Szombat előfizetés 2017

Gettó zsidók nélkül

Írta: T. Kröni - Rovat: Archívum, Külpolitika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A reneszánsz korszakát megelőzően csak a Giudecca-szigeten laktak zsidók Velence körzetében. A 16. század elejéreelsősorban spanyol és portugál földről érkező menekültek betelepülése folytánannyira felduzzadt itt a zsidó lakosság, hogy sokan átköltöztek egy közeli vasöntöde területére. Ezt fal vette körül, benne lezárható kapuval. Ezt a velencei öntödét gettónak nevezték, róla származott át a szó minden későbbi olyan település megjelölésére, ahol csak zsidók éltek.

A velencei gettó három részből áll. A legrégebbi ma az a Ghetto Nuovo, mely az egykori vasöntöde helyén áll. Ehhez épült hozzá a Campiello delle Scuole körül a Ghetto Vecchio, valamint a Ghetto Novissimo.

A gettókban roppant szűkös volt a hely. A lakóházak nem lehettek terebélyesek, tornyok módjára a magasba kellett törekedniük.

Más itáliai államok viszonyaihoz képest különben viszonylag enyhe korlátozások sújtották csak a zsidókat Velencében. A gazdasági élet kedvezően alakulhatott, a művészetek és a szellemtudományok is virágozhattak. Kiváltképp a héber nyomdák tettek szert nagy hírre. A velencések tudósai nagyra becsülték a tudományok zsidó művelőit, és élénk kapcsolatban álltak velük.

Öt zsinagóga működött a gettóban: egy olasz, egy spanyol, egy levantei és két askenázi: a Nagy és a Canton zsinagóga. Valamennyiben gazdag berendezés volt és oly dús díszítés, hogy az néhol már szinte zsúfoltnak hatott. Öt közül négyben a rövid oldalfalak mentén áll a frigyszekrény és a bima, a bejárat viszont az egyik hosszanti falon át nyílik. A Nagy Zsinagógában múzeum látható 1955 óta. A legnagyobb az öt közül viszont a Spanyol Zsinagóga, amely négyszáz éve, amióta csak megépült, megszakítás nélkül működik. Az itteni frigyszekrényt a mózesi kőtáblák ábrázolása ékesíti.

Valaha élénken lüktetett az élet a velencei gettóban, ám ma sajátságos hangulat fogja el itt a látogatót: ború, szomorúság és melankólia leng az épületek között. A mintegy hatszáz velencei zsidó legtöbbje nem ebben a városrészben él, vallási központjuk a könyvtárral és az aggok házával azonban ma is itt van.

T. Kröni

Címkék:1991-02

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A Bázeli Nyilatkozat a zsidó nép helyzetéről napjainkban

1990. október 27-én és 28-án nemzetközi rabbikonferencia tanácskozott Bázelben, mely nyilatkozatban fordult valamennyi zsidó közösséghez. A hánukká alkalmából közzétett deklarációt...

A Joint történetéből

Nemrégiben a magyar sajtó beszámolt arról az örvendetes tényről, hogy közel négy évtizedes szünet után ismét megkezdte működését Magyarországon a...

Close