Szombat előfizetés 2017

Hírek a világból

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Külföld

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

BERLIN

1965 óta a város nyugati részének szenátusa évente vendégül látja az egykoron elűzött lakosokat. 1990 vé­gén a világ minden tájáról 130-an tettek eleget a meghívásnak, s köz­tük volt a huszonötezredik látogató. A vendégeket a város protokollfő­nöknője és a hitközség elnöke, Heinz Galiński kalauzolta. A program ke­retében egyebek között színházban és koncerten voltak, megtekintették az Oranienburger Strassén 1939-ben felgyújtott és most újjáépülő zsina­gógát. A látogatás először terjedt ki Berlin keleti részére is.

TEL-AVIV

Az ország állandó fenyegetettsége miatt eddig a középkorú férfiakat is behívták katonai gyakorlatokra. Fel­ismerve, hogy az idősekre fordított pénzt a honvédelem más területén hatékonyabban használhatják fel. a 43 évnél idősebbek obsitot kapnak. Mentességet kapnak a katonai szol­gálat alól az újonnan bevándorlók és a jesivákban tanulók. A Talmudot tanulmányozó diákok 76 száza­léka azonban nem kíván élni a men­tességgel.

OXFORDI JIDDIS

Hatvan év óta most először jele­nik meg tudományos folyóirat a jid­dis nyelvről Angliában. A London Press Centerben bemutatott, Oksforder Yidish című kiadványt dr. Da­vid Katz szerkeszti, aki 1956-ban Brooklynban született, és ma az ox­fordi egyetem hebraisztikai köz­pontjának docense. Számos művet publikált a jiddis nyelv eredetéről, nyelvtanáról és dialektusairól

TÖMEGNYOMOR addisz-abebAban

Szemtanuk közlése szerint az ősszel húszezernél több úgynevezett falasa, vagyis fekete bőrű etiópiai zsidó gyűlt össze az afrikai ország fővárosában, hogy kivándorolhasson Izraelbe. Közülük már jó háromszázan elpusztultak az éhezés meg a betegségek következtében Adizo Messzala, az Eitópiából származó zsidók szövetségének elnöke elmondta, hogy a kivándorolni szándékozók embertelen körülmények között zsúfolódnak össze, férgek és patkányok martalékaként, gyógyszerek és orvosi ellátás nélkül Az Izraelben élő falasak a jeru­zsálemi kormányt hibáztatják, ami ért eddig – úgymond – túlságosan keveset tett az etiópiai zsidók minél gyorsabb áthozataláért Izraelbe.

NÉMETEK A ZSIDÓ EMLÉKHELYEKÉRT

A hamburg-altonai zsidó temető az egyik legrégebbi Európában. A hamburgi kormány a Hanza-város polgársága nevében és a helybeli zsidó közösséggel egyetértésben most helyreállíttatja, és erre egyelőre fél­millió márkát ajánlott meg.

A temető 1611-ben létesült és 1869-ben zárták le. Mintegy hétezer sírt fogad magába, ezek egyharmada szefárd zsidóké. A temetőt a világ­háborúban súlyos károk érték.

Helyreállítják a berlini Új Zsina­gógát is, amely szintén erősen meg­rongálódott a háború alatt. A város nyugati felében levő – hajdan pom­pás – épületen két éve kezdődött el a munka. A Centrum Judaicum ala­pítvány a tanulás és az emlékezés helyévé kívánja tenni a berlini zsi­dó élet e valamikori központját.

A HOLOCAUST EMLÉKMÚZEUMA AMERIKÁBAN

Washington szívében most épül és 1993 tavaszán megnyílik a holocaust amerikai emlékmúzeuma. Létesíté­sét 1980-ban rendelte el az Egyesült Államok törvényhozása. Falai között hatalmas területen állandó kiállítás lesz látható, mely dokumentumok­ban és tárgyi emlékekben mutatja majd be az európai zsidóság milliós tömegeinek gyötrelmeit és pusztulá­sát. Tudományos központ, könyvtár és levéltár is helyet kap az intéz­ményben; mindezek számítógépek segítségével lesznek könnyen kezelhetők és biztosítják a kutatóknak a gyors adatszolgáltatást. A múzeum­ban időszakos kiállítások is helyet kapnak.

A múzeum épületét méltóan egé­szíti majd ki a holocaust nagy em­lékműve, az Emlékezés Csarnoka.

Kiállítják a múzeumban a ma­gyarországi zsidóság történetét be­mutató dokumentációt is. A szerve­zők szívesen fogadnak ezzel kapcso­latos hiteles fényképeket, iratokat és tárgyi emlékeket.

HEIDELBERG VÁROSA ZSINAGÓGÁT ÉPÍT

A németországi Heidelberg köz­ségtanácsa ötmillió márkát szavazott meg zsinagóga felépítésére. A város­atyák elvárják, hogy hasonlóképpen dönt majd Stuttgartban a tartomá­nyi kormány és Bonnban a szövet­ségi pénzügyminisztérium is: öt-öt millióval azok is támogatják majd az építkezést.

A 180 főnyi heidelbergi hitközség elnöke, Guido Schamir kijelentette: Pénzügyileg a város és a tartomá­nyi kormány segítségére szorulunk, hiszen a hitközségnek nincs elég pénze.

A heidelbergi zsidóságnak egyelő­re nincs székháza, egy bevásárlóközpont fölötti helyiség áll csak ren­delkezésükre. Ha a zsinagóga fel­épül, mellette kóser konyha és ét­kezde, könyvtár, több tanterem, il­letve klubhelyiség, iroda és számos vendégszoba is létesül.

HUSZONÖT ÉV MÉRLEGE

1965-ben a bonni kormány által fizetett jóvátételi pénzből létesült a Zsidó Kultúra Emlékalapítványa, a Memorial Foundation for Jewish Culture. Fennállásának eddigi hu­szonöt éve alatt több mint háromezer kiadványt, illetve publikációt részesített támogatásban a zsidó kul­túra és tudomány legkülönbözőbb területein. Főiskolák, egyetemek és zsidó közösségi intézmények ezerhétszáznál több kötetének a kiadását finanszírozta, amellett sok írónak és művésznek segített műveik publiká­lásában, illetve bemutatásában. Az így megjelentetett könyvek között voltak angol, cseh, dán, finn, fran­cia, grúz, héber, holland, ladinó, lengyel, magyar, norvég, olasz, orosz, román, szerbhorvát, spanyol, svéd nyelvűek.

Az alapítvány támogatta progra­mok mind a vallásos, mind a világi szférát felölelték. Közöttük volt pél­dául a Talmud új, héber és angol nyelvű kiadása Adin Steinsaltz rab­bi gondozásában, a Jád Vásém Inté­zet Pinkasszej hakehillot című mun­kája a holocaust során elpusztult va­lamennyi hitközség történetéről, a Talmud enciklopédiája, a Tora Selajma (Teljes Tóra), a Tenachról szóló rabbinikus megnyilatkozások kompendiuma, a jiddis nyelv nagy­szótára, valamint egy monográfia a mohamedán országokban élő zsidók történetéről. Jóval a glasznoszty előtt elősegí­tette az alapítvány a szovjet zsidó­ság öntudatát erősítő, az ottani zsi­dó kultúra fennmaradását szolgáló publikációs program megvalósítását. Ennek során háromszáznál több könyv jelent meg oroszul, köztük gyermekkönyvek is.
Megalapítása óta közel kétezer kutatónak adott ösztöndíjat a New York-i székhelyű Memorial Foundation. E támogatás révén 574 könyv és 1277 cikk készült el, megvalósult továbbá 196 művészi és alkotói el­gondolás. Az utóbbi években az ala­pítvány kezdeményezett olyan prog­ramokat, amelyek a mai zsidó élet megerősítését és a zsidóság jövőjé­nek a biztosítását szolgálták a vész­korszak tapasztalatainak figyelem- bevételével. E munkák szerzői meg­próbáltak teológiai vagy filozófiai választ találni a holocaustra. Támo­gatta az alapítvány a túlélők vissza­emlékezéseinek kiadását is. Mind­ezzel gazdagította a zsidóságot és elősegítette a zsidó nép egészségé­nek helyreállítását.

(Allgemeine)

Címkék:1991-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Sammy Davis zsidósága

 SAMMY DAVIS, aki 64 éves korá­ban halt meg, a harmincas években került először kapcsolatba a zsidók­kal, amikor beleszeretett a New...

Zsidók Szlovákiában

Ki volt Grünwald Béla? A szlovák nacionalisták pozsonyi tüntetésein gyakori jelszó - „Cse­hek, gyalog vissza Csehországba!” és „Magyarok - a...

Close