Szombat előfizetés 2017

Ha én ezt a klubban egyszer elmesélem…

Írta: Szegő Krisztina - Rovat: Archívum, Gazdaság

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Az üzleti, menedzser és vállalkozói klubok terjedésével egyidőben, először tavaly keresték meg lapunkat (Szombat, 1992. január „A gazdasági rovat postájából”) az ötlettel, „alapítson az újság gazdasági rovata klubot, amely várná a magyarországi vállalkozókat, gyárosokat, kereskedőket, valamint az állandóan vagy ideiglenesen Budapesten tartózkodó külföldi szakembereket”. Az azóta eltelt időben egyre többen és egyre sürgetőbben fordulnak hozzánk hasonló igénnyel Az érdeklődés arról győzte meg szerkesztőségünket, hogy olvasóink számára valóban szükséges és hasznos lehet egy ilyen kezdeményezés.

Az üzleti klubok eredete és története amint az üzleti életben szinte minden másé -, az angolszász hagyományokhoz vezethető vissza. A 17. század elején a klubok elődeinek teleinthető fogadók, kocsmák még igen kevéssé hasonlítanak a Verne-regényekből elibénk táruló gazdagon berendezett, bőrfotelekkel, süppedős szőnyegekkel, inasokkal és szivarfüsttel jellemzett előkelő hangulatú intézményekre. Ekkor még pusztán baráti társaságok, asztaltársaságok találkozóhelyei alakultak ki, ahol újságolvasás és egy korsó sör mellett megvitathatták a legfrissebb eseményeket, híreket. A regisztrált klubtagok elődeinek tehát az egyes fogadók törzsasztalai, törzsközönsége tekinthető. Érdekességük, hogy e találkozóhelyek és találkozók üzleti jellege már a kezdet kezdetén is követhető volt, hiszen tudunk olyan londoni fogadóról, amely az üzletkötések elősegítése érdekében külön raktárakat működtetett, amelyekben a felek egymás árukészletét megtekinthették.

A klubélet másik jelentős színtere a kávéházak világa volt, Európában ekkor ismerték meg a kávét, illetve ekkor kezdett elterjedni és közismertté válni. London üzleti negyedében rövid időn belül 82 kávéház nyílt. A törzsközönség amelyet azonban ekkor már megválogattak kávéja mellé kedvenc lapját is megkapta. E kezdeti időkben a vendégek nem ragaszkodtak még törzshelyükhöz, sőt illett az újonnan nyílt klubokat sorra kipróbálni. A szakmai, illetve társadalmi rétegződés ekkor már tapasztalható volt az egyes társaságokban. Jellemző módon ilyen kávéházi asztalok mellett alapították a Royal Society-t és a Bank of England-ot is az 1600-as évek végén.

Arisztokraták és polgárok

Exkluzív, zártkörű jellegüket a 18. században nyerték el, egyrészt a gyarmatbirodalom terjedésével, mivel a távoli tá­jakon szolgáló tisztek számára fontosnak tűnt a bennszülöttektől való elzárkózás, egy otthonra emlékeztető „angolos” környezetben. Ugyancsak közrejátszottak a folyamatban a pártharcok, amelynek nyomait az angol klubok sorában a Whigek Kit-Kat Clubja és a Thoryk Beefsteak Clubja őrizte. A 19. század első felében született a Wellington hercege által alapított Carlton Club, a liberális Reform Club és pár évvel később a Conservativ Club. A Carlton már a 20. századi konzervatív politika erődítményeként került a köztudatba, hiszen asztalai mellett miniszterek, miniszterelnökök sorsáról hoztak döntéseket. Ekkortól vált szokássá a taglétszám korlátozása, a jelentkezők szigorú szűrése és a felvételek során ajánlók, egyhangú szavazás és egyéb garanciák kikötése. A klubok rangját szigorú alapszabályuk és ahhoz való ragaszkodásuk is emelhette.

A gazdagodó polgárság az arisztokraták által alapított klubokat nem látogathatta, így saját, elsősorban szakmáik szerint (hajósok, kereskedők) alakuló társaságokba kezdtek járni. E korai polgári klubok leginkább a kontinensen oly elterjedt céhek, hanzák szigetországbeli hiányára épültek, szerepük ezért a kapcsolattartáson túl (ma is) a szakmai érdekvédelmet tartja szem előtt.

A klubok és a klubba járás hagyománya átszármazott az Újvilágba, ám ugyanezt a fejlődést már nem járta végig. Ebben a stádiumban már inkább a polgári és üzleti vonások domináltak. Ahogyan a tagok egyre gazdagabbak és befolyásosabbak lettek, úgy növekedett a klubok társasági szerepe is. Az amerikai üzleti klubok nyitottabbak, sokat veszítettek a zártkörű jellegből. Elvileg bárki számára elérhetők, csak fizetni tudják a borsos tagdíjakat, illetve bizonyítható legyen feddhetetlenségük. Érdekes módon ez a polgári jelleg később visszahatott az angliai klubokra, habár többségük ma is meglehetősen konvencionális maradt.

Az üzleti klub, túl azon, hogy tagjai számára kapcsolatteremtési lehetőségeket, és érdekvédelmet nyújt, infrastrukturális előnyöket kínál. Elegáns, nyugodt tárgyaló környezetet, éttermet, sportlehetőségeket. Mindez keretet adhat az üzletkötésekhez, főleg azok bevezető szakaszához, amelyet a tárgyalástechnika „közös báziskeresés”-nek nevez. Ilyen nyitótéma lehet a beszélgetés kezdeti nehézségeinek áthidalására maga a klub,és annak infrastruktúrája, egy szép környezet közös élménye.

Magyarországon Széchenyi István alapította az első klubot Pesti Casino, később Nemzeti Casino néven. Érdekessége, hogy ma is működik, bár 1945-ben megszűnt, 1987 óta most Kállay István professzor vezetésével minden szerdán az Astoria Szállóban tartják összejöveteleiket, szemközt egykori székházukkal, amelyet a legutóbbi évtizedekben a Szovjet Kultúra Házaként ismertünk. A Park Clubot 1895-ben alapították, majd ezt követte 1901-ben a máig is, ugyan vegetálva, de létező Fészek Művészklub, amely a század elején a vezető értelmiség, az akkori Gyáriparosok Szövetsége, illetve bankárok közkedvelt találkozóhelye volt.

Az a történelmi és gazdasági környezet, amely a 18. századi Angliában a klubokat létrehívta, Közép- és Kelet-Európában a 20. század végére látszik kialakulni. Az utóbbi 23 évben gomba módra szaporodtak a legkülönfélébb klubok. Többségük saját székházzal, étteremmel rendelkezik, más részük szerződéses viszonyban áll olyan vendéglátóipari létesítményekkel, ahol tagjai számára kedvezményeket nyújtanak. Ismét mások váltakozó helyszíneken, ám szakmailag igen komoly programokkal, előadásokkal, információszerzési és kapcsolatteremtési lehetőségekkel várják az üzletembereket.

Az első kategóriába tartozók, például a Bank Klub, a Symphatic, a Rubin Manager’s Club, a Szindbád, a Római Klub vagy a Petneházi Country Club főként éttermi és egyéb vendéglátóipari szolgáltatásaira helyezi a hangsúlyt. Igaz, ezek között megtalálhatók néhol a szállás- és sportlehetőségek is, sőt a rendezvények, összejövetelek, partyk és állófogadások szervezése mellett tárgyalási feltételeket is biztosít. Ez utóbbi kényelmes tárgyalótermet jelent, amelyhez irodai szolgáltatások, mint telefon, telex, fax, gépelés, fénymásolás, írásvetítő, tolmács- és hostessközvetítés, video-, gépkocsikölcsönzés, zene, üzenetközvetítés… járnak.

Zártkörű, szakmai klubok

Valamivel zártkörűbbnek tekinthetők azok a klubok, amelyek a szakmai oldalra helyezik a súlyt, lásd Top Manager Club 2000, BOOM Női Menedzserklub, Kir Royal Business Club, TWC (Trade World Club), Privát Profit Szerviz Club, bár többségük szintén rendelkezik saját székházzal, étteremmel (a Kir Royal például egyéb igények mellett kóser fogadások szervezését is vállalja). Egy részüknek saját újságjuk, kiadványuk van, illetve szoros kapcsolatban állnak valamely médiával. Ez már automatikusan magával hoz bizonyos szolgáltatásokat, kedvezményeket a tagok számára, tiszteletpéldányokon kívül bemutatkozási és hirdetési lehetőségeket is. Emellett pazar kínálatot nyújtanak tanfolyamok, előadások, kulturális programok, rendezvények, árubemutatók és ismertetők, továbbképzések, munkaebédek, találkozók, sajtófogadások, konferenciák terén. Sokan piackutatást, reklám- és propagandatevékenységet, évkönyvek és egyéb kiadványok készítését, jogi, pénzügyi és adótanácsadást, csődmegelőzést és csődmenedzselést, fejvadászatot, partnerkeresést és orvosi szolgáltatásokat is kínálnak. A TWC például kapcsolatban áll a World Contact és Transeurope Kft. számítógépes partnerközvetítő hálózatával.

A tagok általában műanyag, sorszámozott klubkártyát kapnak, ezek fokozatait szokás színekkel (ezüst, arany, gyémánt) jelölni. A tagdíjak évi 1000 forinttól akár 300 ezer forintig terjedhetnek. Persze a nagyon drága tagsági díjak már többnyire ingyenes, vagy kedvezményes fogyasztást is biztosítanak a klubban, vagy a vele szerződésben álló éttermekben, létesítményekben.

Legolcsóbb a tagság az Országos Nemzeti Casinóban, legdrágább ismereteink szerint a Top Menedzser Club 2000-nél, illetve a Privát Profit Szerviz Clubban. Sok helyen valutában kérik az évi tagdíjat, illetve a TWC (Trade World Center) érdekessége, hogy a 40 ezer forintos magán és 80 ezer forintos céges tagdíjat nem évente, hanem csak egy alkalommal kell befizetni, ezért életre szóló tagságot szereznek.

A belépés feltételei közé sorolják mindenütt az alapszabály elfogadását, a legtöbb helyen pedig a feddhetetlenség igazolását is. Exkluzívabb helyeken ajánlókat kémek, próbaidőt kötnek ki, illetve még szigorúbb feltételként (Lion’s Club International) egyhangú, titkos szavazást írnak elő. Szokás dísztagot, díszvendéget választani, akiknek neve fémjelezheti a tagságot, emelheti a klub presztízsét. A klubtagok egyes alkalmakra, rendezvényekre egy vendéget automatikusan magukkal hozhatnak, más helyeken külön díjért (általában 500 forint) partnereik számára vendégjegyet válthatnak.

Vásárlói klubok

Nem tartozik szorosan az üzleti klubok kategóriájába, mégis érdemes említést tenni a vásárlói klubokról. A Dinner and Club for Two katalógusa alapján éttermekben kínál tagjai számára kedvezményeket, illetve utazási irodája kedvezményes utakat szervez. A TWC pedig amely a legkomplexebb szervezet éppen egy vásárlói klubból nőtt egy év alatt szinte a legnagyobbá. Vásárlói katalógusukban mára már hétezer partnercég kínálja árengedményeit a tagoknak. Üzleti klubjuk a Kir Royal Business Clubban működik, bár terveik szerint országos klubhálózatot alakítanak ki. Szívügyüknek tekintik, hogy a leendő hálózat egységeiben népszerűsítsék a nyugaton oly elterjedt Multi Level Marketing System előnyeit, amelyet klubtagjaik szervezésekor maguk is alkalmaznak. Irodáik az üzleti élet minden területén külön szolgáltatásokat is kínálnak, reklámstúdiójuk, menedzserképző központjuk, orvosi szolgálatuk, produkciós irodájuk és személyi szolgáltatásokat nyújtó full service-ük működik.

 

Címkék:1993-09

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Mi legyen a „Rombach-zsinagóga” épületével?

Mi legyen a magyarországi zsinagógákkal? Zsinagógáinkkal, amelyeket már nem használnak; amelyek a második világháború, a Holocaust vagy az 1950-es évek...

Landeszman főrabbi elutazása a magyar sajtóban

A főrabbi távozásáról három hazai lap tudósított, saját információk alapján. A Magyar Hírlap augusztus 12-i száma „A főrabbi hetedik éve”...

Close