Szombat előfizetés 2017

Három évtizede rabbi Svájcban

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Hagyomány

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Dr. Jakob Teichman – azaz Teichman Jakab, a budapesti Rabbiképző Intézet egykori növendéketöbb mint harminc éve él Svájcban. Amikor a Svájci Államszövetség 700 éves jubileuma alkalmából nyilatkozatra kérték fel, a következőket írta:

A nagy tekintélyű zsidó vallásfilozófus, törvénytudós és orvos, Majmuni Mózes műveiben nem is egyszer dicséri az „arany középutat”, amin a kötelesség- és felelősségtudattal bíró hívő embernek járnia kell. Gyakran volt alkalmam megfigyelni, milyen természetességgel tartja magát a svájci ehhez a szabályhoz, tartózkodván elsietett véleménynyilvánításoktól és túlbuzgó cselekvésektől, ott is, ahol más államok polgárai már rég határozatokat fogadtak el, sőt meg is valósítottak. Újra meg újra megállapíthattam ezt a kiegyensúlyozottságot, igen, ezt a higgadtságot a politikában, szociális kérdések megítélésében, a „jobb” és a „bal” közti választásban, a különféle „izmusokban”.

Lehetséges, hogy ez az alapmagatartás lassabban vezet a haladáshoz, mégis lépten-nyomon érezni azt a „megélt demokráciát”, ami mélyen be van ágyazva a népbe, és amit nem „fentről” diktálnak. A jó és a nem jó, az igazságos és az igazságtalan közti helyes választás, sajnos mindenben, amit az ember tesz, sohasem tökéletes, ámde ennek a demokráciának a szabadságában azt érzem, hogy az ember a jót mindenki számára óhajtja és hogy embertársának senki sem szeretne rosszat.

Nekünk, személyesen különösen jó érzésünk volt annak megélése, ahogy a feleségem, aki pszichológus és pszichoterapeuta, tanulmányait a zürichi egyetemen befejezhette, és hogy a fiaink itt nemcsak elvégezhették az egyetemet, de diáktársaikkal nyíltan beszélhettek róla, hogy ők mint zsidók miért esznek a menzán salátákat, húst azonban nem…

Ami a magam hivatásának gyakorlását illeti, újból meg újból mélységes boldogság tölt el, hogy nekem ebben a légkörben sohasem kell alakoskodnom, hogy a vita öröme – ez a jó svájci hagyomány – lehetővé teszi számomra, hogy nézeteimet keresztény embertársaimnak nyíltan tudtukra adhassam, és hogy zsidó emberekkel nem csupán szigorú vallási előírásainkra vagyok kénytelen utalni – amiknek lazítására nincs jogom -, hanem bármikor szabad emberi oldalamról is megnyilatkoznom. Rég mögöttem levő ifjúságomban is már erről álmodtam.

Hálám jeleként mindazok iránt, akik segítettek nekünk, gondolatban hadd nyújtsak át nekik egy szál rózsát a Dreiwiesen utcai kertecskénkből…

 

Címkék:1991-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Hesván, az ünnep nélküli hónap

Elmúltak tisrí havának nagy, őszi ünnepei, a komor-felséges Ros háSáná és Jóm Kippúr, a kedves Szukkót, az örömöt árasztó Szimhát...

Az abortusz és a zsidó vallás

A Mózes öt könyvében művi vetélésre való utalást nem találtunk. Egy helyen szól a beleset folytán bekövetkezett vetélésről: „Ha férfiak...

Close