Szombat előfizetés 2017

Egy új kezdet

Írta: cs.m. - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Egy új kezdet – zsidó közösségi fórum

A Zsidó Közösségi Fórum (ZSKF) Göncz Árpád fővédnökségével, a Magyar Tudományos Akadémián, november 17-20. között tartja meg Párbeszéd a zsidó­ságról című konferenciáját.

A rendezvény a magyarországi zsidó szervezetek össze­fogásának minden bizonnyal legtermékenyebb eseményé­nek ígérkezik. A tizenhét, különböző irányultságú szerve­zetet – B’nai B’rith, Bnei Akiva, Hagshama. Hasomer Hacair, JMPoint, Joint Magyarország (JDC) Kidma, Maccabi. Magyarországi Cionista Szövetség, Marom, Mazsi­hisz, Mazsike, Pesti Súl, Szim Salom, Szochnut, UJS, WIZO – tömörítő ZSKF 2004-ben alakult. Fő célja azon problémák tisztázása, melyek az említett szervezetek ta­valyi, Horvátországban megrendezett megbeszélésén me­rültek fel, azaz a Mazsihisz legitimitása, a támogatások elosztása, vagy az ifjúságstratégia, ami egyébként a kon­ferencia nyolc kiemelt témája között is az első helyen áll. A kezdeményezést, annak ellenére, hogy egyik ötletgaz­dája és szervezője Heisler András korábbi Mazsihisz-elnök volt, egyesek Mazsihisz-ellenesnek vélték, ennek azonban nemcsak az mond ellent, hogy a Joint mint főtá­mogató mellett a Mazsihisz és Szochnut nyújtotta a legna­gyobb anyagi támogatást, hanem az is, hogy a legmaga­sabb szinten, Feldmájer Péter elnök személyében képvi­selteti magát a fórumon.

A zsidóság legfontosabb aspektusait érintő négynapos programsorozat keretében számos kerekasztal-beszélgetés és előadás lesz hallható a közösségfejlesztésről, az ok­tatásról, a kultúráról, a vallásról, a történelemről, az egészségügyi és szociális kérdésekről, illetve a zsidóság­gal kapcsolatos kutatásokról és a zsidó szervezetek kom­munikációs feladatairól. Az időszerű kérdéseket, kibeszéletlen konfliktusokat – a megismerés a kérdésekkel kezdődik mottó jegyében – a résztvevők szándékai szerint a lehető legnyíltabban próbálják feltárni. A rendezvény egyik újdonsága ugyanis éppen a demokratizmusban és pluralizmusban rejlik, így minden szervezet, taglétszámá­tól és a közéletben elfoglalt helyzetétől függetlenül, egy képviselővel bír csupán. A konferenciát Göncz Árpád és Heller Ágnes nyitja meg, a workshopok, panelbeszélgeté­sek meghívottjainak névsora azonban, politikai vagy val­lási hovatartozásukat tekintve igen változatos. A szerve­zett zsidó közösségi élet aktív szereplői mellett ott lesz­nek a határon túli hitközségek tagjai, a zsidósággal foglal­kozó folyóiratok szerkesztői, s a történelmi egyházak kép­viselői, szó lesz a holokausztoktatásról s a múzeumi intéz­mények funkcióiról szóló beszélgetésben pedig a Terror Háza helyettes vezetője, Tallai Gábor is a vendégek kö­zött lesz.

Feltűnő, hogy az antiszemitizmus kérdése egy előadás­nak sem tárgya, de – a címeket olvasva – a holokauszttal foglalkozó előadások is olyan szempontrendszert sugall­nak, amely a zsidó identitásban nem a soá tapasztalatát te­kintik kizárólag meghatározónak; ehelyett, úgy tűnik, az egész konferencia szellemisége egyfajta pozitív önkép és társadalmi megjelenés, az élő közösségek kialakításának irányába mutat. Jelentős előrelépés lehet az eltérő vallási irányzatok és a szekulárisok közti párbeszéd, aminek egyik szimbolikus eseménye éppen a közös pénteki gyer­tyagyújtás lesz. Hasonlóan fontos téma a tagtoborzás, a közösségek önfenntartásának, az adományozás kultúrájá­nak népszerűsítése, aminek érdekében egy VIP támogatói klubot is életre kívánnak hívni. Az izraeli események in­terpretációjával, a zsidóság és Európa jövőjével, a korsze­rű kommunikáció kihívásaival foglalkozó eszmecserék mellett, közösségépítő stratégiáikról szólnak majd a zsidó kulturális műhelyek vezetői, de számos irodalmi beszél­getés és zenei program is várható.

A konferencia leglényegesebb célkitűzése – egy színvo­nalas, mindenki érdeklődésére számot tartó esemény lét­rehozásán túl -, hogy a közösségi életben passzív vagy a zsidóság iránt eddig semmiféle érdeklődést nem mutató, senki által sem képviselt zsidó rétegek megszólítása érdekében közös célokat villantson fel, a gyakran szétforgácsolódott, a zsidó identitásnak csak egy-egy vetületét hangsúlyozó szervezetek előtt.

cs.m.

Címkék:2005-11

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Karl Abraham és az Engesztelőnap pszichoanalitikus értelmezése

SCHMELOWSZKY ÁGOSTON Karl Abraham és az Engesztelőnap pszicho­analitikus értelmezése (Bevezetés) A következő oldalakon olvasható írás Karl Abraham (1877-1925) berlini pszichoana­litikus...

2005. novemberi szám

Novák Attila: Kultúrsokk Izrael és a zsidók az arab tévéműsorokban Gadó János: Egy magán-békeegyezményről Dr. Rácz Egon: Olvasóink írják Gadó...

Close