Szombat előfizetés 2017

Herzl: A zsidó állam

Írta: Török Petra - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink, Izrael

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Centenáriumi emlékezés a Zsidó Múzeumban

Amikor világos lett, elkezdtük fürkész­ni a messziséget, jobboldalt a messziségben két hegycsúcs látszott apró pon­tok gyanánt. Vegyes érzelmekkel köze­ledtünk atyáink földjéhez. – A fény­képen egy hatalmasnak tetsző, sötét ruhába öltözött, árnyékot alig vető alak – Herzl Tivadar – áll a sivatag közepén. A láthatáron néhány elszórt ház. Ez Pa­lesztina (h)őskora.

A fenti idézet 1898. október 27-én íródott, és e képpel együtt volt látható, olvasható márciusban a Herzl Tivadar: Judenstaat 1896-1996 címmel rende­zett, a Magyar Zsidó Múzeum, a Magyarországi Cionista Szövetség és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem közös kiállí­tásának egyik tablóján. Időszerűségét pedig, ahogyan a cím is mutatja, Herzl: A zsidó állam című, vékony röpirata megjelenésének centenáriuma szolgál­tatja. A kiállítást megnyitó beszédében Englander Tibor, a Magyarországi Cio­nista Szövetség elnöke beszédében

a történelem máig megrázó csodájának

nevezte a palesztinai letelepedést, a zsidó állam megteremtését és a héber nyelv újjászületését. Olyan csodának, amihez a 20. században csak a Holdra szállás érhet fel, ám „a Hold-utazás megváltoztatott, míg Izrael állam meg­születése pedig feltámasztott valamit”. Megjegyzése szerint a 20. századi izmu­sok közül egyedül a cionizmus ért el teljes sikert, olyannyira tartósat, hogy tíz-tizenöt éven belül a legtöbb zsidó Iz­raelben él majd. Megnyitója végén né­mileg szemrehányóan jegyezte meg, hogy Budapest városa Herzlről teret vagy utcát máig nem nevezett el.

Herzl Tivadart – a homoktenger köze­pén állva – megörökítő kép szimboli­kus jelentőségű, hiszen a Herzl szemé­lyiségét mindmáig övező titokzatosságot, a „zsidó állam” gondolat megszüle­tésének misztikumát is magában rejti. A kiállítás megnyitóját követő emlék­ülés előadásai ezt szintén érintették.

Bátrak voltak, akik mertek

– talán némileg eltévedtnek tetszik a Herzl-emlékülésen egy Ady-idézet feltű­nése, azonban ez koránt sincs így. Ferenczi László: Herzl, a magyar című elő­adásában Herzl személyiségében és írá­saiban a magyar romantika örökségét mutatta be Israel Zangwill feljegyzései nyomán. A Londonban élő híres zsidó szépíró, akinek nevét már első, 1892-es műve: A gettó gyermekei híressé tette, egy Herzlről szóló esszéjében a zsidó ál­lam írójának magyar tulajdonságairól is beszél, három jellemvonást említve: ma­gyar képzelőerő, írói öntudat, zsidó szív. Ferenczi László gondolatmenetét azzal zárta, hogy az összehasonlító irodalomtudomány még sokat tehet azért, hogy Herzl teljes személyiségét felderítse.

A magyar patriotizmus erősebbnek bizonyult a zsidó nacionalizmusnál

– a magyarországi zsidóság Herzl utópiá­nak tetsző elképzelése helyett Magyaror­szágot, a Monarchiát és a „a jó Ferenc Jó­zsefet” választotta. Ez derült ki Schweitzer Gábor: Herzl, a Judenstaat és Ma­gyarország című előadásából, amelyben felvázolta, hogy Herzl könyvét kik, mi­lyen érzésekkel fogadták száz éve Ma­gyarországon; ezzel párhuzamban pe­dig értékelte a politikai cionizmus meg­jelenésének társadalmi és politikai kö­rülményeit. Az összkép, ami A zsidó ál­lam és általában a cionizmus mozgal­mának fogadtatásáról kirajzolódott, nem volt kedvező, és ez Herzl számára is nyilvánvalóvá tette, hogy a magyar zsidóság tömegeire a századfordulón korántsem számíthat.

Ortodox cionistának lenni Magyarországon

nem volt minden izgalom nélkül való” – ezt bizonyította Kiss József az 1896-tól 1927-28-ig tartó időszakot áttekin­tő, Az ortodox rabbik és a cionizmus cí­mű előadása. Érdeklődésének közép­pontjában az 1904-es pozsonyi mizrahista (vallásos cionista) világkong­resszus ortodox fogadtatása és értéke­lése állt. Az ortodox körök álláspontja nem sokat változott az első, 1897 nya­rán a Zsidó Híradó-bán megjelent, cio­nizmusról szóló állásfoglaláshoz mér­ten sem. Az ugyanis meddő és nevetsé­ges törekvésnek nevezte a cionizmust, melytől magára adó valódi ortodox zsi­dónak el kell határolódnia. Kiss József előadásában részletesen szólt a két ki­vételről: Mose Arje Roth pápai rabbi­ról, aki – mert részt vett a bázeli cionista világkongresszuson -, támadások ke­reszttüzében állt, és Mose Glasner ko­lozsvári ortodox főrabbiról, aki 1923-ban, tisztségéről lemondva, Jeruzsá­lemben telepedett le.

Külpolitikai business

– így jellemezte Novák Attila a ma­gyar hatóságok és a cionista mozgalom diplomáciai kapcsolatait az 1930-as évek második felében. A magyar cio­nistákra 1935-36 táján nehéz idők kö­szöntöttek: a hitközség demokratizálá­sára tett kísérletek eredményei kétsé­gesek voltak, a magyar belügyi hatósá­gok zaklatásai egyre gyakoribbakká váltak, nem hosszabbították meg a Pro Palesztina Szövetség gyűjtési en­gedélyét, és így tovább. A nemzetközi cionista körök azt remélték, hogy a magyarság és a zsidóság közti érdekközösség hangsúlyozásával, nézetei­nek a nemzeti retorika nyelvén való előadásával a magyar belügyi szervek­nél eredményeket érhetnek el. A ki­sebbségi jogokra való hivatkozás egy szétszabdalt Magyarországon érzé­keny reakciókat váltott ki. A magyar ki­sebbség jogainak támogatásáért adják meg a zsidó kisebbség jogait Magyarországon – szólt az alku Nachum Goldmann és a magyar kormányt képviselő Apor Gábor között. Mindebből azon­ban üzlet már nem lehetett, a kérdés 1939-ben időszerűtlenné vált.

Bázeli kitekintésre

adott lehetőséget Peter Habernek, a bázeli egyetem fiatal kutatójának beszá­molója. A neves egyetemen 1993/94-től kezdve Heiko Haumann professzor történeti szemináriumainak középpontjában a cionista világkongresszus, a mozgalom története és annak euró­pai fogadtatása állt. Az egyetemi hall­gatókat tömörítő kör egy 1997-ben rendezendő nagy bázeli cionista kiállítás és kísérő rendezvényeinek meg­szervezését tervezi. Peter Haber is­mertette a majdani kiállítással kap­csolatos elképzeléseket, a bemuta­tásra kerülő anyagok csoportjait. Ezek között fokozott magyar érdeklő­désre tarthat számot Natonek Jó­zsef, az első politikai cionista életművének bemutatása.

Peter Haber előadása második részé­ben csoportjuk eddigi eredményeit is­mertette. Történeti-szociográfiai kutatá­sokat végeznek a századfordulón és a század elején Svájcba érkezett kelet-európai immigráns zsidó tömegek letele­pedésével, beolvadásával kapcsolatban. Feldolgozták a pozsonyi Steiner család történetét, és felderítették egy bázeli cio­nista újság keletkezésének körülményeit.

 

Címkék:1996-04

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

„Mindenre választ kap, ha bejön az irodámba”

A magyar ortodoxia 1995ös zárszámadó közgyűlése 1996. február 27-én délután 4 órára hirdette meg a Budapes­ti Autonóm Ortodox hitközség éves...

Bill Clintonnak, az USA elnöké­nek üzenete a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola megnyitójára

Gratulálok, és szívből jövő üdvöz­letemet küldöm a Rónáid S. Lau­der Alapítvány által nagylelkűen támogatott új Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola...

Close