Hággádák

Írta: Schőner Alfréd - Rovat: Archívum, Hagyomány

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Művészet és kuriozitás

A hágádá sel peszah a széderesti szertartás imakönyve. Oldalait évszázadok óta illusztrálják.

A Szarajevói Hággáda

A középkori illusztrált kéziratos hággádák között kétségkívül ez az egyik legszebb és legfontosabb, s mindenképpen a legismertebb. Története a következő: 1894-ben Szarajevóban, a helyi szefárd közösségnél egy fiatalember jelent meg, hogy eladja a hosszú generációk óta családja tulajdonában lévő könyvet, amelyet széder esténként használtak. Így került a „Szarajevói Hággáda” a helyi hitközség, majd később a Boszniai Nemzeti Gyűjtemény tulajdonába.

Az elmúlt évtizedek alatt művészettörténészek elemezték e vallási és kultúrtörténeti kincs minden részletét, s határozták meg helyét a középkori illusztrált kéziratosság fejlődéstörténetében.

A „Szarajevói Hággádá”-t a 14. század második felében írták és illusztrálták Barcelonában. A könyv 165 oldalt tartalmaz, az egyes lapok nagysága 22 x 16 cm, s a hággáda korabeli ismert szövegén kívül pijjutokat, azaz ünnepi liturgiai költeményeket is magában foglal. A szavak ún. spanyol quadrat betűkkel íródtak. Stílusjegyei az 1343-as II. Chaime, aragóniai király Krónikájának, és az 1320-ban, szintén Barcelonában készült, Arany Hággádának hatását mutatják. A kéziratos könyv a zsidók 1492-es spanyolországi kiűzetése után Itáliába került. A bejegyzésekből megtudhatjuk, hogy 1510-ben, majd 1609-ben tovább adták, s nyomon követhető benne az egykori cenzor, Giovanni Domenico kézjegye is.

Művészettörténeti szempontból rendkívül jelentős a figurális ábrázolások sokszínűsége, gazdasága, epikus jellege. A képi megjelenítésben a Tóra kronológiáját követve, a világ teremtésétől egészen Mózes haláláig kísérhetjük az eseményeket. Majd a Bét Hámikdás és az egykori barcelonai Bét Hákneszet enteriőrje után a peszáhi előkészületeket rajzolta, illusztrálta a művész. A színek kavalkádja gótikus pompát és az úgynevezett „Aranykor” hangulatát sugallja.

A Prágai Hággáda

Habár a nyomtatás feltalálása után, de még a Spanyolországból való kiűzetés előtt már megjelent nyomtatott hággáda, azonban a kolofon hiányossága miatt a készítés időpontja nem határozható meg pontosan. A Soncinóból (Itália), 1486-ból származó nyomtatott hággáda, a Casalmaggioréban (Itália) szintén 1486-ban kiadott publikáció szövegillusztráció nélkül jelent meg.

Elsősorban a nem zsidó teológusok részére készült az első képi díszítéssel gazdagított, de nem héber, hanem latin szöveggel ellátott hággáda a németországi Frankfurt am Mainban, 1512-ben.

A héber nyelvű könyvnyomtatás történelmi eseménye volt, amikor 1526-ban, Prágában Rabbi Gerson Hákohén kiadásában megjelent az első fametszetes, művészi ízléssel komponált, s gazdag képzelőerőre valló, illusztrált hággáda. A könyv azóta számos kiadásban jelent meg, ezek közül hadd említsük meg a Jeruzsálemben, 1972-ben napvilágot látott facsimile publikációt.

A német és olasz stílustörténeti jegyeket tükröző Prágai Hággáda a folkloristák kiváló forrásművének tekinthető. Az illusztrációkból következtetéseket lehet levonni a 16. század elejének szokásaira, divatjára, világszemléletére, vallási gyakorlatára. A könyv betűtípusai a közép-európai askenáz kalligráfia jegyeit hordozzák.

A „Prágai Hággáda” stílusteremtő kompozíciói közül két oldalt emelünk ki. Az egyiken a „Kchá láhmá ánjá”-t körülölelő keretben Dávid és Góliát története, illetve Salamon ítélete látható. A másikon a „Sfoch hámátchá” mondatait kompozíció-sor keretezi. Jobb oldalon a Bírák 76.9-ből jól ismert Sámson-jelenet, bal oldalon Éva plasztikus alakja alatt a Holofernest megölő Juditot ábrázolta a művész. A kép közepén 3 Messiás eljövetelére utaló (Zechárja 9.9) részlet a megváltás reményének teológiai képzetét jeleníti meg.

Hággáda amharául

És lészen ama napon, másodszor kinyújtja az Úr az Ő kezét, hogy megszerezze népe maradékát, amely megmarad Assurból és Egyiptomból, Patroszból, Kusból, Etámból, Sineárból és Camatból, meg a tenger szigeteiből. És zászlót emel a nemzeteknek és összegyűjti Izrael elszéledtjeit és Jehuda elszórtjait egybe hozza a földnek négy széléről.” (Jesája 11.11 IMIT Szentírás fordítása, Budapest, 1903.)

1984-ben látott napvilágot Izraelben az első amhara, illetve amhara és héber nyelven megjelentetett hággáda. Az amhara, az etióp zsidóság nyelve is.

A Jesája prófétától előbb idézett mondat köszönti az olvasót az első oldalon. Érthető, hiszen a citátum „Kus” szava Etiópiát jelenti.

Bevezetőjében a jelenleg Etiópiában diplomáciai szolgálatot teljesítő Yosefe Hadane, aki az „Izraelben élő etióp zsidóság főrabbija” címet viselte, vallástörténeti eseményként értékelte a könyv megjelenését.

Hadane kiváló előrelátással megérezte, hogy eljön az ideje az etióp zsidók tömeges kivándorlásának is. Ez a hággáda mint minden jelentős első publikáció revelálólag hatott az Afrikából hazaérkezett testvérekre, hiszen anyanyelvükön olvashatják azóta a Kivonulás Történetét.

Az első fejezet „A peszáh előtti alapfogalmak” címet viseli. Ez rendkívül fontos rész, mert az Etiópiából érkezettek, tőlünk eltérő formában tartották meg a peszáh ünnepét. Egyébként is alig, vagy egyáltalán nem ismert előttük az írásbeli és a Szóbeli Tan. Az izráeli társadalomba való beilleszkedés nélkülözhetetlen eleme az itteni szellemi-vallási normák ismerete.

Az Ámhárit Hággáda többi fejezete a klasszikus sorrendet követi. A „Peszáhi edények előkészítése” után az „Ünnepest szabályai”, majd a „Széder rendjének törvényei” következnek. Ezután a hagyományos szöveg olvasható, amelyet didaktikus jellegű illusztrációs anyag egészít ki.

Az etióp zsidóság életében már bekövetkezett a „csoda”. „Tudtul adják az utódoknak a megmenekülés racionális történetét.

 

Címkék:1993-04

Peszah a Kaukázusban

Estefelé a kaukázusi zsidók felöltik ünnepi „szabadság ”-ruhájukat. Övükbe tőrt vagy pisztolyt rejtenek, majd elmennek a zsinagógába, hogy elmondják imáikat...

1993. márciusi szám

Olvasóink írják / A Szombat válaszol Kötelességmulasztás, vagy tehetetlenség? Sz. É.: Lesz-e német kártérítés? Német jóvátétel tisztázódik egy félreértés? Csak...

Close