Szombat előfizetés 2017

Fekete bőrű képviselő

Írta: V.Gy. - Rovat: Archívum, Izrael, Külpolitika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A májusban választott Kneszet az első, amelynek Etiópiából származó „falasa” tagja is van. A 35 éves Adisu Messele a Munkapárt padsoraiban foglal helyet.

A falasá az amharák nyelvén idegent, száműzetésben bolyongót jelent, mégis ezen a lekicsinylő gúnyné­ven ismerik őket világszerte. Ők saját magukat Beta Izraelnek, Izrael Házá­ból Származóknak nevezik, és azt tartják, hogy Salamon király és az arábiai Sába királynője utódai. Bár rabbik állítják, nem sokkal hitelesebb az a feltételezés sem, hogy ők az elve­szett tíz törzs egyikének, Dánnak le­származottai. Zsidóságukat a 15. szá­zadban Egyiptomban élt híres rabbi, Dávid ib abu Imra (akit Radvasként ismer a bibliatudomány) erősítette meg. Egyébként Radvas állásfoglalása alapozta meg a falasak zsidóként való elismerését 1984-ben, amikor az izra­eli rabbitanács döntött e kérdésben.

Az is történelmileg elismert tény, hogy a középkorban Abesszínia északkeleti részén éltek, saját királyaik alatt. A Talmudról nem hallottak, életcéljuk a Tóra követése volt és maradt. Ötszáz évvel ezelőtt, bár egymillióan voltak, az etióp uralkodó legyőzte őket, és aki nem vette fel a kopt vallást, az félrabszolgaságba került. Ekkor kezdődött létszámuk draszti­kus csökkenése. A tudatos kapcsolatteremtés a falasákkal európai zsidók részéről az 1860-as években kezdődött, ak­kor kerültek közülük néhányan Franciaországba, majd a rá­következő évtizedekben Palesztinába. Izrael Állam megala­kulása után mind több Fiatal érkezett az országba, akik tanul­mányaik befejezését követően szülőföldjükön az aliját szer­vezték. Az 1980-as években a szovjetek által hatalomra segí­tett és az arab szélsőségesekkel szimpatizáló Mengisztu államfő megtiltotta kivándorlásukat, ezért megkezdődött ille­gális menekítésük, az úgynevezett Mózes-akció. Nyolcezren jutottak el így Izraelbe. Retorzióként a diktátor olyan intézke­déseket hozott az ottmaradottakkal szemben, hogy végpusz­tulás fenyegette őket. 1991 májusában, a bukása előtti he­tekben Mengisztu 35 millió dollárért 36 órára megnyitotta Addisz-Abeba repülőterét – a Salamon-akció 14 ezer embert mentett meg! Ezek jó része szinte a bibliai viszonyokat hagy­ta maga mögött: addigi életükben kézzel művelték bérelt földjeiket, szó szerint földművesek voltak…

Adisu Messele az etiópiai Gondarban született, 1980-ban ér­kezett Izraelbe és a Bar-Ilan Egyetemen társadalompolitikával foglalkozott. 1984-85-ben illegálisan visszatért szülőföldjére, ahol a Mózes-akció keretében építette ki a Szudánba vezető tit­kos utakat, majd részt vett a Salamon-akcióban. Megalapította Izraelben az Etiópiából származók egyik egyesületét, a Bet Izra­elt, azután az ilyen tömörülésekből létrejött Etióp Zsidók Egye­sült Szövetségeinek elnöke lett, közben a szakszervezeti köz­pontban az új olék beilleszkedésével foglalkozott Ennek aka­dályait tartja ma a társadalom egyik súlyos problémájának.

– Az integráció nem csupán anyagi segély és munkahely­szerzés, hanem mindenekelőtt egy olyan állapot, amelyben az új állampolgárok az izraeli társadalom egyenjogú tagjainak érzik magukat. Ezt azonban el­zárja az előítélet és a megbélyeg­zés. Izraelben bizonyos törvé­nyek a rasszizmust erősítik, ugyanakkor hiányzanak, amelyek a megkülönböztetéstől védenek. Erre példákat is mondok: egyes óvodákba a közülünk való kicsi­nyeket nem veszik fel, s nincs törvény, amely ezt a megkülön­böztetést kizárná. Fekete bőrű haifai diákok lakást keresve tele­fonon megállapodtak a bérlet­ben, s amikor megjelentek a tu­lajdonosnál, az egyikük azt mondta, hogy már kiadta a la­kást, a másik pedig megváltoztat­va az eredeti bért, megfizethetet­len árat kért.

Mérlegelem, hogy beterjesszek-e egy megkülönböztetéstől védő törvényjavaslatot… Ez sem lesz megoldás, mert ha netán a törvény kikényszeríti is az etióp gyerekek felvételét az óvodá­ba, ők ott változatlanul nemkívánatosak…

Az izraeli társadalomnak meg kell ismernie tetteink, érzel­meink motivációit, el kell ismernie értékeinket, eredménye­inket. Fiataljainkban hihetetlen képességek rejtőznek. Jelen­leg közülük ezren járnak egyetemre és rövidesen négyszázöt­venen követik őket. Minden katonakötelesünk teljesíti hon­védelmi feladatát, egyetlen sem húzza ki magát a szolgálat alól. A katonaidejüket most töltő ötszáz között ötven már tiszti rangot ért el.

Az integráció nem azt jelenti, hogy saját szokásainkat, ha­gyományainkat feladjuk. Azt szeretném, hogy a társadalom a másságunkkal együtt fogadjon el bennünket. Erőfeszítéseink csak akkor érnek be, ha nem vesztjük el hagyományaink ér­tékeit, mialatt elsajátítjuk, magunkévá tesszük a többség normáit.

Az Etiópiából származóknak nagyon sokat jelent, hogy kö­zülük kikerült egy „haver Knesszet”, vagyis parlamenti képvi­selő. Ez a tény bizalmat és reményt ad számukra, hogy az egyenrangúság mindnyájuk számára elérhető.

 

Címkék:1997-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

1997. januári szám

Fekete bőrű képviselő Kertész Iván: Nagy, de be nem fejezett monográfia Nógrádi Gábor: Mi a titka? Bíró Tamás: ÉLT 1996-1913=83...

Nagy, de be nem fejezett monográfia

(Kroó György: Szabolcsi Bence. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tudományos közleményei sorozat, 1994, 670 oldal) Aki olyan szerencsés volt, hogy...

Close