Este a rabbinál
Tizenöten üljük körül az asztalt. Mindenki előtt a Berésith, Mózes első könyve héberül és gyönyörű magyar fordításban: „Kezdetben teremtette Isten az eget és földet. A föld pedig puszta és üres volt, és sötétség a mélység színén is, és Isten szelleme lebegett a vizek színén. És mondta Isten: ‘Legyen világosság!’ és lett világosság …”
Gyermekkorom óta nem olvasott szöveg. A heti Szidrát tanuljuk. Egy-egy mondat a könyvből, azok rövid vagy bőséges magyarázata, kérdések és válaszok. A sok közül kettő: Miért tartjuk szerencsésnek a keddi napot? Mert aznap fejezte be az Örökkévaló a szárazföld és víz elválasztását, megteremtette a növényzetet, s kétszer mondta rájuk, hogy jól sikerült… Mit jelent az, hogy Isten saját képmására alkotta az embert? Nem külsőleg hasonlítunk reá, hanem abban, hogy megajándékozott bennünket szabad akarattal és képessé tett ember teremtésére … „sokasodjatok a Földön”.
A fentiek a napokban hangzottak el a Chabad-Lubavits Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesületben, Boruch Oberlander rabbi és az érdeklődők, tanítványok között, akik egyetemisták, javakorabeli nők és férfiak. Néhány hónapja, első találkozásaik alkalmából még azt tudakolták, honnan is ered a lubavitsi rabbik tisztelete és a tanításaikból elterjedt chabad-chasszidizmus? A válasz ilyenképpen hangzott: A
XVII. században, amikor a kelet-európai zsidóság az orosz-lengyel-svéd háború idején gyilkoló hetmanok és atamánok áldozatainak tízezreit gyászolta, Litvániában Baal Sem Tov hirdetni kezdte, hogy a megpróbáltatások ellenére az élet örömteli, s úgy kell várni a Messiást. Az őt követő harmadik rabbinemzedék tagja, Snéur Zálmán Mé-Ladi pedig, akit máig megkülönböztetésül csak Alté Rebbeként említenek, újabb tanokkal gazdagította és ezzel útjára bocsátotta a zsidóságon belül az újkor legnagyobb hatású vallási mozgalmát. A CHABAD három szó rövidítése: CHoma (ész), Bina (értelem), Dáát (tudat).
Alté Rebbe unokája költözött a beilorussziai Lubavitsba, s a város neve ragasztódott jelzőként minden időben a Tanítóhoz. A Lubavitsi Rabbi – mondják ma is, holott elődje 60 évvel ezelőtt, a sztálini hatóságok üldözése miatt New Yorkba tette át működését. 40 éve a Lubavitsi Rabbi Menachem Schneerson. Szülőföldjén, Leningrádban, majd Berlinben és Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat, s szerzett a többi között tengerészkapitányi képesítést. A világ minden részéből őt felkeresők többségével azok anyanyelvén beszélget, ő küldte a múlt évben Budapestre egyik kedves tanítványát, Oberlander rabbit, hogy az segítse a chasszidizmus terjedését, a Tóra, a Talmud és mozgalmuk könyve, a Tanja megismerését. Boruch Oberlander rabbit kérdezgettem:
– Tudom, hogy egy hatalmas mozgalmat, még kevésbé egy ismeretekben dús szellemi áramlatot nehéz néhány mondatban meghatározni, mégis arra kérem, foglalja össze a chasszidizmus lényegét.
– Arra az alapelvre építve, hogy a Teremtő, a Tóra és a zsidóság egységet alkot, örülünk az életnek. Azt is mondhatom, hogy életet adunk az életnek, boldogsággal töltjük meg. A vallási előírások betartása számunkra természetes, s különös fontosságot tulajdonítunk a tfilin felrakásának, a péntek esti gyertyagyújtásnak, a szeretet gyakorlásának.
-Hogyan képezik a chasszid rabbikat?
– Mint a többit! A New York-i iskolája olyan, mint a többi jesiva. Én is hároméves koromban kezdtem ott tanulni. Ne gondolja, hogy ez valami zárt, koravéneket nevelő tanoda, inkább vidám óvoda, ahol a kicsinyek játszanak, tornáznak és ismerkednek a vallás előírásaival. ..
– Meséket is hallgatnak?
Természetesen! Hiszen a zsidó mesék régebbiek az európainál, részben az ókorban keletkeztek. Éppen a mi meséinkből kerültek át egyesek más népekéibe … De folytatom a jesiva bemutatását. Miközben jártasak lettünk a Bibliában és a Talmudban, átvettük Tanítónk gondolkodásmódját, közismereti tárgyakat is tanultunk. Minthogy iskolánk magas nívója a közvélemény előtt ismert, érettségije az egyetemek magasabb fokozatára jogosít. Persze ebből az iskolából kikerülve, sokan maguk is tanítóvá válnak, s 22-23 éves korukban rabbiként kerülnek ki onnan.
– Tudom, hogy a chasszidizmus terjed. Hol találjuk jelenleg közösségeit?
Oberlander rabbi gyönyörű könyvtárának kötetei közül kivesz egy vaskosat, benne számos kép a világ minden tájáról, a chasszidokról. Lapozgatva mondja:
– A teljesség igénye nélkül: Az USA 40 állama, Argentína, Ausztria, Belgium, Bolívia, Chile, Franciaország, Hollandia, Hongkong, Izrael, Jugoszlávia, Kolumbia, Marokkó, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Panama, Peru, Svájc, Törökország, Uruguay, Venezuela, az ötödik kontinens, tehát Ausztrália. Ebbe az albumba még nem lehetett beírni a Szovjetuniót, bár ott sohasem tudták felszámolni, és néhány éve ismét nyíltan működnek közösségeink.
– És a budapesti?
– Amióta itt vagyok, a maihoz hasonló számban keresnek fel esténként, tanulunk, vitatkozunk. Pénteken együtt köszöntjük a sábesz megérkezését. Rendeztünk széderestét, legközelebb pedig a chanukát ünnepeljük együtt.
– Magyarul beszélgetünk. Honnan ismeri ezt a nyelvet?
– Nagyapám a Kazinczy utcai iskolában tanított. Édesapám a második világháború után került Amerikába, édesanyám makói születésű.
– Milyen tapasztalatokat szerzett az elmúlt másfél évben?
– Nagy öröm népem itteni ébredése részesének és segítőjének lenni. Többen jönnek nemcsak a vártnál, hanem helyiségünk befogadó- képességénél is. Én szinte mindennap tanítok, feleségem pedig szerdánként, angol nyelven. Hozzá azok járnak, akik angol nyelvtudásukat is szeretnék fejleszteni. Boldogan közlöm, hogy rövidesen még egy kollégám érkezik, s akkor újabb csoportokat szervezünk.
*
Az érdeklődők számára leírom az Egyesület telefonszámát: 117-4811.
(МbI)
Címkék:1990-12