Szombat előfizetés 2017

Felszántott temető

Írta: Szántó T. Gábor - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Esettanulmány vagy kirívó példa?

A fenti fénykép – noha ezt senki nem láthatja – egy zsidó temetőről készült. Az 1629 négyzetméteres földterület Dömsöd nagyközség határában helyezkedik el, Budapesttől ötven kilométerre.

Mint arról szerkesztőségünket tájékoztat­ták, a sírköveket 1980 tavaszán egyik nap­ról a másikra teherautókkal elszállították, a terepet eldózerolták – s a földterületet attól fogva a helyi Dunatáj Termelőszövetkezet hasznosította mezőgazdasági célokra.

Ez idő tájt Ambruska Péter volt a köz­ség tanácselnöke, Sáfrán József a ter­melőszövetkezet elnöke, Bak Gábor a tsz agronómusa (ma ő a tsz elnöke, s a föld művelője.)

A Magyar Izraeliták Országos Képvise­lete élén 1980-ban Héber Imre állt, egyben a FEDOSZ elnöke, mely szerve­zet akkoriban varrodát tartott fenn Dömsödön. Mint a volt MIOK-elnök kér­désünkre elmondta: a tanácselnök arról értesítette őt, hogy „sírkövek vannak az út szélén, a földet pedig bevetették”. Héber úr további közlése szerint a Chevra Kadisa akkori elnökét, az azóta elhunyt Hevesi Sándort utasította, hogy a köveket a budapesti Kozma ut­cai temetőben helyezzék el a maradvá­nyokkal együtt. A földterület további sorsáról a MIOK volt elnöke nem tudott tájékoztatást nyújtani.

Sáfrán József telefoninterjúnk során azt mondta: „Egy vandál társaság boro­gatta fel a köveket.” A tanácselnök köz­vetítésével vette fel a kapcsolatot Héber Imrével, s vele tárgyalt a temető felszá­molásáról. Két pótkocsis IFA szállította a fővárosba a mintegy százötven-kétszáz sírkövet, köztük öt-hat díszesebb, na­gyobb értékű darabot. A volt téeszelnök úgy nyilatkozott: rabbiképző intézeti hall­gatók jelenlétében folyt a kihantolás, el­szállították az itt nyugvók maradványait is, és Héber Imre adott engedélyt a terü­let mezőgazdasági hasznosítására, a hitközség tulajdonjogának fenntartásával.

1993-94-ben Sáfrán József volt a föld­kiadó a kárpótlási földprivatizáció során. Az árverezők figyelmét felhívták, hogy az általuk birtokba vett területen egy zsidó temető is fekszik. Jelenleg kényszerhasz­nosítás alatt áll a föld, Bak Gábor műve­li, míg a környező terület Patonai Ist­vánná tulajdona.

Mayer Gábor egyike volt a két sofőr­nek (a másik már nem él), aki a sírköve két Budapestre, a Kozma utcai temetőbe szállította, mint mondja: Hat teherautó­nyi fuvarral… A sírköveket a hitközség emberei válogatták. A rosszabb állapot­ban lévőket a helyszínen hagyták. Amíg ők ott dolgoztak, három-négy napig, ad­dig nem volt kihantolás.”

Szerkesztőségünk az Állami népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Rácke­vei Városi Intézetéhez fordult, mint a ko­rabeli temető-felszámolással kapcsolatos hatósági engedélyeket kiadó szerv jog­utódjához. Az ÁNTSZ helyi illetékese le­velében arról tájékoztatott, hogy irattá­rukban nem találták nyomát a dömsödi zsidó temető felszámolásával kapcsola­tos engedélykérésnek, sem más, vonat­kozó dokumentációnak.

A Dömsöd nagyközségi Önkormányzat jegyzője idén tavasszal megkísérelte elő­keresni a húsz évvel ezelőtti iratanyagot, de csupán egy üres dossziét talált. Az ik­tatóban – mint mondotta – nincs jelezve a selejtezés ténye, csupán 1977-78-as három levélváltás a MIOK-kal, valamint a Köjállal, ám ezek a dokumentumok is el­tűntek. Úgy emlékezett, a felszámolást a hitközség kezdeményezte, és „szóbeli megállapodás történt a tanácsi és a hit­községi vezetés között”.

Kudar Zsigmondné polgármester, aki 1978-81 között már a dömsödi tanács­nál dolgozott, határozottan állítja, hogy „csontokat nem tártak fel, csak a fejfákat vitték el”. Megerősítette a jegyző által mondottakat: valamennyi vonatkozó irat­nak nyoma veszett

*

Magyarországon ezeregyszáz zsidó te­mető található a jelenlegi nyilvántartás szerint. Tamás Péter, a Mazsihisz temetőgondozással foglalkozó osztályának veze­tője közlése szerint 420 rendszeresen kar­bantartott van közöttük. Ezek tulajdonosa 96-97 százalékban a Mazsihisz, illetve a helyi hitközségek, a többi esetben az ön- kormányzat vagy a református egyház a földek gazdája, és jelképes összegért bér­li tőlük a hitközség a területet Más fonás­ból származó információink szerint a te­metők nagy részének sorsa mind tulajdo­nilag, mind állagát tekintve bizonytalan.

A vallásjog szerint halottaink nyughe­lye az idők végéig érinthetetlen. A zsidó temető – bét olám: az örök élet háza. Adott-e az elmúlt évtizedek során enged­élyt a hitközség vagy annak egyes veze­tői földterületek használatára, temetők felszámolására, megsértvén a zsidó ha­gyományt, a holtak nyugalmának meg­óvását? – tettük fel a kérdést a fenti tör­ténet nyomán.

Az utóbbi tíz esztendőben nem volt te­mető-felszámolás, mondta Tamás Péter, sőt a hitközség vissza is vásárolt temető­ket. Az általa ismert iratok szerint azon­ban 1989 előtt valóban történtek olyan temető-felszámolások, melyek a Magyar Izraeliták Országos Képviselete hozzájá­rulásával történtek. Néhány példát is em­lített: Óbudán sportpálya, Újpesten lakó­telep, Beremenden cementgyár létesült a temető helyén, de a balatonkenesei zsi­dó temetőt is nyom nélkül szüntették meg. A sírkövek szinte mindenütt eltűn­tek. Aki tudomást szerzett a temető-fel­számolásról, átvitethette ott nyugvó ro­kona maradványait más sírkertbe, ám a legtöbb esetben a hitközség hivatalból nem végezte el a kihantolást (Ez utóbbi­ra példa Óbuda, Balatonkenese.)

*

Megnyugtató volna, ha a dömsödi te­mető a jövőben nem termőföld, de is­mét szent hely lenne, s ha a sírkövek már nem állíthatók is vissza – mint az kö­zel húsz év távlatából szinte bizonyos -, legalább kerítés és közös kőre vésett névsor, ennek híján más felirat őrizze az itt pihenők (?), egykor itt elhantoltak (?) emlékét, hasonlóképpen mindenütt, ahol egykor nyughelyeket építettek őse­ink. Mert ők még tudták a szokást – azért teszünk kavicsot a sír szélére, hogy épít­sük a temetőt.

Gondolom, nemcsak a még élő hozzá­tartozók számára volna elégtétel, ha a hitközség illetékesei vizsgálódásuk és in­tézkedésük eredményéről ugyané hasá­bokon nyújtanának tájékoztatást a döm­södi temető sorsáról. Híradásuk esetleg arra is kiterjedhetne, tudomásuk van-e arról, hogy az említetteken kívül mely más temetőink semmisültek meg így.

Szántó T. Gábor

Címkék:2000-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Nyílt levél azokhoz, akik “csak” suszterek

Nyílt levél azokhoz, akik „csak” suszterek Drága Testvéreim! MINJÁN (minjon, minyen; „szám” - közhasználatban tíz felnőtt férfiből álló gyülekezetét jelent....

Magyar többség, zsidó kisebbség

Rózsa T. Endre Magyar többség, zsidó kisebbség Nemzetet alkot-e a zsidóság, vagy csupán vallásfelekezetet? A 90-es évek elején félelmektől és...

Close