Szombat előfizetés 2017

Eseménytelen BZSH-közgyűlés

Írta: Rózsa György - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Eseménytelen BZSH-közgyűlés

Szokatlanul nyugodt légkörben tar­totta rendes évi küldöttgyűlését 2000. november 30-án a Budapesti Zsidó Hit­község.

Deutsch László nyitóimája után Lancz Tibor elnök negyvenhét jelen­lévővel a küldöttgyűlést szavazó- és ha­tározatképesnek nyilvánította. A napi­rendi pontokat, melyek az ügyvezető igazgató beszámolójából, a számvizs­gáló bizottság elnökének jelentéséből, az ingatlanértékesítésből és a kárpótlá­si bizottság elnökének beszámolójából álltak, a küldöttek egyhangúlag meg­szavazták.

Lancz Tibor elnök megnyitójában megemlékezett a mártírünnepségekről és az egyéb ünnepekről is, melyek kö­zül kiemelte az újpesti, a csepeli, vala­mint az Emánuel Alapítvány által szer­vezett rendezvényeket, majd hozzátet­te: a kerületi polgármesterek komoly segítséget nyújtottak a lebonyolítás­ban, ám nehézségeket okoz, hogy ezen körzetek nem rendelkeznek önál­ló irodahelységekkel. Ezután az elnök a Páva utcában létrehozandó Holo­kauszt Dokumentációs Központról be­szélt, mely hároméves projekt lenne, egymilliárd forintos költségvetéssel. A Scheiber Sándor Tanintézet ez évi eredményeinek méltatása után beszé­dében a saját előállítású kóser termé­kek (sajt, olaj, csokoládé) témáját érin­tette.

A megnyitó után Zoltai Gusztáv ügy­vezető igazgató először az elhunytakról emlékezett meg, majd a kulturális és a vallási élet fellendülését, az egyre népszerűsödő hitoktatást említette. Adato­kat nem közölt.

A számvizsgáló bizottság elnöke, Sessler György javaslatot terjesztett elő, mely szerint űj leltározási szabály­zatot kell készíteni a következő zár­számadásig. Előterjesztését a küldöttek egyhangúlag megszavazták.

Ezek után a XIII. kerületben, a Jász u. 66/B szám alatt lévő, 272 négyzet- méter alapterületű telek és az ottani épületek elidegenítésének ügye került a küldöttgyűlés elé. A lapos tetős főépület falai salétromosak, vezetékei elfagytak, a tető beázott, az építmény teljes felújításra szorul. Bérbe adni nem lehet, a nyílt pályázat útján való értékesítés minimálára 5,9 millió fo­rint. Korn József (volt BZSH-elnök) kül­dött szerint az értékbecslő meg sem nézte az ingatlant, csak annak tulajdo­ni lapját, így annak értékbecslése hitel­telen. Nem szerepel benne az épület pontos alapterülete, sőt a mögötte en­gedély nélkül felhúzott kisebb épületé sem. Szerinte az ingatlan jóval többet ér. Tordai Péter Mazsihisz-elnök a 12 millió forintos minimálárát tartotta elfo­gadhatónak. némi vita után Lancz Ti­bor elnök a jövő évi márciusi közgyű­lésre helyezte át az ingatlan elidegení­tésének kérdését.

Sessler György, a kárpótlási bizottság elnöke újfent szót kért, és a kárpótlási folyamat jelenlegi állását taglalta. Igen komoly eredményként értékelte, hogy 2000-re nemzetközi szinten is sikerült elérni, hogy a magyar holokauszt áldo­zatainak ügyét úgy kezeljék, mint a töb­bi áldozatét bárhol a világon. Magyaror­szágon jelenleg kétezer egyéni életjára­dékra jogosult él, illetve hatezer-hétszáz munkaszolgálatos – akik már meg­kapták a nekik járó összeget.

A svájci bankokkal kapcsolatos per ügyében november 30-án kaptak az érintettek a bíró különmegbízottjától értesítést. Sessler György szerint a levél szövegezése rossz, érthetetlen, a szö­vegben komoly pénzösszegekről is szó esik, holott ez idáig még senki nem ka­pott semmit.

Haász László küldött szerint a kár­pótlás ügyében döntéseket hozó szemé­lyek lelketlenek, a magyar holokauszt specifikumát nem ismerik (el), annak borzalmairól fogalmuk sincs.

Az egyebek kategóriájában Keszler László emelkedett szólásra, szerinte a zárszámadást jóval közérthetőbbé kell tenni, míg dr. Pollák Jenő szerint so­kat költ a Hitközség, ráadásul rossz cé­lokra. Lancz Tibor elnök a gazdasági beszámolót és a gazdálkodást érintő kérdésekre a következőket felelte: a BZSH igyekszik minél szorosabbra húz­ni a nadrágszíjat, a negyedéves költ­ségvetése (a 2000-es év harmadik ne­gyedévének költségvetési főösszege 1 453 590 000 forint) pedig megfon­tolt, szigorú elvek szerinti gazdálkodás­ra vall.

Radnóti Zoltán rabbi kérdésére, mi­szerint hogyan állítják föl a hierarchiát a támogatott körzetek közt, Hajabács Júlia gazdasági főtanácsadó a követ­kezőket felelte: egyfelől létszám sze­rint, mivel a sok tag sok programot föl­tételez – bár egy családban csak egy adózó van (a legtöbb adózót felmutatni tudó körzet évekig a Hegedűs Gyula ut­cai körzet volt) -, másfelől a felmerülő költségek szerint. Ezek állandó, illetve változó költségekből állnak, mint pél­dául az épületek fenntartási költsé­geiből, a bérekből és még sok egyéb­ből.

A küldöttgyűlés Verő Tamás rabbi záró imájával ért véget.

Rózsa György

Címkék:2001-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Zsabotinszki színpadon

Zsabotinszki – színpadon Az orosz cionista ideológus és nagyhatású politikus, Vladimir Zeév Zsabotinszki népszerűsítéséért már eddig is oly sokat tett...

Lemondott az országos főrabbi – Beszámoló a Mazsihisz küldöttgyűlésének háromnegyed évi üléséről

Lemondott az országos főrabbi Beszámoló a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége küldöttgyűlésének háromnegyed évi üléséről Tordai Péter, a Mazsihisz elnöke üd­vözölte...

Close