Szombat előfizetés 2017

Ha csúcsokra hágsz, meglátod a fényt

Írta: Gergely György - Rovat: Archívum, Sport

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Egy olimpikon élete

Megilletődve kerestem fel volt tanáromat, az egy­kori Debreceni Zsidó Gimnázium minden diákjának “fi­vérét”, Kárpáti Károlyt. Közös a múltunk egy darabja és nem is akármilyen az a négy esztendő.

Ő bizony birkózó lesz

Édesapja a Kállósemjénhez közeli Bucujirtás áren­dásaként nevelte fel hét fiát. A 14 éves Karcsinak tet­szett az izmok játéka, a patkótörő legyőzőre nem talá­ló cirkuszos ereje. Elhatározta; ő bizony birkózó lesz. Tettét egy kis kitérővel – 18 évesen országos műugró bajnok lett – meg is valósította. S egy évre rá már meg is jelenik neve a hazai birkó­zás bajnokainak évkönyvé­ben.

A sportért lehetett élni, a sportból nem. A debreceni gázgyárban segédmunkás 32 filléres órabérért, majd az Aschner-féle Egyesült Izzó­ban kap “sportállást” 76 fil­lérért, telefonszerelő. (1 db tojás akkor 14, 1 liter tej 40, 1 kg kenyér 48, 10 dkg pári­zsi 29 fillér.) Dolgozik, spor­tol ez az élete. Egy verse­nyére készülve eszébe jutott: megfigyeli ellenfeleit, fel­jegyzi módszereiket. A sok­-sok emlékeztető később őt és tanítványait számos éremhez segítették.

Csak a sporttörténetben jártasak tudják róla, hogy a berlini babérkoszorút szá­mos siker előzte meg. Az 1928-as amszterdami olim­pián (csak? már?) a negye­dik, a következő évben és 1930-ban az Európa-bajnokságokon a második. Nem maradhat el itthoni elismerése. A Monarchiából itt­ maradt kitüntetést, az eredetileg katonai hőstettért adományozott Signum Laudis ezüst fokozatát kapta. 1932, ismét olimpia. Ezúttal Los Angelesben, ahol ezüstérmes! Ott figyelt fel rá egy amerikai sportme­nedzser és profi birkózónak akarta szerződtetni. Ha­vi jövedelme megegyezett volna egy hazai nagybank igazgatójának a fizetésével. Csábító, egy életpályát meghatározó ajánlat. Kárpáti a szülőföldjét választotta.

Felvették a Testnevelési Főiskolára, bár akkor még nem volt meg az érettségije. Szavát adta a tanév kez­detéig, két és fél hónap volt hátra addig maturál. A TF-en az egyetlen zsidó volt.

Hitler visszafordul

1936-ban, a 10. olimpiára, a horogkeresztes zász­lókkal borított, a nácik faji gőgjét harsogó indulóktól visszhangzó Berlinben került sor. Minden német ara­nyat az eszme győzelmeként ünnepelték. Hogy abból minél több legyen, emigrációból visszacsalogatták a zsidó tőrvívó Helen Mayert. Őt Elek Ilona ütötte el a babértól. Kárpáti Károly négy győzelem után egy éjfé­li órában lépett a zöld sarokban szőnyegre. A hazai el­lenfél biztos volt győzelmében: az irányított sorsolás miatt a kétszeresen is alacsonyabb súlycsoportú Kár­páti alig pihent, a pontozók többsége is az előzetesen győztesnek reklámozott Wolfgang Ehrl oldalán állt. (Ehrlről már fénykép is ké­szült; felirata: Olimpia-Sieger.) A „Führer” is elindult, hogy SS-ei sorfala közt ha­ladva személyesen adja át “a faj győztesének” a babérko­szorút és az érmet. A Stadi­on előtt azonban visszafor­dult, mert a szabolcsi zsidó legény másként akarta, és megszerezte a magyar csa­pat első aranyát.

Hazajövet 50 fillér ma­radt a zsebében. A híressé vált fiatalembert hívták ide is, oda is. Frakk volt a köte­lező. Az állam pedig hálás volt dicsőséget hozó fiának. Kapott egy érmet, és ígére­tet, hogy kinevezik valahová óraadó tanárnak. Dr. Vág Sándornak, a Debreceni Zsi­dó Gimnázium igazgatójának a távirata a legjobbkor érkezett: állást kínált.

Örömmel ment, illetve mentek. Hatévi várakozás után feleségül vehette me­nyasszonyát. A 180 pengős havi fizetés és a különórákkal megkeresett 110 pengő már biztos megélhetést jelentett.

A gimnáziumban a diákok közéjük valónak érez­ték, bátyjuknak tartották. Büszkék voltak rá. Egyetlen iskola sem dicsekedhetett olimpiai bajnok tanárral, s ő nemcsak edzette, védte is tanítványait. Egy alkalom­mal a tornaterem ablakán ugrott ki, hogy hamarább rendet tegyen a Pásti utcát lezáró és ott a zsidókat ve­rő egyetemisták között.

Kivételezettsége a náci megszállással megszűnt. Felesége 1944 nyarán álnéven szülte meg kislányukat, akit annak rendje és módja szerint meg is keresztel­tek. A keresztvizet a háború után lemosták a csecse­mőről.

Ami azóta történt

1945-ben már nincs Debrecenben iskolányi gyerek, elárvul a Zsidó Gimnázium. Ám az iskola alapításá­nak 70. évfordulóján Kárpáti volt növendékei vendége­ként utazott Izraelbe. Tizenhét éven át vezető edzője volt a Honvéd birkózóinak. Könyveket írt és száz or­szágos bajnokot nevelt. Huszonnégyszer nyerték meg a csapatbajnokságot. Ő készítette fel az eddigi legsike­resebb olimpiánkra, Helsinkire a birkózókat. Ketten közülük a legjobbak lettek. Világversenyen bírásko­dott. Külföldre hívták tanácsadónak. A pápa, a svéd király és mások társaságában tagja az olimpiai Rendnek. 75 éves, amikor a NOB kitünteti és 85, amikor a Magyar Köztársaság aranykoszorúval ékesített csillag­rendjét megkapja.

Lánya és annak családja, tízezer kilométerre innen, 45 évi házasság után nemrég temette el Lilikét. Fáradt, egyedül élő öregember gondolhatná valaki, aki nem ismeri. A valóság az ellenkezője. Félévszázados megfi­gyelés, tapasztalat alapján most szabadalmaztatta a testtartás mérését szolgáló műszerét. (Szellemi frissessé­gét Einstein tételeinek tanulmányozására fordítja.) Tengernyi számítással bizonyítja, hogy a térben a fény sebessége sem állandó, s hogy van a fénynél nagyobb sebesség is. Szerinte a tények figyelmen kívül hagyása a csernobili katasztrófa oka. Dolgozatát több helyre eljuttatta. Az Élet és Tudomány felkarolta, a Pesti Riport megszellőztette a témát, de az illetékesek egyelőre hallgatnak.

Cato 70 évesen tanult meg görögül. Kárpáti 86 éve­sen lép be a fizika birodalmába? Ha rajta múlik, igen!

Gergely György

28 olimpiai aranyérem

Néhány hét múlva Barcelonában felgyullad a láng, és kezde­tét veszi a legnemesebb és legcsodálatosabb vetélkedő. Ez adja aktualitását, hogy közzétegyük azoknak a zsidó sportolóknak a nevét, akik olimpiai arannyal gazdagították Magyarország éremtáblázatát.

HAJÓS ALFRÉD (1896. Athén) 100 méteres és az 1200 méte­res síkfutás. Ő Magyarország első olimpiai bajnoka.

FUCHS JENŐ (1908. London és 1912. Stockholm) kardvívás egyéni és csapat.

WEISZ RICHÁRD (1908. London) kötöttfogású, nehézsúlyú birkózás.

MEZŐ FERENC (1928. Amszterdam) szellemi verseny epikai műfaja.

PETSCHAUER ATTILA (1928. Amszterdam és 1932. Los Ange­les) kardcsapat tagja.

KABOS ENDRE (1932. Los Angeles) kard egyéni, (1936. Berlin) kard egyéni és csapat.

CSÁK IBOLYA (1936. Berlin) magasugrás.

ELEK ILONA (1936. Berlin és 1948. London) tőrvívás.

KÁRPÁTI KÁROLY (1936. Berlin) szabadfogású könnyűsú­lyú birkózás.

KELETI ÁGNES (1952. Helsinki) torna-műszabadgyakorlat, (1956. Melbourne) műszabadgyakorlat, felemáskorlát, gerenda egyéni, valamint kéziszer csapat. (Az ötszörös olimpia győztes lett az izraeli tornászsport megszervezője és első mestere.)

SZÉKELY ÉVA (1952. Helsinki) 200 méteres mell-úszás.

GYARMATI DEZSŐ (1952. Helsinki, 1956. Melbourne, 1964. Tokió) vízilabda

ZÁDOR ERVIN (1956. Melbourne), vízilabda.

GÁBOR TAMÁS (1964. Tokió) párbajtőrcsapat.

Címkék:1992-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A Magyar Zsidó Levéltár anyakönyvei

Magyarországon a zsidó hitközségi anyakönyvezés a mohéi (körülmetélési) könyvekkel kezdődött az 1780-as években. Országosan a XIX. sz. közepére terjedt el,...

Az aranyletétek sorsa

„A német és nyilas gonosztevők által kiontott vér nem lehet az állam bevételeinek forrása” (1946. XXV. törvénycikk) Májusi számunkban tudósítást...

Close