Szombat előfizetés 2017

Hírvilág

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Külföld

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

MINSZK: NYOLCVANEZREN FEHÉROROSZORSZÁGBAN A Keren Hajeszod európai igazgatói az idén Fehéroroszország fővárosában tartották szokásos évi konferenciájukat, hogy megismerjék Belorusszia zsidóságának életét, és tájékozódjanak az odaküldött segélyek felhasználásáról. Ebből az al­kalomból a bécsi hitközség lapja, a Die Gemeinde munkatársai riportot készí­tettek az országban. A beszámolóból kiderül, hogy a 207 ezer négyzetkilomé­teren szétszórva él a nyolcvanezres létszámú zsidóság, nagyobb közösség csak Minszkben (12 ezer), Bobrujszkban és Gomelben (7-7 ezer), valamint Vityebszkben (6 ezer) található. Minszkben, mielőtt a nácik 1941-ben elfoglalták, a lakosság hatoda volt zsidó, és 18 zsinagógát tartottak fenn. Ma csupán egy imaházban jönnek össze szombaton és a nagy ünnepeken. Már ez is a vallási újjáéledés jele, amely Izrael és az USA zsidósága anyagi és személyi támogatá­sának köszönhető. A rabbi New Yorkból érkezett, míg az iskola vezetője, Lev Ruderman a város szülötte, akinek az 1970-es években sikerült alijáznia, s 1993-ban tért vissza feleségével. Ruderman szervezte meg a 22 héber nyelv­tanfolyamot, a hét cionista ifjúsági klubot és a nyári tábort, amelyen kétezer fi­atal vett részt. A legaktívabb fiatalok abba az izraeli táborba kerülnek, ahol a FÁK országaiból már ötezren megfordultak, és ahonnan csak öt százalékuk tért vissza szülőföldjére. A Die Gemeinde munkatársai riportjuk végén azt a követ­keztetést vonják le, hogy a belorusz zsidók 80 százaléka vegyes házasságban él ugyan, de közülük 50 ezren nem olvadnak be környezetükbe.

KRAKKÓ: A ZSIDÓ KULTÚRA FESZTIVÁLJA Az ünnepi hetet hatod­szor rendezték meg a városban ez év júniusában, amelynek során bemutatták a háború előtti lengyelországi zsidó irodalom és zene legszebb alkotásait, és párat a néhány megmaradt festményből, szoborból. Bemutatkoztak mai alko­tók is. Többségük ugyan nem hivatásos művész, de a kegytárgyakat készítő öt­vösök, a bibliai témákat textíliába szövők ugyanolyan elismerést kaptak, mint a neves külföldi alkotók. A fesztiválon ugyanis külföldiek is részt vettek: a művészek mellett társadalomkutatók, politológusok, Filozófusok, akik Európa és Észak-Amerika zsidóságának mai helyzetét elemezték és fejtették ki elképzelé­süket a jövőről. Műsort adtak zenekarok, énekkarok, köztük Magyarországról a Muzsikás együttes.

BERLIN: ZSIDÓK VAGY NÁCIK NEVÉT VISELJÉK AZ UTCÁK?

A várost irányító szenátusban vita folyik az utcanevekről. A szociáldemokraták és a zöldek több baloldali egyesület és a szakszervezetek helyeslésével vissza akarják adni azoknak az utcáknak az eredeti nevét, amelyeket a hitleristák vál­toztattak meg, illetve néhányat a fasizmus áldozatairól akarnak elnevezni. A Spiegel két vitás esetről számol be. A baloldali városatyák megőriznék a zsidó Mathild Jacob emlékét, aki a szocialista nőmozgalom egyik vezetője volt a vá­rosban a 20-as években és a 30-as évek első felében, és aki a theresienstadti lágerben pusztult el; a másik jelölt Walter Benjamin Filozófus, irodalomkritikus, esztéta, aki Berlinről több szociográfiát írt, és 1939-ben a Gestapo elől öngyil­kosságba menekült. Róla azt az utcát akarják elnevezni, amely 1936 óta egy an­tiszemita protestáns teológus és hatásos uszító, Heinborg Seberg nevét viseli, akinek hírhedt mondása volt: a zsidók halálos ellenségei minden kultúrának.

BUENOS AIRES: MEGERŐSÍTETT VÉDELEM A hitközség nagyobb létszámú őrséget kért intézményeihez, mert ismét támadástól tartanak. Az ar­gentin fővárosban 1992-ben merényletet követtek el az izraeli követség ellen, két évvel ezelőtt pedig bomba robbant a hitközség művelődési házában, 84, többségében nem a hitközséghez tartozó járókelő áldozatot követelve. A ké­résre az argentin kormány egy különleges rendőri osztagot állított fel, amely­nek egyetlen feladata a zsidó vallási és társadalmi élet céljait szolgáló épületek őrzése. Ezzel egy időben 11 millió pesót utalt át egy új kulturális centrum fel­építésére, egymilliót pedig az 1994-es áldozatok emlékművének felállítására.

Címkék:1996-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

MACESZ-GATE

MACESZ-GATE Így nevezték a Pészach előtti hetekben a zsidó közösség körül kirobbant minibotrányt, melynek kiváltó oka az volt, hogy a...

Québec: Kanada-hű zsidóság

Amióta 1976-ban Québecben első ízben került hatalomra a Parti Québecois (PQ), a francia többségű kanadai tartomány elszakadásáért küzdő nacionalista párt,...

Close