Szombat előfizetés 2017

“Ezután minden másképpen lesz” — Beszámoló a Mazsihisz 1999. november 7-én tartott küldöttgyűléséről (g.j.)

Írta: g.j - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

„Ezután minden másképpen lesz”

Beszámoló

1999. november 7-én tartott küldöttgyűléséről

„Telt házzal” zajlott a Mazsihisz fél­éves beszámoló küldöttgyűlése. A szo­kásos bevezető formaságok (ima, Zoltai Gusztáv optimizmust sugárzó be­számolója és Hajabács Júlia háromperces gazdasági összefoglalója) után a küldöttek megtekintették az 1999. évi Zsidó Nyári Fesztiválról készült húsz­perces pr-filmet. Tordai Péter Mazsihisz-elnök a film után kérdezte meg a jelenlévőket: van-e megjegyzésük, ké­résük a két beszámolóval kapcsolat­ban. Ilyenek nem lévén, az elnök a be­számolókat elfogadottnak nyilvánította.

A közgyűlés nagyobbik felét az ez után következő „egyéb ügyek” tették ki. Legfontosabb ügynek a Grósz An­dor kecskeméti hitközségi elnök által felolvasott bejelentés bizonyult: Grósz felolvasta azt (a küldötteknek postán is kiküldött) levelet, melyben a kecske­méti, kiskunhalasi és nagykőrösi hit­községi elnökök bejelentik a Mazsihisz-vezetőségnek a „Közép-magyarországi Hitközségek Szövetsége” nevű formá­ció megalakulását dr. Feldmájer Péter Mazsihisz-exelnök vezetésével, és fel­kérik Zoltai Gusztáv ügyvezető igazga­tót, hogy ennek bírósági bejegyzése ügyében intézkedjen.

Tordai Péter válaszát azzal kezdte, hogy üdvözölte a dunántúli hitközsé­gek néhány hónappal korábban tartott találkozóját, és támogatásáról biztosí­totta a dunántúli regionális hitközségi csoport esetleges megalakulását. (A ta­lálkozóról Goldschmied István keszt­helyi elnök beszélt, megemlítette a vidék-Budapest feszültség pénzügyi oka­it, de a regionális csoport megalakulá­sáról nem szólt.) Tordai elnök ezután indulatos hangon olvasta fel a Grósz-féle levélre adott válaszát. Feldmájer Pé­ter korábbi leveleinek kioktató stílusát kifogásolva közölte, hogy a kezdemé­nyező nyitott kapukat dönget, mert az alapszabály lehetővé teszi a területi szervezetek létrehozását. Mindamellett aggályainak adott hangot, vajon az új szervezet nem a Mazsihisz egysége el­len fejti-e ki hatását. Emlékeztetett ar­ra, hogy a korábbi Mazsihisz-közgyűlé- sek jegyzőkönyvét átolvasva arra a meggyőződésre jutott: felháborító mó­don érdektelen ügyek miatt utaztatták föl a küldötteket Budapestre (amivel ta­lán az éppen szóban forgó témára utalt). Ezután a küldöttgyűlésnek elfo­gadásra javasolta a Grósz Andor által előterjesztetteket. A küldöttek egy ré­szének nemtetszését kifejező zúgás volt a válasz.

Zoltai Gusztáv megjegyezte, hogy az elnök nem egyeztette válaszát a vezető­séggel, így az magánvéleménynek te­kintendő. Dr. Pollák Jenő a regionális kezdeményezés jogi hátterét hiányolta, amire dr. Feldmájer Péter példaként felidézte a szerinte 1989 óta működő dunántúli területi csoportot. Valóban volt egy regionális csoport – válaszolt erre Lipkovics Tibor kaposvári elnök -, ez azonban pénzügyi támogatás híján 1991-ben gyakorlatilag megszűnt. Hoz­zátette, hogy a megírandó új alapsza­bálynak ezzel kapcsolatban is rendel­keznie kell. Heisler András alelnök ki­fogásolta, hogy a regionális csoport megalakulását a három elnök jegyzi, nem pedig a hitközségek közgyűléséről vagy legalább vezetőségi üléséről ké­szült jegyzőkönyv. Javasolta, hogy a té­mára majd a következő közgyűlésen térjenek vissza, amikor ezeket a hiá­nyosságokat pótolják. Tordai Péter ez­után a hitközség (ez alkalommal bemu­tatott új) jogászának, dr. Egri Oszkár­nak szakvéleményét kérte, melynek meghallgatása után szavazásra terjesz­tette be a javaslatot. A közgyűlés a te­rületi csoport megalakulását tudomá­sul vette, jogi státusának rendezéséről azonban nem hozott döntést.

Miután az „egyéb ügyek” megvitatása során folyamatosan egyszerre négy-öt téma volt napirenden, a fenti vitával párhuzamosan mondta el a zalaeger­szegi közösség elnöke a vidéki hitköz­ségek minden közgyűlésen hallható pa­naszát a rabbik, előimádkozók, kánto­rok – a hagyományos zsidó élet vitelé­hez szükséges infrastruktúra – hiányá­ról. Pollák Jenő ehhez hozzáfűzte: a nemrég felavatott két rabbi után a kö­vetkező évben még három rabbi avatá­sa várható, utána hosszú ideig senkié. Ez az öt ember aligha fog vidéken ma­radni, hiszen a fővárosban sokkal ked­vezőbb körülmények között találnak munkát, ezért a Pedagógiumban vég­zett oktatók helyettesíthetnék őket. Schönberger András, az egyetlen vi­déken (Pécsen) működő rabbi tízper­ces hozzászólásában arra biztatta a vi­dékieket, pontosan fogalmazzák meg igényeiket. Hangsúlyozta: nem a rabbik tehetnek a vidéki vallásos infrastruktú­ra hiányáról.

Villányi Tibor győri küldött is a vidé­ki rabbik hiányát panaszolta, majd megkérdezte Herczog Lászlót, az orto­dox hitközség alelnökét (aki egyben a brit milákat végzi): hány körülmetélés volt az elmúlt húsz évben. „Ezek száma a katasztrofális szint alatt van” – vála­szolt a kérdezett, aki külföldi „kikül­detéseit” és a felnőttkorban orvos által végzett körülmetéléseket is beszámítva évi harmincban adta meg a választ. Vannak olyan rabbik, tette hozzá, akik nem zsidó anyák gyermekeinél is haj­landók az orvos által végzett körülme­télést hitelesként elfogadni, ő azonban erre nem hajlandó. Figyelmeztetett az ebből fakadó súlyos következmények­re, hiszen az ekként zsidónak bejegy­zetteket később ortodox közegben nem fogadják el zsidónak.

Haas László budapesti küldött az antiszemitizmus soha nem múló veszé­lyére figyelmeztetett, mély átéléssel idézve föl a vészkorszak emlékét. Hoz­zászólását a küldöttek támogató tapsa fogadta. „Valóban vannak adósságaink az antiszemitizmus ügyében” – válaszolta Zoltai Gusztáv. (A napisajtóban is nagy port felvert szélsőjobboldali megnyilvánulások ügyében az e témá­ban máskor mindig oly hangos hit­község hangját nem lehetett hallani.) Egyéb adósságokról szólva megemlítet­te még, hogy a 30 ezer forintos kárpót­lás kiegészítését hiába várták a kor­mánytól, ezért ennek kérdését fölvetik majd a miniszterelnök egyházi vezetők­kel kitűzött találkozója során.

Olti Ferenc alelnök röviden vázolta az antiszemitizmus elleni fellépés kon­cepcióját. Amilyen fontos az antiszemi­tizmus elleni küzdelem – válaszolt erre Engländer Tibor -, oly kevéssé tájé­koztatják a vezetőség tagjait az ez ügy­ben teendő lépésekről. Ha létezik ez ügyben bármiféle koncepció, annak megtárgyalásába őt nem vonták be. „Rendezetlen a zsidó vezetés egész po­litikai ügyvitele” – jelentette ki rendkí­vül indulatosan, hozzátéve ehhez, hogy a vezetőség párizsi útjáról és a European Jewish Congress ülésén való rész­vételéről ő csak a sajtóból értesült. „Én mint vezetőségi tag olyan lépésekhez adom a nevemet, melyekről nem is érte­sítenek. A valódi döntések nem az elöl­járóság ülésein születnek, hanem az ille­gitim bizottságokban” – végezte mon­dandóját.* A debreceni Weisz György, a Mazsihisz alelnöke csatlakozott Eng­länder Tiborhoz, megjegyezve, hogy a debreceni hitközség számos beadványt küldött a Mazsihisz vezetőinek, tájékoz­tatást kérve a folyó ügyekről, egyebek közt a jelenleg működő alapszabály­-előkészítő bizottságról, amelynek jogi státusát nem tartják tisztázottnak.

Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató vá­laszolt a felvetett kérdésekre, többek között tudatta a jelenlévőkkel, hogy pá­rizsi útjára azért került sor, mert Kelet-Európa képviseletében ő a European Jewish Congress alelnöke. Beszámolt útjának eredményeiről, majd Tordai Pé­terrel együtt megígérte Engländer Tibor­nak és a többi jelenlevőnek, hogy ez­után minden másképpen lesz, és min­denkit időben fognak tájékoztatni min­denről.

A küldöttgyűlés Markovics Zsolt rab­bi záró imájával ért véget.

g.j.

* Az elnök mellett több, tisztázatlan jogi stá­tusú bizottság működik, amelyek tagjai túlnyomórészt azok a személyek, akiket Tordai Péter elnök a Mazsihisz tanácsadójának kért fel, ám kinevezésüket az elöljáróság nem tá­mogatta.

Címkék:1999-12

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Mégis, kinek az érdeke?

Mégis, kinek az érdeke? A Mazsihisz „Közép-magyarországi Te­rületi Csoportjának” létrejöttét élénk levélváltás előzte meg a területi cso­port elnökének jelölt dr....

Holocaust és tömegkultúra — Steven Spielberg és a Shoah Alapítvány vitatott sikerei

Holocaust és tömegkultúra Steven Spielbeig és Shoah Alapítvány vitatott sikerei Steven Spielberg és egy közeli mun­katársa összekoccintják pezsgőspo­haraikat egy nagyméretű...

Close