Szombat előfizetés 2017

Ellentmondó vélemények

Írta: Tordai Péten - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Ellentmondó vélemények

A március végén lezajlott hitköz­ségi választások után interjút kér­tünk az újonnan megválasztott, il­letve a leköszönt elnököktől.

A megválasztott elnökök közül Tordai Péter (Mazsihisz) többszöri telefonos megkeresés nyomán végül írásban juttatta el válaszát alábbi kér­déseinkre, Lancz Tibor (Bzsh) egye­lőre nem kívánt nyilatkozni.

Választási győzelmük után Önök nem kívántak nyilatkozni lapunknak. Ez csak a kezdeti nehézségeknek tudható be, vagy továbbra sem kí­vánják munkájukról a nyilvánossá­got tájékoztatni?

Hogyan értékelik a választáso­kat? Nincsenek-e aggályaik azok ér­vényességével kapcsolatban, tekin­tettel több, jogilag kétes esemény­re? (A körzeti választások során nem minden tag kapott meghívót; a kép­viselők nem kaptak jelöltlistát; a Bzsh-közgyűlésen menet közben mó­dosították az alapszabályt).

Milyen tervekkel, elképzelések­kel vágnak neki a négyéves elnöki periódusnak?

Kielégítőnek tartják-e a jelenlegi hitközségi demokráciát? Terveznek-e lépéseket a demokrácia erősítése ér­dekében, és ha igen. milyeneket?

Megfelelőnek tartják-e a testüle­ti és az egyéni hatáskörök eloszlásá­nak arányát a hitközségben? Nem érzik-e úgy, hogy az ügyvezető igazga­tó kezében túlságosan nagy hatalom összpontosul, melyet a választott testületek nem tudnak kellőképpen ellensúlyozni?

A hitközség pénzügyileg teljesen centralizált, minden forrást központi­lag osztanak el. Kívánják-e a tagokat aktívabb hozzájárulásra sarkallni?

A hitközségnek mintegy ötezer tagja van, miközben a magyar zsidó­ság létszámát százezerre becsülik. Mit kívánnak tenni az asszimiláns zsi­dóság megnyerése érdekében?

Kívánnak-e nagyobb szerepet biztosítani a többi zsidó szervezet­nek a magyar zsidóság egészét érin­tő döntések meghozatalában?

Tordai PétenMinden zsidó felé kezet nyújtva

Kedves Barátaim!

Április 12-i interjúkérésükre, illetve az abban feltett kérdésekre nagyon szívesen válaszolok. Teszem ezt azért, mert magam természetesnek tartom, hogy a Mazsihisz, az elnök, az elnökség, az elöljáróság, az ügyvezető igazgató csak a legteljesebb nyilvánosság mellett tehet a magyarorszá­gi zsidóságért. Ezért most és a jövőben is szívesen állok a Szombat rendelkezésére.

A választás valóban nagyon szoros volt, első fordulójában csupán egyetlen szava­zattal győztem. Magam kértem egy másod­szori, már név szerinti szavazást, 97-en adták le voksukat. Közülük 2 érvénytelen volt. A végeredmény 50-45 – miként azt Önök is megírták.

A választásokat demokratikusnak, átlát­hatónak, korrektnek ítélem meg. Az ered­mény, amely engem e magas tisztességre emelt, tisztán született.

Négy évre szabott elnöki munkám alap­vető terveit, stratégiáját átgondoltam. Fő szempontom a kollektív bölcsesség alkal­mazása.

Különféle szakterületek tiszteletben álló szakértői lesznek segítségemre. A jövőbe­li tanácsadói testület tagjaival már folynak a tárgyalások. A személyek elfogadták a felkérésemet, rövidesen a Mazsihisz elöl­járósága elé tárjuk kilétüket, a feladatokat, és ismertetjük az általuk lefedett szakterü­leteket. Erről Önöket tájékoztatom, s egy­ben kérem közlésüket is.

Munkám során természetesen vezérlő­elvem a demokrácia, amelyről azt tartom, mindig tökéletesíthető, persze a Mazsihisz alapszabálya és a közgyűlési határozatok szellemében. Az említett alapszabály kor­szerűsítése tervem, olyannyira, hogy már munkálkodik egy szakbizottság e téren.

Majd minden területen tájékozódnom kell még, ezért lényegi döntések, változá­sok csak a későbbiekben képzelhetők el. Nem vagyok barátja az egyszemélyi dön­tésnek. Fontosnak tartom egy ilyen nagy, heterogén szövetségben a szubjektumok háttérbe szorítását, hiszen a közös ügy képviselete nem lehet csupán egyvalaki privilégiuma. Ezért a feladatokat jól meg­határozható, ellenőrizhető módon kívá­nom végrehajtani, végrehajtatni.

A pénzügyeket illetően nyíltságot, átlát­hatóságot kívánok e fontos témában is. Elképzelhetetlen, hogy területeket, lélekszámokat preferáljunk, célokat, eseménye­ket, feladatokat kell támogatnunk. Széles körű, objektív döntéseket akarok elfogad­tatni – vallásunk szellemében.

Amiben viszont semmi változás nem le­hetséges: a zsidó kárpótlás ügye. Hivatali elődöm munkája kiváló alapokat jelent e téren is. A kárpótlás folyamata megfelelő: annak a zsidóságra nézve diszkriminatív mértéke megengedhetetlen.

Utópiának tartom az önfenntartást han­goztatok álláspontját. A Mazsihisz finanszí­rozásához szükséges a „kultuszjáradék”, a hitközségi adóbevételek növelése. Nem várhatunk mindig másra – célunk az önfenntartás.

Magam és a Mazsihisz a továbbiakban is a leghatározottabban fel kíván lépni a gyű­löletkeltés mindenféle megnyilvánulásával szemben. Ehhez tevőleges partnereket a magyar társadalom valamennyi rétegéből, szervezetéből, pártjából vagy felekezetéből szívesen várunk.

A legfőbb rendezőelv számomra az, hogy hazánkban zsidó és zsidó között nin­csen, nem lehet különbség. Még akkor sem, ha az egyik ortodox, a másik neológ, vagy éppen „csak” zsidónak született.

Minden zsidó érdekeit képviseljük és szolgáljuk, akkor is, ha nem tagjai a Mazsihisznek, avagy akkor is, ha nem templom­járók, vagy esetleg nem az Önök lapját ol­vassák. Magam egyébként igen szívesen olvasok egy „ellenzéki zsidó lapot”. De nem ellenségeset.

A Mazsihisz minden zsidó felé kezet nyújt, nyitott kapukkal várja az asszimilánsokat, az identitászavarban szenvedőket. A hitközség taglétszáma valóban töredéke a magyar zsidóságnak. Azon dolgozunk, hogy mindenki találja meg templomain­kat, vagy kulturális, szociális intézménye­inket. Minden zsidó testvérünket hívjuk, hivatva vagyunk őket visszafogadni. Még akkor is, ha más és más zsidó szervezetek tagjai, vagy egyáltalán nem tagok, csak zsi­dók. A továbbiakban is számítunk más szervezetekre, akkor, ha méltányolják a mi szervezetünk szabályait.

Bizton ígérhetem: elnökségem ideje alatt nem adok teret semmiféle ellentét­nek zsidó és zsidó között. Éppen elég az a munka, amelyet más, antagonisztikusnak látszó ellentétek tompítására vagy meg­szüntetésére kell fordítanunk.

Ugyancsak írásban kerestük meg a két ko­rábbi elnököt, akik közül dr. Korn József (Bzsh) nem reagált, Feldmájer Péter (Mazsihisz) pedig írásban az alábbiakat válaszolta:

Hogyan értékeli a választásokat? Nincsenek-e aggályai azok érvényessé­gével kapcsolatban, tekintettel több, jo­gilag kétes eseményre?

A Budapesti Zsidó Hitközségnél le­folyt választásokat csak külső szemlélő­ként ismerem. A választási szabályzat az egész választási folyamatot egységes egészként kezeli, tehát ugyanazon folya­mat részei a körzeti választások, illetve az ezt követően megejtett közgyűlési válasz­tások. A választási szabályzatot a folya­mat közepén módosították, azt megszeg­ték, így megsértették mind a választási szabályzat szellemét, mind a betűjét is. Megállapítható tehát, hogy a Budapesti Zsidó Hitközség közgyűlése megsértette a tisztességes eljárás szabályait, amikor az általa hozott szabályzattól a választás köz­ben eltért, a választás érvénytelen.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége választási szabályzata szerint a választás a közgyűlésen történik. Nem vitásan a választás érvénytelen volt, mert több szavazatot adtak le, mint ahány sza­vazásra jogosult a teremben tartózko­dott. Figyelemmel arra, hogy a két jelölt között csak egy szavazatnyi eltérés volt (az egyik jelölt 52, a másik jelölt 51 sza­vazatot kapott), így a szabálytalanul lea­dott szavazat adott esetben ügydöntő le­hetett volna. A második forduló lefolyta­tása azért nem tekinthető törvényesnek, mert időközben a szavazók közül többen eltávoztak, és amikor eltávoztak, nem tudtak arról, hogy újabb szavazásra lesz lehetőség, tehát nem érvényesülhet az az elv, hogy a mandátummal, aktív és passzív választójoggal rendelkező személyeket a választói közgyűlésre meg kell hívni, hogy szavazati jogukkal élhesse­nek. A második fordulóban 95 szavaza­tot adtak le, az előző érvénytelen szava­zási fordulóban pedig 103 vagy 104-et, tehát ebből látszik, hogy 8 vagy 9 ember távozott, figyelemmel a 45-50-es szavazá­si arányra, ennek a 8 embernek a jelen­léte, szavazata is ügydöntő lehetett vol­na. Megállapítható tehát, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének közgyűlése a választás során megsértette a tisztességes eljárás szabályait, amikor az általa hozott szabályzattól a választás közben eltért, a választás érvénytelen.

A MAZSIHISZ esetében a választás nem az egyes jelöltek között történt, hanem azt a rabbiság által folytatott negatív, rosszindulatú, a zsidó etikát sértő kam­pány következtében előállott helyzet hoz­ta létre. Egy hiúságában sértett, bölcs ta­nítóihoz méltatlan idős ember hosszú, minden alapot nélkülöző támadást inté­zett ellenem és a küldötteket megfenye­gette, lelki terror alá helyezte őket. Kizáró­lag ennek tudható be a megszületett ered­mény, az önmagát magyar rabbikarnak nevező emberek csoportja meg nem érdemelt, kivételezett hatalmi és anyagi po­zíciójukat – egyébként joggal – féltve puccsot hajtottak végre, és ezzel nagy va­lószínűséggel elvesztették az utolsó esé­lyét is annak, hogy a múlt században lét­rejött önálló magyarországi neológja a jö­vőben bármilyen szerepet töltsön be és ne vegyék át a helyét a különböző külföld­től indukált irányzatok.

Azt, hogy az eddigi demokratizálódó zsidó hitközségi közélet a továbbiakban még demokratikusabbá válik-e, vagy az 1990 előtti állapotok térnek vissza, jelen pillanatban nem lehet megmondani, most úgy tűnik, hogy a hatalmi koncentráció növekszik, a nemzetközi zsidó szerveze­tek közvetlen kézi irányítást fognak gya­korolni, háttérbe szorítják a magyarorszá­gi zsidóság érdekeit.

Kielégítőnek tartja-e a jelenlegi hit­községi demokráciát?

A zsidó hitközségeken belüli igazi de­mokráciáról mindaddig érdemben nem le­het beszélni, amíg fennmarad a jelenlegi redisztribúciós rendszer, vagyis amíg a ma­gyarországi zsidó közösség rendelkezésére álló eszközöket először felosztják az egyes zsidó hitközségek között, majd a Budapes­ti Zsidó Hitközség azokat újra elosztja. A demokratikus működés kulcsa az, hogy az egyes zsinagógák teljes önállóságot kapja­nak, ideértve a jogi önállóságot, a vallási vezető megválasztásának jogosultságát, és az anyagi erőforrások feletti önálló rendel­kezés jogosultságát. Az erőforrások na­gyobbik részének az egyes zsinagógáknál kellene képződnie, és csak másodlagos le­hetne az egyéb támogatások szétosztása. A magyarországi zsidóságnak már önma­gát kellene eltartania, ehelyett egyre in­kább növekszik az a rész, amelyet nem sa­ját tagjaitól szerez meg a közösség, hanem különböző más forrásokból.

Az elmúlt nyolc év során igen sokat tet­tem azért, hogy minél nagyobb volumenű anyagi bázis álljon a zsidó közösség ren­delkezésére, sikerült is szolid alapot te­remtenem a működéshez, ezt azonban nem követte a neológia körében a közös­ség adakozó kedvének növekedése, sőt az jelentősen csökkent összhangban a vallási vezetők többségének vonzerejével és teljesítményével, míg más irányzatok esetében az számottevően növekedett.

Címkék:1999-05

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Hitközségi választások után — Demokrácia a felszínen

HITKÖZSÉGI VÁLASZTÁSOK UTÁN Demok­rácia a felszínen Több elnökjelölt kemény harca, és rendkívül éles viták jellemezték a Bzsh és a Mazsihisz...

Visszahódítás-az első kísérlet

Visszahódítás: az első kísérlet A visszahódítás az amerikai outreach értelemszerű fordítása. Utóbbi az ame­rikai zsidók körében honos kifejezés: a közösség...

Close