Petõ Andrea:

A szekcióm a „Társadalmi nem: nemzet, emlékezet, történelem” címet viselte, és huszonhat elõadás hangzott el benne március óta szerveztem.

Holló Szilvia Andrea elõadása igen érdekes volt, a zsidó nõi életvezetési dilemmákról. Szilárd Leó édesanyjának – a Budapest Fõváros Levéltárában megtalált – naplóját elemezte, és remélhetõleg elõbb-utóbb az Esztertáska olvasói is olvashatnak majd belõle részleteket.

A pécsi egyetem történelem tanszékérõl négy hallgató is elõadott, egyikük, Kalakán László elemezte az 1944-es év öngyilkossági adatait: rémületes volt látni, hogyan ugrott meg az idõs, egyedülálló zsidó nõk öngyilkossági száma, mikor zsidókat érintõ törvényeket hoztak. Õk inkább öngyilkosok lettek, minthogy beköltözzenek a gettóba. Kürti László Lajosmizse lakosait látogatta meg egy helytörténeti kutatás során, és a tõlük kapott mintegy 5000 fényképet szkennelték be egy helyi adatbázisba. Elõadásában pedig többek között bemutatta azokat a megmaradt fotókat is, amiket egy lajosmizsei zsidó fotósnõ készített: a fotók megmaradtak, õt megölték Auschwitzban.

Azon gondolkodtam, miközben próbáltam az elõadókat a rendelkezésükre álló idõ betartására szorítani, hogy vajon miért mindig szomorú témákat választunk, hol marad az öröm-történetírás? Talán majd a következõ konferencián.

Pécsi Katalin:

A bõség volt számomra a legfrusztrálóbb ezen a konferencián: képtelen voltam meghallgatni a rokon témájú – irodalmi és a tömegkultúrával foglalkozó – elõadásokat, hiszen nem rohanhattam át a saját szekciómból, hogy egy kicsit belehallgassak a Gender és kánon, Gender és nõi írásmódok, avagy a Nemi sztereotípiák témáiba. Így is sikerült azonban elcsípnem néhány érdekes elõadást. Csóváltam a fejem Federmayer Éva elõadásán, amikor kiderült, a nagy amerikai zsidó író valami efféle blõdséget bírt a száján kiejteni: „Majd akkor olvasok zulu irodalmat, ha egy Háború és béke nagyságú regény születik azon a nyelven...” (Gender és multikulturalizmus). A nyelvészek ezúttal is bizonyították, hogy élen járnak a férfi-nõ kutatásokban: Louise Vasvári (v.ö. decemberi számunk) a hegemón férfiasságról beszélt; Reményi Andrea Ágnes és Schleicher Nóra elõadásaikban a munkahelyi tegezõdést, illetve nyelvhasználatot vizsgálták Tömeges érdeklõdést vonzottak a férfiak elõadásai a férfiasság és erõszakkontroll témájáról: Hadas Miklós pl. azt vizsgálta, hogy – a vadászattól a futballig – a férfierõszak hogyan civilizálódott a bál – és társas korcsolyázás elterjedése révén (is) a XIX. században.

A mi irodalmi körünkben az elõadók gender-érzékeny szemlélete volt a közös alap – a kutatási terület egyébként a középkori spanyol költészettõl Tormay Cécile antifeminista nõpolitikáján és a kortárs zsidó irodalom nõalakjain át Esterházy Péter és Weöres Sándor feminista olvasatáig terjedtek. Hogy milyen sikerrel, azt a szervezési izgalmaktól és a saját elõadásom lámpalázától nem tudtam objektíven megítélni.

Juhász Bori:

A konferencia után fáradtan álltam neki régi tartozásomnak, hogy az alább olvasható, amerikai konferencia-beszámolót lefordítsam, s természetesen mint Mórickának, azaz Eszterkének, minden mondatról a mi nemtan konferenciánk jutott eszembe. Arról, hogy mi a nõi hang; miért burkolóznak hallgatásba a közéletben az amúgy pletykásnak tartott, fecsegõ nõk, eszembe jutottak a mi konferenciánk irodalmi és nyelvészeti szekciói. Arról, hogy mi az ortodox zsidóság vallási életében a nõk szerepe, eszembe jutott a nagyszerû, feminista teológia szekció. Arról, hogy milyen önkínzó fogyókúrába kezdenek az eladósorba került, manhattani ortodox lányok, eszembe jutottak az anorexiáról, és az internetes társkeresõ oldalak elvárásaiban megfogalmazódó szerepekrõl szóló elõadások (ez utóbbit Esztertársunk, Sándor Mónika tartotta). A nõt szexuális tárgyként értelmezõ, mindent átható populáris kultúráról eszembe jutott a konferencia alkalmából tartott kedvezményes könyvvásáron meglelt, régen vadászott amerikai alapmû magyar fordítása, Naomi Wolf, A szépség kultusza c. könyve (Csokonai Kiadó, Debrecen: 1999) és még sok minden más…

Fogadják érdeklõdéssel The Jewish Week-ben megjelent írást, mely az amerikai ortodox feminista zsidók dilemmáiba enged bepillantást. Melyek világa csak elsõ pillantásra tûnik úgy, mintha messze lenne a Fõvám tértõl.

***

Aki kíváncsi elõadásaink rövid összefoglalóira is, megnézheti õket a konferencia honlapján

– rövidesen maguk az elõadásszövegek is felkerülnek.

– Sajtóvisszhang a konferenciáról: http://www.velvet.hu/v-onleany/v-esely/genderkonf