Francia zsidó diákok a Holocaust-tagadás ellen

Francia zsidó diákok a Holocaust-tagadás ellen

Francia zsidó diákok és antirasszista szer­vezetek fel akarják hívni a figyelmet az egyik francia felsőoktatási intézményre, ahol szerintük Holocaust-tagadás és más szélsőjobboldali eszmék oktatása folyik. A szóban forgó Jean Moulin Egyetemet a francia ellenállásban fontos szerepet ját­szó, és a náci megszállás idején kivégzett hősről neveztek el. A sors iróniája, hogy a francia diákok által csak Lyon-III-nak ne­vezett intézménynek erős szélsőjobbol­dali kötődései vannak, sőt egyfajta „nem­zetköziség” is jellemzi: nem csak a helyi radikálisokkal, hanem az olasz szélsőjobboldallal is jó kapcsolatokat épí­tett ki. 1981-ben szélsőjobboldali kuta­tók egy csoportja az egyetemen megala­pította az Indoeurópai Tanulmányok Inté­zetét, melynek fő célja az volt, hogy bebi­zonyítsa: a Holocaust nem ott és nem ügy történt, ahogy a közvélekedés tartja. A franciául csak „négationnisme”-nek, azaz „tagadásnak” nevezett mozgalom tagjai kutatási „eredményeiket” szélsőjobbol­dali lapokban jelentették meg. 1985-ben tört ki az első nagyobb konfliktus: az inté­zet egyik tagja, Jean-Paul Allard olyan doktori bizottság tagja volt, mely a legma­gasabb kitüntetésben részesített egy, a gázkamráinak létét tagadó dolgozatot. Az Oktatási Minisztérium nem fogadta el a disszertációt, de Allard, aki az egyetem német nyelv és irodalom professzora, büntetlenül megúszta.

Most, koncentrált támadás indult az egyetem szélsőséges kutatói ellen. Eb­ben részt vett a Francia Diákok Országos Szervezete, a Franciaországi Zsidó Diá­kok Szövetsége és egy helyi diákszövet­ség: szankciókat követeltek Allard-ral szemben. A diákcsoportokat támogatá­sában részesítette az Emberi Jogok Ligá­ja és az SOS Rasszizmus szervezet is. Az egyetem elnöke, Gilles Guyot kénytelen volt felszólítani két történészprofesszort, hogy minősítsék elfogadhatatlannak egy tíz éve már megfelelt doktori disszertáci­ót, mely Paul Rassinier, a francia Holo­caust-tagadás nagymestere nézeteit visszhangozta. Guyot szerint az ügy lezá­rult, viszont a diákszervezetek azt köve­telik az Oktatási Minisztériumtól, hogy nevezzen ki független bizottságot annak tisztázására, mekkora az egyetemen a szélsőjobboldali befolyás. Egy regionális bizottság azt is vizsgálja, hogy miért utalt át több ezer dollárt Guyot az Indoeurópai Intézet utódjának, az Indoeurópai Tanul­mányok Társaságának, hiszen magántár­saság nem kaphat pénzt állami egye­temtől. Az intézetet még 1999-ben vol­tak kénytelenek feloszlatni, egy miniszté­riumi vizsgálat után.

Az elnök tagad, szerinte egyébként is csak három professzornak vannak nyílt szélsőjobboldali vonzalmai. A diákszer­vezetek várják a vizsgálat eredményeit. A helyzet azért is kényes, mert az 1980-as évek óta a Front National (Nemzeti Front) vezetője, Jean-Marie Le-Pen arra használta a Holocaust-tag­adók érveit, hogy pártjára irányítsa a média figyelmét, és mobilizálja a szélsőjobboldali szavazókat.