Hírek

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Külföld

Litvánia: mégsincs kegyelem a kollaboránsoknak

A Szovjetunióból kiszakadt Litvánia első szabadon választott és februárban megbukott államfője, Vytautas Landsbergis kegyelemben részesített, illetve rehabilitált 50 ezer, a szovjet uralom alatt elítélt antikommunistát. Az „ellenállók” között azonban nagy számban voltak a németekkel együttműködők, zsidók ezreinek gyilkosai. A kegyelem nagy felháborodást váltott ki, ezért 150 személy szabadlábra helyezését visszavonták.

Az új köztársasági elnök, Algirdas Brazauskas „nácivadászokat” hívott meg Izraelből és az USA-ból, hogy az elítéltekről szakvéleményt kérjen. Ennek alapján további 20 személy elítélését erősítették meg. A zsidó Samuelis Kuklianskis jogászprofesszor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy végülis egyetlen méltatlan személyt sem rehabilitálnak.

Vilnius legújabb emlékműve zsidómentőt ábrázol, s ez a japán férfi tette előtt tisztelgő egyetlen szobor Európában. Sugihara T’uune, Japán főkonzulja Litvánia 1939-es szovjet bekebelezése után kezdte meg akcióját. A Németországgal, Olaszországgal szoros katonai szövetségre lépett Japán diplomatája állama számos befolyásos politikusának ellenzésével szembeszegülve beutazási engedélyt adott hatezer zsidónak, és ezzel őket szinte percekkel a náci megszállás előtt hazájába menekítette. Így lett a hatezer, a Litvániában maradt néhány száz túlélővel a valamikori hatalmas gyülekezet hírmondója. Az 1986-ban elhunyt Sugihara megmentettjei és azok leszármazottai hozták létre az emlékművet megvalósító VÍZUM HATEZER ÉLETNEK alapítványt.

Németország: emlékezik a posta

Nemsokára lesz 70 éve annak, hogy Bertha Pappenheim megalapította Németországban a Zsidó Nők Szövetségét. Elsődleges célja a nyomor elől Németországba menekülő lengyel lányok megmentése volt az elzülléstől, ezért számukra biztonságos otthont teremtettek, szakmára tanították őket. A szervezet 1933, a nácik hatalomra jutása után gyerekeket menekített külföldre. A német posta a fennkölt című Emberiség Segítői sorozatában bélyegen tiszteleg a kizárólag zsidók ügyével foglalkozó Bertha Pappenheim emlékének.

Ausztria: új zsinagóga Innsbruckban

Tirol „fővárosában” az 1938-ban lerombolt helyén épült fel a templom, és a hitközség irodáját, közösségi termeit magában foglaló ház. Innsbruckban 40 zsidó él csak, de a kereskedelmi és turistaközpontban naponta tízezrek fordulnak meg, olyanok is, akik szeretnének részt venni az imákon. Ezt pártfogolta a város polgármestere, Tirol katolikus püspöke, a tartomány vezetője, a kivitelezés költségeit pedig az osztrák állam, a tartomány és a város viselte. A zsinagóga március végi avatásán Innsbruck mai és volt zsidó lakói, más városok hitközségeinek képviselői mellett megjelentek állami vezetők, kulturális és egyházi személyiségek.

Spanyolország: kihal a ladino?

A veszélyre José-Luis Abelian spanyol író hívja fel a figyelmet. A héber-spanyol ladino az évezred elején keletkezett Spanyolországban és Portugáliában, s azokból az országokból elmenekült szefárdok őrizték meg Palesztinában, az oszmán birodalomban, főleg Dél-Európában s valamelyest Dél-Amerikában. A nyelvet gyakoroló utódaikat Görögországban, Boszniában a nácik jórészt elpusztították. Manapság már csak Törökországban és Izraelben használatos. Az ősök földjén azonban az ivrit lett általánossá, mind kevesebben használják Törökországban is, tehát belátható időn belül holt nyelvvé válhat. Ennek megelőzésére Abelian javasolja a spanyol kormánynak, hogy teremtsen kapcsolatot a szefárd közösségekkel, segítse a nyelv fennmaradását.

Szíria: ismét szabad az utazás

Damaszkusz könnyíti a zsidók kivándorlását. Évtizedek tilalma után 1992 áprilisától ismét utazhattak a zsidók külföldre, s ezzel módjuk nyílt az ország elhagyására. A lehetőséggel 2600-an éltek.

A múlt év végén váratlanul felfüggesztették számukra az útlevelek kiadását, néhány hete azonban amerikai nyomásra, többek között az ismert fekete bőrű közéleti személy, Jesse Jackson befolyására, ismét megnyílt az országhatár. Rövidesen ezren hagyják el szülőföldjüket. Szíria mégsem lesz zsidók nélküli állam, mert négyszázan ragaszkodnak eddigi otthonukhoz.

Mbj

 

Címkék:1993-04

[popup][/popup]