Helybenjáras, vagy fény az alagút végén

Kárpótlási tárgyalások

1996. január 14-én újabb fordulóra ült össze a kárpótlás jogi problémáit tisztázni hivatott albizottság, melyben a kor­mány, a WJRO (a külföldi zsidóság által létrehozott kárpótlá­si világszervezet) és a magyarországi zsidóság képviselői vettek részt. (Utóbbiakat a hitközség képviselte). A kormány – az eddigi gyakorlattal ellentétben – külön meghívta a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete (MUSZOE) képvi­selőjét, amelynek hiányát már az eddigi tárgyalások során is kifogásolta. (A MUSZOE vezetője, Schwartz István Mihály eddig nem tudott megegyezni képviseletük módjáról a töb­bi magyarországi zsidó szervezettel, amelyek – megállapo­dásuk szerint – két helyet tartanak fönn számára a 26 man­dátumból döntéshozó testületükben.) Schwartz István Mi­hály népes küldöttség élén jelent meg és nézeteit bő terje­delemben fejtette ki, minek következtében az érdemi tár­gyalásokra fordítható idő erősen lecsökkent. (Nem tudni, a kormány rendszeresíteni kívánja-e a MUSZOE meghívását a tárgyalásokra, tekintettel arra, hogy nyilvánvalóan aggályos­nak, esetleg a majdani megállapodás legitimitását meg- kérdőjelezőnek tartja, hogy a magyarországi zsidó szerveze­tek tárgyalóküldöttsége a MUSZOE előzetes felhatalmazásá­val nem rendelkezik.)
A tárgyaló felek gyakorlatilag megállapodtak abban, hogy a kormány által a zsidóságnak visszajuttatandó vagyont egy közalapítvány felügyelete alá helyezik, és annak kuratóriumá­ban részt vesz a kormány (amely csak 1-2 helyre tart igényt) a hazai és a külföldi zsidóság is. Információink szerint a ku­ratóriumban birtokolt szavazati arányokról az érintettek né­zetei egyelőre még távol esnek egymástól.
A WJRO felfogása eltér a kormány és a honi zsidóság kép­viselőinek álláspontjától abban, hogy melyik “kalapba” kerül­jön a kommunisták által államosított ingatlanok ügye. A WJRO szerint ez is a jóvátételi tárgyalások körébe tartozik, míg a többiek ezt az egyházi kárpótlás jogilag már rendezett keretei között kívánják lebonyolítani. (Utóbbi esetben ezek sorsába a WJRO-nak nem lenne beleszólása, amit a honi zsi­dó szervezetek valószínűleg nemigen bánnának.)
A megállapodást ezúttal sem írták alá, de előtérbe került a zsidó szervezetek által már többször felvetetett javaslat: amíg a kárpótlás végleges és átfogó rendezése megtörténik, juttasson a kormány (pénz és ingatlanok formájában) egy olyan összegű kárpótlási előleget a zsidóságnak, amely égető gondjait (iskolák, szociális ellátás, helyiségproblémák) enyhí­ti, ha nem is oldja meg.
A tárgyalásokról a Hitközség utólag tájékoztatta a többi ho­ni zsidó szervezetet, melyek közül kettő az előzetes informá­ciók és a részvételi lehetőség hiányát erősen kifogásolva lo­jalitása és az eddigi megállapodás felülvizsgálatát helyezte ki­látásba, ha e téren nem történik változás.