Hazai hírek

MAGYAR BOCSÁNATKÉRÉS A HOLOCAUSTÉRT Október negye­dikén este Kovács László külügy­miniszter a Zsidó Világkongresszus képviselőivel folytatott találkozáson Horn Gyula miniszterelnök nevében nyilatkozatot olvasott fel. Ebben az MTI jelentése szerint többek közt a következők hangzottak el: Ötven év történelmi tapasztalata talán elegendő idő a magyar nemzetnek ahhoz, hogy bátran, becsületesen szembenézzen ön­magával, miként azt először a németek tették a háború után.

…a történelem bocsánatkérésre kötelez bennünket, 600 ezer meggyil­kolt és több tízezer deportált, megkín­zott honfitársunkért. Bocsánatot kell kémünk az elégetett orvosokért, a halál­ra vert művészekért, a meggyilkolt bol­tosokért és kereskedőkért, azokért a nőkért, akik nem válhattak anyává és nagyszülővé.

Kovács László kitért arra is, hogy Magyarországon nem 1944-ben kez­dődtek a zsidóüldözések, hanem 1919-ben, a fehérterror idején.

DÍJ AZ AFG-NAK Dr. Berend Ivánné, az Anna Frank Gimnázium igazgatónője Jeruzsálemben vette át Ezer Weizmantól, Izrael Állam el­nökétől az iskolának adott Sazar-díjat. Izrael 1963-70 közötti elnökéről Zalman Sazarról elnevezett díjat az az is­kola vagy oktatással foglalkozó in­tézmény nyeri el, amelyik a di­aszpórában kiemelkedő eredményt ér el a zsidó öntudat megőrzésében, erősítésében, az oktatásban és a cionista nevelésben.

A magas állami kitüntetést az idén 15. alkalommal adták át, és 1994-ben az Anna Frank Gimnázium mellett egy-egy francia, mexikói, argentin, kanadai és két amerikai iskola, illetve pedagógiai intézmény jutott a Sazar-díjhoz.

AZ IZRAELI FŐÜGYÉSZHE­LYETTES BUDAPESTEN Slomo Guberman főügyész-helyettes vezeté­sével az izraeli Igazságügyi Minisz­térium négytagú delegációja tett látogatást Magyarországon. A magyar Igazságügyi Minisztérium sajtó- osztálya által kiadott tájékoztató szerint a küldöttség a jogi együttműködésről tárgyalt magyar partnerével, továbbá bepillantást nyert a magyar jogalkotás és igazságszolgáltatás munkájába. Azt a majdnem minden országos napilap­ban megjelent hírt, mely szerint a tár­gyalások során érintik a magyar állam által a zsidóságnak fizetendő kárpótlás kérdését is, a megkérdezettek erőtelje­sen cáfolták. Erre még napirenden kívül, informális úton sem került sor – tájékoztatott Dr. Baranyó György az IM sajtófőnöke, aki néhány nappal korábban még nem zárta ki a le­hetőséget. Ezt az információt erősítette meg az izraeli nagykövetség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) is – amelyet – dr. Feldmájer Péter elnök tájé­koztatása szerint – nem értesítettek hi­vatalosan a delegáció ittlétéről.

ZSIDÓ-ZSIDÓ JÓVÁTÉTELI TÁRGYALÁSOK Naftali Lavi vezetésével Magyarországon járt és a kárpótlás kérdéséről tárgyalt a magyarországi zsidóság képviselőivel a World Jewish Restitution Organization (WJRO) küldöttsége. A tár­gyaláson, amelyen a Munkaszolgála­tosok Országos Egyesületének kivételével minden honi zsidó szervezet képviseltette magát, egyebek közt abban állapodtak meg, hogy három szakbizottságot hoznak létre – tájé­koztatott Korányi László, aki a B’nai B’rith képviseletében vett részt a tár­gyaláson . Az első bizottság a Jehuda Don professzor által folytatott ku­tatásokat (ld. lapunk 5. oldalát) kíséri figyelemmel, melyek a magyar zsidóság által elszenvedett anyagi kár nagyságát kívánják fölmérni. A máso­dik bizottság jelöli ki a delegációt, amely majdan a kormánnyal folyta­tandó tárgyalásokon képviseli a magyar zsidóságot. (E bizottság fölállításában a honi zsidó szervezetek már korábban megegyeztek (lásd. Szombat, 1994. ok­tóber, 7. oldal) a WJRO tárgya­lóküldöttsége pedig erre most áldását adta. A harmadik, most fölállítandó bizottság megpróbál stratégiát kidol­gozni, hogy az állam által majdan (remélhetőleg) juttatandó kárpótlás hatékony felhasználására. Amíg a kár felmérésére irányuló kutatások nem zárulnak le, a kárpótlás nagyságáról tár­gyalni nehéz, de annak módjáról meg lehet egyezni. Megértjük, hogy a kormány, jelenlegi gondjai között, erre még nem tudott időt szakítani, mi a magunk részéről várjuk jelentkezését – mondotta dr. Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ elnöke.

MAGYAR IZRAELI BARÁTI TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS TA­LÁLKOZÓJA zajlott október 2-án Zalaegerszegen, a felújított zsinagóga épületében. A találkozón jelen volt és felszólalt Bogár Imre a város polgármestere, Joel Alon, Izrael budapesti nagykövete, Zoltai Gusztáv, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója. Az MTI tudósítása szerint Zoltai Gusztáv hoz­zászólásában a kárpótlással kapcso­latban egyebek közt a következőket mondotta: „Számunkra a jövő kérdése, elérkezik-e ez az ország végre oda, hogy a magyar zsidóság ne csak szülő­földjének, hanem hazájának is te­kinthesse.”

A találkozó alkalmából avatták fel ünnepélyesen a felújított zsinagógát.

TÍMÁR GYÖRGY MÓDOSÍTÓ JAVASLATA A Kisgazdapárt szí­neiben parlamenti képviselőséget szer­zett Tímár György, aki egyebek között azzal okozott feltűnést, hogy zsidó származása ellenére elvállalta a gyilkosság­gal vádolt szélsőjobboldali Romhányi László védelmét, most törvénymódosítás napirendre tűzését javasolta. A módosítás lényege, hogy ne csak a harctéri szolgálatot teljesített munkaszolgálatosok kapjanak kár­térítést, hanem minden munkaszolgála­tos. A javaslatot a parlament elfogadta. Mint ismeretes, dr. Tímár álláspontja az, hogy a kárpótlás nem elégséges, a zsidóságtól elvett javakért teljes értékű kárpótlás jár.