Szombat előfizetés 2017

Hírek

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Hírek

AMERIKA: LUBAVICSI ISKOLÁK EXPANZIÓBAN Az Egyesült Államok reform- és konzervatív zsidóságának héber iskolái komoly versenytárssal néznek szembe: az egyre inkább hódító lubavicsi chaszid iskolákkal.

Az amerikai nagyvárosok és elővárosok lubavicsi chabad küldöttjei egyre-másra nyitják iskoláikat, amelyekbe a diákok 90 százaléka nem ortodox környezetből érke­zik. Az Egyesült Államokban és Kanadában a mozgalom 350 héber iskolát tart fenn, melyekben mintegy

25 000 gyermek tanul. Ezenkívül több százezerre tehető azok­nak a száma, akik a kiegészítő vagy az úgynevezett délutáni iskolákat látogatják.

A magyarázat sokrétű. A fő ok abban rejlik, hogy Amerikában csökkent az embe­rek felekezeti kötődése és a liberális amerikai zsidók közösségi élete is egyre in­kább fogyasztói attitűdöket vett fel. A lubavicsi iskolákban jóval kevesebb pénzt kémek a szülőktől, mint a reform- vagy konzervatív iskolák fenntartói. Egy kertvá­rosi liberális zsinagógában akár évi ezer dollárt is elérhet egy család évi tagdíja. Az elővárosi reform- és konzervatív zsinagógák által fenntartott héber iskolák is drágáb­bak, és itt a szülőktől elvárják, hogy az iskolákon keresztül az iskola fenntartójának közösségéhez is tartozzon – legalábbis anyagilag.

David Eliezrie rabbi, a kaliforniai Yorba Lindában működő lubavicsi iskola veze­tője szerint ők lehetővé teszik, hogy a szülők nagy anyagi áldozatvállalás nélkül is zsidó iskolába járathassák gyermekeiket – és még a vallási elkötelezettséget sem követelik meg. A lubavicsi sliachok és tanárok jóval olcsóbban vagy éppen csak a napi igényeiket fedező bérért dolgoznak. Eliezrie rabbi szerint a tevékenységük a re­form- és konzervatív iskolák színvonalát is emeli: „Ahová csak a chabad beteszi a lábát a konzervatív és a reformzsinagógák már a következő héten igazgatósági ülé­seket tartanak, jobb programokat terveznek és valósítanak meg.”

Több konzervatív vezető azonban az oktatási színvonal csökkentésével vádolta meg a lubavicsiakat, akik maguk is beismerték, hogy még nincsenek felkészülve az ilyen jellegű feladatokra. A chabad iskolái azonban nem pusztán a napi oktatási fel­adatokra koncentrálnak, hanem „jó érzést, belátást és filozófiát” próbálnak adni a nebulóknak. Gitlin rabbi, az egyik Toronto melletti chabad iskola vezetője szerint a nemrég elhunyt rebbéről is tanítanak, de csak más zsidó vezetők és történelmi fi­gurák – így Szenes Hanna és Golda Méir – mellett.

Több, a reform-, illetve a konzervatív mozgalomhoz tartozó szülő arról számolt be, hogy meg vannak elégedve az iskolákkal, mert a gyerekek zsidósága elmélyült, és többen dicsérték a tanárok lelkesedését „Hisznek abban, amit tanítanak, és ezek az értékek átsugároznak a gyermekekre” – mondta az egyik anya, akinek gye­reke Eliezrie rabbi iskolájába jár.

Mások viszont elégedetlenek, mert a modem társadalmakban egyre inkább teret hódító egalitáriánus elvek – így a női egyenjogúság – nem hatolt be az alapvetően mégis ortodox lubavicsi iskolákba: így bat micva szertartás sem szerepel ezek prog­ramjában.

ELINDULT A „SZÜLETÉSI JOG” PROGRAMJA Az Amerikában elterjedt nevén „birthright” névre hallgató projekt lényege az, hogy minden 16 és 25 év kö­zötti, diaszpórában élő zsidó fiatal jogosult egyszer ingyen (vagy nagyon kedvezmé­nyesen) tíznapos látogatást tenni Izraelben. A program szervezői a rövid, de igen tartalmas út során igyekeznek minél többet megmutatni a zsidó államból. A cél az, hogy a fogékony életkorban lévő fiatalokban föltámadjon az érdeklődés Izrael és tágabb értelemben a zsidó közösség iránt, ami – a szervezők reménye szerint – az asszimiláció hatékony ellenszere lehet. A hosszú távú program első esztendejében négyezer amerikai fiatal Izraelbe utaztatását tervezik. A költségeket nagyobb részt amerikai szponzorok, kisebb részt az izraeli költségvetés állja. Utóbbi miatt számos bírálat hangzott el Izraelben. Miért kell jómódú amerikai fiatalok utazását fizetni – vetik ellen a bírálók -, amikor ezt a pénzt anyagi gondokkal küszködő izraeliek tá­mogatására is lehetne fordítani? A terv pártolói viszont hangsúlyozzák, hogy itt nem egyszerű turizmusról van szó, hanem küzdelemről az asszimiláció ellen, amely ma a diaszpóra zsidóságát fenyegető legnagyobb veszély. E munkából pedig a mai zsi­dó világ első számú központjának ki kell vennie a részét. Az elképzelést érő másik kifogás az, hogy mit sem ér egy tíznapos út – bármennyire gazdag is élményekben -, ha a hazatérő fiatal ezután ugyanabba az asszimiláns közegbe kerül vissza, amelyből tíz napra kiemelték. A szervezők ezért – különböző közösségi programok formájában – már az „utókezelésre” is kidolgozták a javaslataikat.

REFORMZSIDÓ DISPUTA A HOMOSZEXUÁLIS ESKÜVŐKRŐL Izraeli reformrabbik azt tervezik, hogy nemtet­szésüket kifejezendő, kivonulnak az amerikai Reform Rabbi- nátus (Central Conference of American Rabbis) következő gyűléséről, amiért az rabbinikus szertartással kívánja össze­adni a homoszexuális párokat. Az izraeli reformrabbik testü­letének (héberül Maram) vezetője, Michael Boyden rabbi ki­jelentette: elhatárolják magukat az észak-amerikai reformmozgalom eme törekvésétől.

A 2000 márciusában Greensboróban megrendezendő gyűlésen nagy vita várható e témában. Az izraeli reformzsi­dó mozgalom (melyet élesen elutasít az izraeli ortodoxia) 50 millió dollárt kapott amerikai testvérszervezetétől. A Maram viszont elvárja tagjaitól, hogy ne vegyenek részt homoszexu­ális esküvőkön.

Nem ez az első eset, hogy az izraeli reformzsidók konzer­vatívabbnak mutatkoznak más országokban élő társaiknál, nem értettek egyet azzal az 1983-as döntéssel sem, mely szerint a zsidóság apai ágon is öröklődik. Az izraeli reform- mozgalom a betéréshez megköveteli a körülmetélést és a mikvében való merítkezést is. Boyden rabbi szerint „az orto­dox vallási establishment elégedetten dörzsöli a tenyerét, amikor látja, hogy milyen határozatokat hoznak amerikai kol­légáink. Mi inkább nem vennénk részt ebben a vitában, mely pont akkor zajlik, amikor nyilvános elismerésünk ügyében komoly haladást értünk el Izraelben”.

Egy amerikai reformrabbi, Shira Stern – az amerikai reformrabbi-szövetség Női Rabbinikus Hálózatának társel­nöke – azonban más megfontolásokat hangoztatott: „Nem hiszem, hogy fel tudnánk áldozni gyülekezetünk tagjainak és sok más zsidónak az érdekeit, míg arra Mó­runk, hogy az izraeli politika felzárkózzon az amerikai va­lósághoz. “

IZRAEL A VILÁG ÖTÖDIK LEGNAGYOBB FEGYVEREXPORTŐRE …az Egyesült Államok, Oroszország, Rína és Franciaország után. Az izraeli védelmi minisztérium nemrég közzétett jelentése szerint az ország fegyvertermelé­sének mindössze 25 százalékát értékesíti belföldön. Ellensé­geinek hatalmas számbeli túlerejét a zsidó állam csak tech­nikai fölénnyel tudja ellensúlyozni. A hatalmas beruházáso­kat igénylő modem fegyverzetet viszont az izraeli gyártók csak akkor képesek gazdaságosan előállítani, ha termékeik javát exportálják. Ha az exporttal föl kéne hagyniuk, az izra­eli fegyvergyártás összeomlana – figyelmeztetett a miniszté­rium egyik illetékese, válaszul azokra a kezdeményezésekre, amelyek a fegyverkereskedelem szigorítását követelik. Je­lenleg ugyanis az ilyen üzleti vállalkozáshoz mindössze egy erkölcsi bizonyítvány szükséges Izraelben. Ennek megfelelő­en ebben az üzletágban mintegy kétezer cég, illetve magán- vállalkozó mozog, akik a kézifegyvertől a harci helikopterig mindent kínálnak. A kereskedelmet ugyanis nem korlátoz­zák, csupán egyes embargós high-tech termékek, illetve el­lenséges országok (pl. Irak, Irán) vannak tilalmi listán. A szi­gorítás hívei azzal érvelnek, hogy a jelenlegi szabályozatlan viszonyok között ellenséges országok is hozzájuthatnak a fejlett izraeli haditechnikához, mert a hatalmas profit remé­nyében egyesek még a hazaárulástól sem riadnak vissza. Nemrég vettek őrizetbe két kereskedőt, akik egy semleges közvetítő segítségével Iránba juttattak el fegyvereket.

IZRAELIEK CSECSEN FOGSÁGBAN Az izraeli Laura Lichtmann 1999 nyarán a kaukázusi Nálcsik városába uta­zott, hogy ott élő nagyanyját meglátogassa. Érkezése után nem sokkal azonban csecsen emberrablók fogságába került, akik egymillió dollár váltságdíjat követeltek érte. A nőt végül az orosz biztonsági erők szabadították ki a múlt év végén.

A csecsének által fogva tartott több száz külföldi túsz között számos izraeli és zsidó is található. A csecsének szilárdan hisz­nek abban, hogy Izrael és a világ zsidósága nem hagyja majára állampolgárait, illetve hitsorsosait, és kifizeti értük a váltságdíjat.

HARÉDI VILÁG – TILOS AZ INTERNET? Az ultraor­todox világon belül is radikálisnak számító Eda Harédit cso­port rabbijai nemrég határozatot tettek közzé: híveik számára tilos az Internet használata, mert az „halálos méreg”, mely „elégeti a lelkeket”. Az ultra-radikális csoport döntése nagy visszhangot váltott ki a harédi világban – melynek ők alig öt százalékát képviselik. Az Internet ugyanis „házhoz szállítja” a szekuláris világból mindazt, amit a Tóra-hű ortodoxia nem kí­ván otthon látni: nemcsak a legátkosabb szexet és erőszakot, a könnyelmű szórakozást, de a mindenben kétkedő és min­den megváltó eszmével szemben szkeptikus modem világ megannyi üzenetét is. A harédi háztartások túlnyomó többsé­gében nincs televízió, nem járnak a mainstream sajtó termé­kei, nincsenek modem szekuláris témájú könyvek. A harédiek általában nem járnak moziba, színházba, gyermekeik saját iskolarendszerükben tanulnak, és nem járnak egyetemre, amelynek frivol és világias szelleme nem egyeztethető össze a vallásos jámborsággal. Az Internet tiltása ezért logikus kö­vetkezménye a modern világtól elzárkózni kívánó életformá­nak. A legtöbb harédi mozgalomnak nincs is internetes hon­lapja: kivétel a Chabad Lubavics, amely minden új technikát szívesen fölhasznál, ha azzal a jó ügyet mozdítja elő.

Mindeddig azonban a harédi rabbik többsége nem követte ezt a radikális döntést. Jó okuk van rá: a számítógép és az Internet a vallásos világban is az egyik legfontosabb megél­hetési forrássá lépett elő. Az egyetemi végzettséggel nem rendelkező, minden ünnepet szigorúan megtartó, a világias közeget kerülő radikális vallásos réteg igen nagy hátránnyal indul a munkaerőpiacon. A jövedelemre pedig már nagy csa­ládjuk miatt is égető szükségük van. A számítógép ideális megoldás mindezekre a gondokra: a munka otthon végez­hető, tetszés szerinti időbeosztással és az ehhez szükséges szaktudás is elsajátítható anélkül, hogy kimozdulnának meg­szokott közegükből. Főképp a nők számára optimális a prog­ramozói munka, mivel ők családi kötelmeik miatt még ke­vésbé képesek az otthonuktól távoli, rendszeres munkavég­zésre. A számítógéppel való ellátottság terén a radikális val­lásos réteg felülmúlja az izraeli átlagot: a 80-100 ezerre be­csült harédi otthon egyharmadában van komputer.

Ma azonban a számítógép és az internet elválaszthatatlan fogalmak. A megélhetést biztosító készség így harédi nézőpontból egyben súlyos veszélyforrás is. A legtöbb rabbi egyelőre beéri annyival, hogy óvja követőit a számítástechni­ka iránti kritikátlan lelkesedéstől és e médium használatát igyekszik szigorúan a munkavégzésre korlátozni. Az egyértel­mű tiltást nem tartják célravezetőnek, mivel a számítástech­nika oly mértékben része a vallásos közeg megélhetésének, amit többé nem lehet kiiktatni. Ezt támasztja alá az ügyről hírt adó Jerusalem Report vizsgálódása: a szolgáltatók sze­rint a tiltást követő hetekben nem csökkent az Internet-fel­használás a vallásos negyedekben.

Címkék:2000-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Párizsi levél – Találkozás Chedva Ferenci festőművésznővel

Párizsi levél Találkozás Chedva Ferenci festőművésznővel A Rue des Rosiers egyik neves ga­lériájában, a Galerie Dimában csodáltam meg újra az...

Uralkodjék az anarchia!

Uralkodjék az anarchia! Huszonhárom évvel az indulás után a Negev sivatagban működő Számár kibuc alapítói még mindig sikeresek, pedig szabály...

Close