­dósítást Québec, az elszakadni vágyó kanadai francia tarto­mány Kanada-hű angolajkú zsidóságáról. A zsidóságból az­óta új bajnoka támadt az angol nyelvnek: a 45 éves Howard Galganov, orosz zsidó bevándorlók sikeres vállalkozóvá előlépett gyermeke újabb és újabb polgárjogi akciókkal bosszantja a francia nyelv elsőségét óvó québeci hivatalno­kokat. Kampányt kezdett a montreali üzletek kétnyelvű fel­irataiért (amit a tartományi törvény garantál, de a gyakorlat­ban sűrűn megfeledkeznek róla); tervezett új üzletére egyen­lő nagyságú angol és francia feliratokat akar elhelyezni, hol­ott a francia elsőbbségét törvény úja elő. Ezért akár börtön­be is hajlandó vonulni, jogait védendő. A québeci szepara­tista politikusokat leginkább provokáló lépése az volt, hogy elutazott New Yorkba és ott vezető amerikai gazdasági lapok tudósítóinak tartott sajtóértekezletet arról, milyen hátrányo­kat okozna az üzleti kapcsolatokban a francia tartomány el­szakadása. Tevékenysége miatt a szeparatista Bloc Québecois vezetője, Michel Gauthier felszólította a kanadai zsidó vezetőket határolják el magukat Galganov tevékenységétől. (Erre egyebek közt azért érezte feljogosítva magát, mert Gal­ganov a hetvenes években a Meir Kahane alapította radiká­lis Jewish Defense League aktivistája volt.) A zsidó vezetők válaszul közölték: semmi közük Galganovhoz, aki magán­emberként cselekszik. Robert Libman, a B’nai B’rith ka­nadai elnöke kijelentette: a felszólítás „világosan mutatja a szeparatista vezetők egy részének törzsi mentalitását, akik egyenlőségjelet tesznek egy személy politikai nézetei és et­nikai háttere között. Ezt mi visszataszítónak találjuk.” Az an­gol nyelv látványos akciókat kedvelő bajnokát jelenleg állandóan testőrök kísérik, mivel korábban már leköpdösték az utcán, házában pedig szkinhedek törtek-zúztak.

KAIRÓ Roger Garaudy francia filozófus, aki legutóbbi könyve megjelenése után a holocaust tagadójaként híresült el hazája közéletében, nemrég igen meleg fogadtatásban részesült Egyiptomban, midőn közel-keleti körútja során az országba érkezett. Ünnepelte őt a sajtó, Egyiptom értelmi­ségi elitje, számtalan rádió- és tévéinterjút adott. Nem ka­pott ugyan hivatalos meghívást, de általános vélekedés sze­rint az ország vezetőinek hallgatólagos jóváhagyásával érke­zett ide. Tiszteletbeli tagjává választotta az egyiptomi írószövetség, az Al Ahram című lap különdíjban részesítette, könyvet jelentettek meg a tiszteletére, záporoztak rá a meg­hívások, tiszteletbeli tagságok, a sajtóban nem győzték ma­gasztalni, mint „hőst”, „szabadságharcost”, „nagy filozó­fust”. Holocausttagadó könyvében („Az izraeli politika alapító mítoszai”) az egykori marxista úgy érvel, hogy a holo­caustot az izraeliek azért találták ki, hogy ezzel igazolják a palesztinokkal szembeni erőszakos fellépésüket Az ilyen beszéd az európai demokráciákban azonnali „kilépőjegy” minden jobb társaságból, az arab világban azonban épp fordított a helyzet: ott ez félhivatalos vélekedésnek számít, amit a kormányok nyíltan ugyan nem vallanak, de gyakran bátorítanak. Így lesz üldözött hős a könyvéért Franciaor­szágban perbe fogott Garaudy Egyiptomban.

Címkék:1996-12

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Kincskeresés

Adolf Hitler egyik legnagyobb szenvedélye a műkincsek gyűjté­se volt. A hajdani festő rögeszmésen törekedett arra, hogy mű­tárgyakat szerezzen saját maga...

Néhány mondat a bűn ritmusáról

Meghökkentem, amikor feltették nekem a kérdést, hogy ma, amikor hiányzik „a katasztrófa tapasztalata” és megszűnt „a fenyegetettség-érzés”, a vallásos tradí­ció...

Close