Szombat előfizetés 2017

Egy demokrata nem buzdít anarchiára

Írta: Gadó János - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Egy demokrata nem buzdít anarchiára”

Interjú Adam Michnikkel

Új könyvének* bemutatójára érkezett Magyarországra Adam Michnik, a Szolidaritás szakszervezet egykori alapító tagja és vezetője, aki a nyolcva­nas években, ellenzéki magatartása miatt, hat évet ült börtönben. Michnik ma a legnagyobb példányszámú lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza alapí­tó-főszerkesztője, s zsidóként és liberális gondolkodóként egyaránt a len­gyel nacionalista jobboldal kedvelt céltáblája. Az alábbiakban lapunknak adott interjúja, a csillag alatti részen pedig a bemutatón tartott pódiumbe­szélgetés szerkesztett változata olvasható.

Nemrég egy kollégánk Varsó­ban járt, ahol egy náci könyves­boltban a kommunisták és az Euró­pai Unió mellett a Gazeta Wyborczát nevezték fő ellenségnek.

Köszönöm a bókot, de erre azt kell mondanom, hogy az ilyesmi egészen marginális jelenség.

A lengyelországi antiszemitiz­must hogy értékeli?

Ennek a kérdésnek nem vagyok szakértője.

Önt zsidó származású emberként nem foglalkoztatja ez a kérdés?

Én ere azt szoktam mondani, hogy az apám zsidó volt és kommunista, én pedig lengyel vagyok és antikommunista.

Konstanty Gebert, az ön har­costársa az ellenzéki időkből egész más utat járt be: jelenleg a Midrasz című zsidó folyóirat szer­kesztője.

Én csak akkor vagyok zsidó, ha antiszemitákkal találkozom, Kostek viszont, a „zsidó zsidó”: szokásaiban és megjelenésében is nagyon hangsú­lyozza a zsidóságát. Ő egyébként az én régi barátom, aki jelenleg is rend­szeresen publikál a Gazetában.

Milyen Izrael-kép él a lengyel sajtóban?

Azt mondanám, hogy alapvetően pozitív.

Magyarországon a jobboldali sajtó modernizált antiszemita nyel­vezetet használ: Izraelt, a zsidó ál­lamot marasztalja el baloldali nyel­ven, de hasonló vádakkal, mint száz évvel korábban a zsidókat.

Ilyen nyelven nálunk csak a szélsőjobboldali Radio Maryjához kö­zel álló sajtó beszél. A fősodrú sajtó­tól ez a hangnem távol áll, a lengyel külpolitika pedig kimondottan Izrael- barát. Igaz, történelmi okoknál fogva a mi külpolitikánk Amerika-barát, és ez utóbbi magyarázhatja az előbbit.

*

A Gazeta Wyborcza nemrég teljes terjedelmében leközölte Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédét. Mi­ért tartotta ezt szükségesnek?

Ez a dokumentum precedens érté­kű. Hogy egy miniszterelnök hazudik, azt eddig is tudtam. De hogy ezt ki is mondja, és kijelenti, hogy hagyjuk ab­ba a hazudozást, ez újdonság. Ezt be kellett mutatnunk a lengyel olvasók­nak. Nagyon szeretnék ilyesmit halla­ni a saját miniszterelnökömtől, akinek munkatársát nemrég szintén lehallgat­ták, amint egy ellenzéki politikust vesztegetett meg. Ám a mi kor­mányfőnk a korrupciót, a megveszte­getési kísérletet „tárgyalásnak” nevez­te. Az ő üzenete ezzel az, hogy hazud­tunk, hazudunk és hazudni is fogunk.

– Tehát a magyar ellenzéknek nincs igaza, amikor a hangfelvétel miatt támadja a kormányt?

Az ellenzéknek joga van a kor­mány bírálatához. A baj akkor kezdődik, amikor a bírálatot a garáz­daság váltja fel. Nincs olyan ellenzék, amely ne csinált volna egy ilyen dokumentumból óriási ribilliót. De egy de­mokrata nem buzdít anarchiára, az utak lezárására, adók be nem fizetésé­re. Mert itt van vége az ellenzékiség­nek, és kezdődik a demokratikus állam szétzilálása.

Van jelentősége ebben a harc­ban annak, hogy ki a jobboldali és a baloldali?

Azt gondolom, ma a közép-európai országokban valójában nem a jobb- és baloldal, hanem a nyitott és a zárt társa­dalmak hívei ütköznek össze egymás­sal. Ez így van az én hazámban, ahol utóbbiak már hatalomra jutottak, és így van Magyarországon, ahol ez még nem történt meg, csak a veszélye fenyeget. A zárt társadalmak hívei soha nem mondanák azt, hogy „hazudtunk”. Ők nemzeti értékekről, vallásról, társadal­mi egyenlőségről, közerkölcsről és ha­sonlókról beszélnek.

Mi a véleménye a mostanában látható közép-európai abszurditá­sokról? Arról, hogy a szlovák kor­mányfő szerint az idegengyűlölő szélsőjobbal kormányozni rendjén való, vagy hogy Lengyelországban a Szejm nemrég határozatot hozott arról, hogy imádkozni kell az esőért? Hogy Magyarországról ne is beszéljek.

– Lengyelországban nagyon nehéz helyzetbe kerültek a szatíraírók. A len­gyel politika ugyanis ma olyan gro­teszk, amit sem Mrozek, sem Gombrowicz nem tudott volna kitalálni. Kö­zép-Európa országai korábban az áta­lakulás pozitív példái voltak, ám most elöntötte őket a populizmus új hullá­ma. A lengyel politika ma nem más, mint populizmus antikommunista álor­cában, mint ahogy Szlovákiában is az, kommunista nosztalgia képében. De a demokráciának nem csak Közép-Európában vannak gondjai. Belorussziában Lukasenko felszámolta a demokráciát védő független intézményeket, és csak ezek látszatát hagyta meg. Venezuelá­ban Hugo Chavez demokratikus vá­lasztásokon győzött, hogy aztán demo­ralizálja a demokráciát. Az iszlám or­szágokban demokratikus választáso­kon az iszlámisták, a demokrácia el­lenségei győznek. Ez a demokrácia paradoxona, amivel nem tudunk mit kez­deni – ilyen helyzetekre nincs vála­szunk. Közép-Európában is azt látjuk, hogy olyan erők kerülnek hatalomra demokratikus úton, amelyek rombol­ják a demokráciát. A folyamat még nem végzetes, de vannak veszélyes tü­netek. Hazámban a kormány úgy keze­li a független igazságszolgáltatást vagy a nemzeti bankot, mint amelyek akadályozzák a munkában. Amikor az alkotmánybíróság nemrég a miniszterelnöknek nem tetsző döntést hozott, ő a bűnözők védelmezőjének nevezte a bírákat. Az ilyen politikát a társadalom jelentős része támogatja.

Gadó János

Az interjú készítője köszönetet mond közreműködéséért Pályi Andrásnak.

* Adam Michnik: Harag és szégyen, szomo­rúság és büszkeség. Kalligram Kiadó, 2006.

Címkék:2006-11

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

„Az emberek nagy része azt se tudja Szlovéniában, mi fán terem a zsidó”

„Az emberek nagy része azt se tudja Szlovéniában, mi fán terem a zsidó” Szlovénia zsidóságáról Bár sikerült Szlovéniában - ahol...

Nostra culpa maxima?

Nostra culpa maxima? 2005 augusztusában két, egymástól első pillantásra nagyon különböző ember találkozott Rómában: a katolikus egyház feje és egy...

Close