Szombat előfizetés 2017

Ez is Amerika

Írta: Sterczer Gábor - Rovat: Archívum, Interjú, Világ

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Bognár Vera húsz éve hagyta el Magyarországot. Ma Washington mellett él, az Amerika Hangja tudó­sítója. A vele folytatott beszélgetés­ből bepillantást nyerhetünk az ot­tani reformzsidóság életébe.

  • Erős magyar kötődéssel, zsidó­ként, milyennek látja a kinti hitéletet?

Washingtonban dolgozom, de Vir­giniában lakom. Ezt úgy kell elképzelni, mintha az ember Pestről elindulna a Margitszigetre, ahol egy tábla fogadná: „Isten hozta Zala megyében”. Én magam egy reformzsi­nagógához tartozom. Kis túlzással így fogalmaznék: ahány zsidó, annyi zsi­nagóga. Léteznek reform, konzervatív és ortodox közösségek. A reform közülük a legfiatalabb, a legameri­kaibb. Az amerikaiak többnyire szeretik a feltörekvő, új mozgalmakat, és talán ezért a legerősebb ma a refor­mizmus a mi sorainkban is. Közös­ségünk iskolájában, szerda este és vasárnap délelőtt folyik vallástanítás. Zsinagógánknak két rabbija van, és egy fantasztikusan egyszerű, modem ima­terem, ahol a férfiak és nők egymás mellett ülnek. A férfiak, a rabbit is beleértve ritkán hordanak kapedlit. A nőket ugyanúgy kihívják a tórához imádkozni, mint a férfiakat. Vir­giniában már működnek női rabbik és kántorok is.

  • Mennyire van jelen az egyház az állami oktatásban?

Az Egyesült Államok Alkotmánya – Jefferson kezdeményezésére – (ő az 1776-os függetlenségi nyilatkozat meg­fogalmazója, az Egyesült Államok har­madik elnöke 1801-től) szigorúan elválasztja az államot az egyháztól. A Jefferson-i felvilágosodási mozgalom vezérfonala az volt, hogy ha beengedik, az egyház egyfajta önkényuralmat gyakorolhat az állam fölött. így tehát az állami oktatásba az egyháznak semmi beleszólása nincs, ugyanakkor bárme­lyik egyház alapíthat iskolát. Oly mértékben nem szabad az iskolában vallásoktatással foglalkozni, hogy még karácsonykor sem ejtik ki a tanárok a szájukon azt, hogy ez vallási ünnep. Természetesen ilyenkor, akárcsak húsvétkor, szünetel a tanítás. Magától értetődően mindenkinek alkotmányban biztosított joga, hogy felekezetének ün­nepein ne dolgozzon, vagy ne menjen iskolába. Ahol sok zsidó él, ott az ün­nepek idején kiürül az iskola.

  • A konzervatív és ortodox zsidók miként vélekednek a vallás moder­nizációjáról?
  • Az erről szóló vita valószínűleg örökké tartani fog. Ismert vicc: Kohn hajótöröttként húsz évet tölt már egy lakatlan szigeten, mire rátalálnak. Büszkén mutogatja a magánya alatt épített három zsinagógát. Csodálkozva megkérdezik tőle, hogy miért kellett több. Az egyikbe járok, a másodikkal nem értek egyet, a harmadikba a lábamat sem teszem be – felelte Kohn bácsi. Komolyra fordítva a szót, a re­formmozgalomért nem rajonganak, ami persze fordítva is igaz.
  • Több a vita egy tradicionális és egy modern felfogású zsidó közösség között, mint mondjuk zsidók és ke­resztények között?
  • Mélyenszántó ellentétekről az egymással vitatkozó rabbik tudnának beszámolni. Ellenben keresztények és zsidók között – legalábbis a mi környékünkön – nincs ellentét, azt mondhatom.
  • Mit jelent ma zsidónak lenni az Egyesült Államokban?
  • Úgy gondolom, vallást és a nép­közösséget is, de végső soron mindenki maga dönti el, hogy számára ez mit jelent. Az Egyesült Államok alapvetően vallásos ország. A szülők törekvése az, hogy ez tovább éljen. Az amerikai el­nök is minden beszédét azzal fejezi be, hogy Isten áldását kéri az országra és a népre. Az emberek pedig pénteken, szombaton vagy vasárnap, aszerint, ahogy hitük diktálja, elmennek a temp­lomba.

Sterczer Gábor

Címkék:1994-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A Szentírás nem tiltja…

... de nem is engedi meg, hogy egy nő rabbi legyen. A kérdés évezredeken át fel sem vetődött., mert pontosak...

Pesten is igényelnék

Bécsben, a helyi zsidó múzeum támogatásával kiadtak egy csodálatos kivitelű térképet ,,A zsidó Bécs, egykor, és most” címmel. Útikalauz részében...

Close