Szombat előfizetés 2017

Egy kérdőjel lekerül a térképről

Írta: Bíró Tamás - Rovat: Archívum, Izrael, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Ekronban régészkedtem

 Ekron1: egyike az öt, Bibliából ismert filiszteus városnak (Asdod, Askelon, Gáza, Gát, Ekron). Egyes tudósok – a bibliai leírás alapjána Kibbuc Revadim területén lévő Tel Miqnével azono­sítják. E helyen 1981-től egy amerikai- kanadai-izraeii expedíció folytat ásatá­sokat, T. Dothan és S. Gittin professzo­rok vezetésével. Miqnében i. e. 1200 körül új kultúra jelenik meg a filiszteusoké, és a város felvirágzik. 1000 után súlyos csapás éri Miqnét. Ezt követően a város kultúrája elveszíti „filiszteus” sajátosságait, egyre inkább asszimiláló­dik a környék sémi kultúrájába. Az i. e. 712-ben bekövetkezett hódítást köve­tően asszír, majd egyiptomi uralom alatt éli a város második virágkorát, a régió olívaolaj-iparának központjává válik. 603-ban II. Nabú-kudurri-uszur végleg elpusztítja a várost. Tel Miqne és Ekron azonossága ezek alapján nagyon valószínű, de még nem bizonyított.

Ezt írhatta egy naprakész, képzeletbe­li lexikon Ekronról, 1996 tavaszán, el­utazásom előtt. Mellette, a képzeletbeli térképen, megtaláljuk Asdodot, Askelont, Gázát szép sorban, a tengerparton, míg Ekront és Gátot kicsit beljebb. De utób­biak mellett egy-egy kérdőjel is figyel­meztet a térkép hipotetikus voltára.

Az önkénteseket Kibbuc Revadim szélén, egy sátortáborban szállásolták el. A társaság főleg amerikaiakból és kanadaiakból állt, néhány angol, egy lengyel, egy izraeli, egy koreai diák szí­nesítette a képet. Délelőttönként elő­adást hallgathattunk Izrael régészeté­ről, valamint az ásatási módszerekről, majd az előző nap „kitermelt” cserép­darabokat sikáltuk. Déltől este 8-ig ás­tunk a tel-en2: 5×5 méteres „square”- ekben dolgoztunk hárman-hárman, egy „munkavezető” (ún. square supervisor) és két önkéntes (volunteer).

A héthetes munka néha monotonnak tűnt, de gyakran történt valami érdekes esemény: a szomszédban egy női ala­kot ábrázoló kerámiafigurát ástak ki, át­tettek ideiglenesen más „square”-re dolgozni, új réteget értünk el,… Utólag visszatekintve, jó volt, hogy ilyen so­káig dolgoztam az ásatáson: sok min­dent csak az ásatás vége felé értettem meg. A régészet lényege nem különbö­ző tárgyak kiásása! A legelső a rétegek azonosítása (sok esetben csak a szak­értő szem veszi észre, hogy új réteghez érkeztünk, máskor ez utólag derül ki), valamint ezek datálása. Utóbbi legfonto­sabb és legpontosabb eszköze a nagy­számban talált cserépdarabok stílusá­nak meghatározása. Egy cseréptalp, -fül vagy -perem alapján néha 20-30 év pontossággal is megadható az adott ré­teg kora. Csak a rétegek datálását kö­vetheti minden más, bennük talált lelet és épületrész korának, funkciójának és így jelentőségének meghatározása.

Az ásatás vezetői a munka minden részletére évekig visszamenően emlé­keznek, mégis mindenről részletes fel­jegyzés, fénykép és alaprajz készül, így az ásatás folyamata utólag teljesen re­konstruálható. Például egyszer, vala­mely, általunk kiásott réteg funkciójá­nak meghatározásához előkeresték a szomszédos „square” korábban kiásott megfelelő rétegeinek fotóit.

A talált cserépdarabokat vödrökbe gyűjtöttük, melyek lelőhelyét pontosan rögzítették a későbbi azonosítás céljá­ból. A cserepeket másnap reggel meg­tisztítottuk, különválogattuk a kormeg­határozás szempontjából érdekesebb darabokat (talpak, fülek, peremek, festett részek), majd következett a „cserép­olvasás” (az ásatás vezetői, Trudi és Sy, meghatározták, mely típusú, stílusú edények részeiről van szó), végül a „je­lölés”, azaz tintával ráírtuk minden egyes fontosnak ítélt darabra a számát.

Mosás közben a szerencsésebbek egy-egy darabon néhány betűs szófosz­lányra leltek, és ezért jutalomban része­sültek. A legnagyobb jutalmat mégsem cserépdarabkán talált feliratra adták ki. Július első hetében az egyik „csapat” el­fordított egy követ, mely egy faldarab­nak támaszkodott. Ez eddig teljesen szokványos, minden követ, melynek az aljánál már mélyebbre ástunk (azaz „le­begett” a kő), mi is félredobtunk. Vi­szont, ez esetben, a kő hátán néhány karcolatra lettek figyelmesek az önkén­tesek. Megtisztították a kő felszínét, és kiderült, hogy egy négy-öt soros felirat­ról van szó. Több napos izgalom követ­kezett, majd az ásatás vezetője bejelen­tette, hogy a kövön az i. e. VII. század­ból származó, föníciai betűkkel írt templomi felirat található. Egyedülálló a lelet, mivel tartalmazza a város, vala­mint két királyának a nevét is! Az izga­lom a tetőfokára hágott: Ekron vagy sem? A válasz: igen, Ekron az, ahol ásunk! A két, i. e. VII. századi király ne­vét (Achis, aki a felirat szerint egy isten­nő részére emelte ezt a templomot, va­lamint apja, Pádi) egyébként ismertük már előzőleg asszír forrásokból (Achist Ikauszu néven), így az új szöveg tökéle­tesen egybevág korábbi ismereteinkkel.

Ekron neve mellől így került le a kér­dőjel az ásatás utolsó évében.

 

1 Lásd még: Szombat 1993/1, 22-23. oldal: Frojimovics Kinga – Horváth Rita: Bibliai olajváros, Régészeti ismerkedés Ekronnal

2 Tel: jellegzetes domb a Közel-Keleten, mely úgy jött létre, hogy a különböző kultúrák a korábbi korokból származó települések rom­jait feltöltötték, és arra építkeztek

Címkék:1996-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A Moszad új vezetője

Az izraeli titkosszolgálatot világszerte a Moszaddal (Le Modiju ve le Tafkidim Majuhadim, azaz Hírszerzés és Különle­ges Műveletek Intézete) azonosítják, és...

Puhuló hadsereg?

Jichak Mordeháj izraeli védelmi miniszter ez év augusztusában a hadsereg egyik bázisán a bevonuló újoncoknál tett látogatást. A vizitáció kissé...

Close