ÉLT 1996-1913=83 évet

E. P. – z .c .l.

1996. szeptember 20-án hunyt el Erdős Pál, azaz E. P., Pali bácsi, ahogy sokan hívták őt, matematikusok és nem matematikusok, egyaránt. Ön­magát P. G. O. M.-nek, azaz Poor Great Old Man-nek nevezte. „Erdős-száma” – definíció szerint – 0-ás. Az Erdős-1- esek azok, akik Pali bácsival közösen írtak cikket (számuk világszerte eléri a több százat). Aki Erdős-1-essel írt cik­ket, az Erdős-2-es, és így tovább, re­kurzívan.

Közel másfél ezer műve jelent meg, elsősorban a kombinatorika, a számel­mélet, a halmazelmélet és a valószínű­ség-számítás területén. Tételeiből, cik­keiből a matematika új ágai születtek meg. Munkásságát elismerték a világ legjelentősebb tudományos intézmé­nyei, akadémiái, Kossuth-díjban része­sült 1958-ban, Állami-díjban 1983-ban, míg a matematikai Nobel-díjnak számí­tó, izraeli Wolf-díjat 1984-ben kapta meg. Sejtéseit feladatként adta fel fia­talabb kollégáinak, és a megoldókat pénzjutalomban részesítette. Ez a tudo­mányszervezés egyedülálló módszeré­nek bizonyult.

Egy „tétellel” és egy „feladattal” emlé­kezünk erre a különleges emberre.

Tétel: Erdős Pál élt 83 évet.

Bizonyítás:

Született 1913-ban. Két nővére meg­halt skarlátban, miközben anyja meg­szülte őt, ezért szülei óvták minden fer­tőzéstől. Iskolába is csupán néhány évig járt, középiskolai matematikatanár szülei otthon tanították. 3 évesen ki­számítja a naptár segítségével, mennyi nap van még hátra az ünnepekig. 4 évesen négy számjegyű számokat szo­roz össze fejben, és „felfedezi” a nega­tív számokat. 10 évesen határozza el, hogy matematikus lesz, amikor meg­tudja apjától, hogy két, egymást követő prímszám között tetszőlegesen nagy különbség lehet. 17 évesen leérettségi­zik, és beiratkozik a Pázmány Péter Tu­dományegyetem matematika szakára. 1934-ben, 21 évesen végez és doktorál le, majd 4 évre Manchesterbe utazik. 1938-ban hazatér, majd – amikor Hitler bejelenti igényét Csehszlovákiára – azonnal emigrál az Egyesült Államokba. Apja szívrohamban meghal 1942-ben, Anyuká-val 1948-ban találkozik legközelebb, amikor tíz év után először ha­zatér. Ezt követően indul el vég nélküli vándorútjára: négy évtizeden keresztül járja a világot. Néhány hónap az Egye­sült Államokban, Izraelben, Magyaror­szágon, Angliában, konferenciák a világ minden részén… Tanít, előad és főleg gondolkodik, gondolkodik, gondolko­dik… 1996. szeptember 20-án, Varsó­ban éri a váratlan halál, egy szállodá­ban. Bárhol történhetett volna, hiszen az egész világon otthon volt.

A z. c. l. kifejezést („zécher caddik livracha”, azaz „az igaz emléke legyen áldott”) a zsidó hagyomány az elhunyt igazak, a caddikok neve után helyezi. Erdős Pál életét meghatározta zsidósá­ga, de nem nagyon foglalkoztatta őt ez a kérdés. Ugyanakkor nem fér ahhoz kétség, hogy emberként igaznak tekint­hető. Ezzel függ össze az alábbi „fel­adat”:

Feladat: Használható-e Erdős Pál ese­tén a cáddik, és így a z. c. l. kifejezés?

Megoldási javaslat:

E. P. igazként viselkedett egész életé­ben. Munkássága a tudomány legna­gyobb „cáddik”-jai közé emelte.

Anyjához, Anyuká-hoz fűződő kötő­dése legendássá vált. Apja 1914 és 1920 között orosz hadifogságban volt, így a legmeghatározóbb éveit egy szem gyermekként, anyjával töltötte. 1934-től elszakadt Magyarországtól, de Anyuká-hoz való ragaszkodása nem csökkent. A háború alatt sűrűn próbált meg üzenetet küldeni szüleinek. 1948 után évenként hazautazott anyjához, 1964-től 1971-ig pedig – 91 éves korá­ban, Calgaryban (Kanada) bekövetke­zett haláláig – vele utazott a világ körül Anyuka is.

A fiatalabb matematikusok szintén igazként tisztelték. E. P. egyénisége és önzetlen segítőkészsége sok fiatalt nyert meg a matematika számára, míg feladatai fiatal tehetségek sorának ad­tak lehetőséget szakmai karrierjükön való elindulásra. Jövedelmének és a kitüntetéseivel járó összegeknek jelen­tős részét ösztöndíjak alapítására és feladatok megoldásáért járó jutalmakra költötte. (Pénzét barátai kezelték, még a csekkeket is aláírták helyette.) Halálát követően, az MTA Matematikai Kutató Intézetében a Pali bácsira emlékező, jótéteményeit soroló e-mail-ek, levelek tömege gyűlt össze.

Ha Noé fiai hét törvénye – mely a zsi­dó hagyomány szerint az egész emberi­ségre vonatkozik – szempontjából vizs­gáljuk az életét, szintén jogos az igaz jelző. Egyedül a bálványimádás „bűné­be” eshetett, ha a tudományhoz fűződő viszonyát ennek tekintjük. Több törté­net is bizonyítja ezt a „bűnös” szenve­délyét. 1941-ben Long Islanden járva, elmélyedt gondolataiban, és nem vette észre, hogy egy radarállomás területére érkeztek japán kollégájával. Miután fényképeket készítettek egymásról, le­tartóztatták őket kémkedés gyanújával.

Néhány barátja arról is tanúskodik, hogy állítólag életében azt kérte, halála után testét ajánlják fel a tudomány szá­mára.

Zsidó szempontból viszont nem al­kalmazható E. P.-re a caddik kifejezés. Amint egy őt jól ismerő barátja megje­gyezte, „negatív” módon ragaszkodott zsidóságához.

Szülei vallásos családból származ­tak, önmaguk viszont elhagyták a hagyományt. Amikor Erdős Lajos meg­látogatta Jom Kippurkor menyasszo­nyát, a böjtölő lány éppen Maupassant-t olvasott. A vőlegény felkiáltott: „Ennek így nincs értelme!” A követ­kező évtől Anyuka nem böjtölt, vi­szont sok évig sírva fakadt még Jom Kippurkor.

E. P. életét sok ponton meghatározta zsidósága, de ő a származását termé­szetes módon adottnak élte meg, sem­mi többnek. Kisgyermek korában, ami­kor anyja a fehérterror alatt a kitérés gondolatáról beszélt neki, ő így vála­szolt: „te kikeresztelkedhetsz, de én maradok az, aminek születtem.” Zsidó­sága következményeit tisztán racionális alapon közelítette meg. 12 évesen tud­ta, hogy esetleg el kell majd hagynia hazáját származása miatt, és 1938-ban habozás nélkül úgy látta, ez a pillanat elérkezett.

Egyetemi évei során, a városligeti Anonymus-szobor körül kialakult egy – történetesen főleg zsidókból álló – fia­tal matematikus társaság, akikkel sokat járt kirándulni is. Az 1950-es évektől rendszeresen oktatott Izraelben, a Jeruzsálemi Héber Egyetemen és a haifai Technionban. Amikor 1973-ban Ma­gyarország nem engedte be az izraeli matematikusokat egy kongresszusra, tiltakozásul több évig nem jött haza. Mindezt viszont nem mint zsidó, hanem mint ember tette.

Erdős Pál tehát teljes mértékben megérdemli az igaz jelzőt. Önmaga vi­szont biztosan nem fogadná el szerény­sége miatt. Igaz ember, chaszid umot háolam. A caddik jelzőt vallási értelem­ben nem kaphatja meg, habár zsidósá­ga felől nem lehet kétség. Ugyanakkor nem tetszene neki a „zsidós” z. c. l. ki­fejezés sem. Hiszen ő mindenekelőtt ember volt.

Q. e. d.